Adómódosító csomag 2013 - A Nemzetgazdasági Minisztérium törvénymódosító javaslatáról

2012.10.15. Jogi Fórum / MTI

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint összességében kedvezően fogadta a szakma a pénteken bejelentett adómódosításokat, amelyek átütő változást az illetékszabályozás filozófiájában jelentenek, és több egyszerűsítő intézkedést tartalmaznak. Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője pedig azt hangsúlyozta, hogy a változások összességében a gazdaság fehéredésének irányába mutatnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2013-ra vonatkozó adómódosító csomagot, amelyben egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő elmondta: az illetékszabályokban az egyik jelentős módosítás, hogy a feleség is bekerül az egyenesági rokonok ajándékozási és öröklési illetékmentes csoportjába. A másik, hogy a korábban sávosan progresszív és rokonsági foktól függő illetéktáblákat lineáris 18 százalékos kulcs váltja fel.

Korábban minél távolabbi rokon volt valaki, annál magasabb volt az illetékkulcs. Ezt most felváltotta a 18 százalékos kulcs, a lakások esetében pedig a 9 százalékos, ami egyszerűsítésnek tekinthető. A lineáris kulcsot így nemcsak az szja-ban, a nyugdíjjárulékban, hanem ezen az adónemen is keresztülviszi a kormány - mondta.

Az illetékek körében javasolt változások közül kiemelte továbbá, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetéknél megszűnik a 2 százalékos kulcs, és egységesen 4 százalékos lesz. Hozzátette: vannak azonban kedvező változások is a vételi illetéknél. A cserét pótló vételnél, azaz, ha valaki az eladott lakás helyett egy éven belül vásárolt egy másikat, az eladott és a vásárolt lakás ellenértékének különbözete után akkor is illetéket kellett fizetnie, ha az negatív volt, amire egyre több a példa, például a devizahiteles lakások kisebbre történő cseréje miatt. A törvénytervezet erre most mentességet ad.

A személyi jövedelemadóval kapcsolatban tervezett változásokról elmondta: a javaslat "újragombolja" a biztosítással összefüggő személyijövedelemadó-kötelezettséget, illetve mentességet.

A magánszemélyek és a vállalkozások tájékozódását egyaránt segíti majd, hogy létrejön egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázis, amelyből meg lehet majd tudni, hogy adott településen milyen adónemek vannak, mekkora az adó mértéke, továbbá, hogy van-e valamilyen mentesség vagy kedvezmény. Ez különösen hasznos lesz azon vállalkozásoknak, amelyek az ország több településén is tevékenykednek. A jövedéki adók terén pedig az elektronikus bevallás kiterjesztését tartja jelentős egyszerűsítésnek az adószakértő.

Vámosi-Nagy Szabolcs az újabb adócsomag pozitívumai mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az adószabályok túl gyakori változtatása (az Szja. törvényt például az idén már kilencedik alkalommal módosítják) nem javítja a jogbiztonságot.

Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője kifejtette: a szuperbruttó kivezetésével 1,1 millió forintos bérig jól járnak a munkavállalók. Kifejtette, hogy az intézkedés 110 milliárd forintot hagy az embereknél, bár a kormány ebből 50 milliárd forintot "visszavesz" a járulékplafon eltörlésével. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az átlag felett keresők nettó bére kismértékben nőhet a szuperbruttó kivezetésének hatására, ami kedvezően hat a reálbér növekedésre is.

Suppan Gergely szerint az adórendszer változásai összességében a gazdaság fehéredésének irányába mutatnak, mert miközben a kormány egyes adóknál engedményeket ad, - jelentősen egyszerűsödik például a kisvállalkozások adózása - a feltételek és az ellenőrzések szigorodnak.

Adminisztrációcsökkentési program

Általános szabállyá válna, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott adótörvényeket módosító javaslatában.

Az adminisztrációcsökkentési program keretében egyszerűsítenék az adóhatósági igazolások kiállításának szabályait. A javaslat szerint az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkenne.

Emellett a kormány egyszerűsítené a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályait is. Fizetési könnyítés, adómérséklés kérése esetén, ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken.

A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadónál, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlő részletben kellene megfizetni.

A különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetőségét is tartalmazza a javaslat, a részlet szabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni.

Változik az adózókkal szembeni méltányos joggyakorlás szabályozása. Eszerint például a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthetővé válna. A végrehajtás felfüggesztése esetén a már folyamatban lévő azonnali beszedési megbízás alapján sem lenne végrehajtás foganatosítható.

A kormány az alapvető jogok biztosának észrevétele alapján javasolja, hogy fizetési könnyítés, mérséklés engedélyezése esetén az arra vonatkozó határozat meghozatalát követően a végrehatás az érintett tartozás tekintetében ne legyen folytatható.

Az adózók védelmében rövidülnek az önkormányzati adóslisták. A kormány a helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra javasolja emelni a közzétételt megalapozó értékhatárt. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.

Változó áfa és jövedéki adó szabályok

A külföldön, hosszú távra bérelt autó áfáját Magyarországon kell megfizetni, a mezőgazdasági termelők saját gazdaságukban előállított tiszta növényi olajat a munkagépeikben felhasználhatják, a bérszeszfőzdék jövedéki biztosítéka 200 ezer forintra csökken, a borászatok pedig évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állíthatnak elő és értékesíthetnek.

Aki Szlovákiában bérel hosszú távra autót, de a lakóhelye Magyarországon van, annak a bérleti díj után az áfát a magyar adókulcs szerint kell megfizetnie - ezzel a példával illusztrálja az áfa-fizetés helyének a módosítását a javaslat.

Az elektronikus számla formátumát a jövő évtől az adózó határozza meg - a tartalmát továbbra is a törvény írja elő. Így a számla lehet akár egy e-mail, pdf formátumú melléklete is. A hitelességet, és a megőrzést azonban minden formátumban biztosítani kell.

Szintén új az áfa-törvényben az a javaslat, hogy az üzletrész átruházása után nem kell forgalmi adót fizetni. A vevőre az áfa-fizetés - időlegesen - nagy terhet ró, viszont az adóhatóságtól visszakapja. Ezért egyszerűbb, ha meg sem kell fizetnie azt.

A jövedéki adónál fokozatosan elektronikus útra teszi a javaslat a visszaigénylést. A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. Ennek mértéke jelenleg az árban megfizetett jövedéki adó 82 százaléka. Amennyiben maga a termelő állít elő tiszta növényi olajat, úgy a gázolaj jövedéki adója 18 százalékának megfizetése után, a saját munkagépeiben felhasználhatja.
A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylés havi lesz, ezzel javul a fuvarozók likviditása.

A szeszfőzdék közül a bérfőzdék - ezek a tipikus vidéki szeszfőzdék - jövedéki biztosítéka 500 ezerről 200 ezer forintra csökken.

A borászatok jogot kapnak arra, hogy évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő, és azt kereskedelmi forgalomban értékesítsék.

A sérült, vagy levált zárjegyet a vámhatóság 30 napon belül újra cseréli, amennyiben a kereskedő azt kéri.

Az egyéb bor után sem kell jövedéki adót fizetni, ez a kedvezmény jelenleg csak a szőlőborra vonatkozik.
A harmadik országba - az EU-n kívülre - tartó repülőgépeken árusítható jövedéki adómentes alkohol és dohányárú. Ezek tárolására utasellátó adóraktár létesítését javasolja a módosítás.

Kivezetik a szuperbruttót

Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai amennyiben a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törvényjvaslatát.

Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek. A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ILLETÉK
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS