2012. őszén két lépcsőben történik az átfogó módosításcsomag hatálybalépése, mely részleteiben szabályozza újra és modernizálja a jogi szakvizsga rendszert.
Idén nyáron figyelhettünk fel egy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján egy hosszú előterjesztésre, mely a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosítását irányozta elő.
A javaslat indoklásában hangsúlyozta, hogy a tervezet „a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításával hozzájárul, hogy a jogi szakvizsga megszervezése, lebonyolítása, az arra történő jelentkezés folyamata mind a vizsgáztatók, mind a jogi szakvizsgára jelentkezők számára letisztult, koherens, egyértelmű jogi környezetet teremtsen, ezzel is növelve a jogbiztonságot.” Ezen cél érdekében a korábbi szabályrendszer teljes átvizsgálása, újragondolása, az eddigiektől sokban eltérő, ám mégis a gyakorlathoz igazodó, új szabályozást teremtett.
Habár a jogi szakvizsga egysége továbbra sem változott, a vizsgaszabályok számos ponton módosultak idén ősszel. A módosítások egy része a jogi szakvizsga rendszer gyakorlati tapasztalatait ültette át jogszabályi szintre, másik része pedig a rendszer kohézióját, részletszabályainak a rögzítését és a modern kor követelményeinek megfelelést szolgálja.
A rendelkezések zöme a kétlépcsős hatálybalépés következtében már 2012. szeptember 15-től életbe lépett, a további módosítások 2012. november 1-től lesznek hatályosak. A jogalkotó újradefiniálta azok körét, akik a joggyakorlat megszerzését követően jogi szakvizsgát tehetnek.
Egyik legfontosabb újítás, a joggyakorlati idő illetőleg annak beszámítása: az új rendelkezések értelmében a táppénz, a fizetés nélküli és a rendkívüli szabadság időtartama kikerül a szabályozásból, így ezek ideje már nem számítható be. A vizsgázónak ezentúl már nem csak szaktudása gyakorlati alkalmazásáról kell számot adnia, hanem az új rendelkezések értelmében az elméleti jogi ismeretek is komoly súllyal esnek a latba.
A rendelet a korábbiakhoz képest részletes szabályozással egészül ki a Szakvizsga Bizottság tagjait illetően. Az új szabályozásban a bizottsági tagságra megszerzésére, megszűnésére és megszüntetésére vonatkozóan is hosszasan kitér a jogalkotó.
Bővül a szabályozás az illetékes miniszter azon jogkörével, mely szerint az a vizsgáztató, aki ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgarendet, vagy olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan, a miniszter visszavonhatja a vizsgáztató kinevezését.
A modern kor igényeihez igazodik és a vizsgáztatás gyakorlati tapasztalatait ötvözi számos újonnan rögzített szabály. Így például az rendelkezés, mely már nem csak írásbeli kérelemmel, hanem online (elektronikus úton) történő regisztrációval teszi lehetővé a szakvizsgára való jelentkezést. A jelentkezésnek ez a módja már eddig is létező forma volt, melyet a jelentkező a Jogi Szakvizsga Rendszer honlapon tehetett meg.
A vizsgázók elkötelezettségét is kellően próbára tevő szigorítás a vizsgadíj elektronikus úton történő jelentkezést követő 3 munkanapon belül történő megfizetése, mellyel a gyakorlatban kiküszöbölhetővé válik, hogy egyes leendő vizsgázók esetleg indokolatlanul foglalják a helyeket.
A jelentkezőknek ezentúl kétszer is át kell gondolniuk, mely időpontot választják, hiszen a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal tudnak halasztást kérni, mellyel együtt 20.000,- Ft halasztási díjat is kötelesek megfizetni.
Éppen ezért az új szabályozás egyik legnagyobb kritikája a vizsgadíjak és egyéb szolgáltatások díjainak drasztikus megemelése. Míg korábban az elveszett vizsgabizonyítvány esetén a tanúsítvány kiállítása 6.000,- Ft-ba került, addig most az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlását erre irányuló kérelem esetén 10.000,- Ft-os díj ellenében tudják biztosítani a kérelmező részére.
A 2012. november 1-től életbe lépő új szabályok értelmében annak a vizsgázónak, akinek elsőre sikerül minden részvizsgája a jogi szakvizsga 73.500,- Ft-ba fog kerülni. A korábbihoz képest módosulnak a sikertelen vizsga ismétlés díjai is: a pótvizsga díja 15.000,- Ft-ról 20.000,- Ft-ra, a megismételt részvizsga díja 20.000,- Ft-ról 30.000,- Ft-ra növekszik.
Szigorú, jól körülhatárolt rendelkezések kaptak helyt a rendeletben a vizsga lebonyolítását illetően is, az esetleges visszaélések megelőzése érdekében. Míg korábban a rendelet nem tartalmazta, a jelenlegi szabályozás már pontosan előírja a segédanyag használatának szabályait, a feladat kidolgozása során igénybe vehető lebélyegzett papíroktól a helyiség elhagyásának módján és esetein keresztül részletezve a lebonyolítást.
Míg az eddigi szabályozás lehetőséget adott arra a vizsgabiztosnak, hogy a szabályszegő vizsgázót figyelmeztesse, úgy a módosítás szigorúan előírja szabályszegés esetén a jelölt vizsgájának felfüggesztését.
Változik a szakvizsga eredmények számítási metódusa is, megszűnik a korábbi rendszer, mely szerint az írásbeli vizsga eredménye kétszeresen számított, a jelenlegi hatályos eredménytábla már nem a jegyek összeadását, hanem a jegyek átlagát tekinti irányadónak. Az új számítási rendszer szakmai körökben szintén eltérő megítélésnek örvend.
Összességében elmondható, hogy a jelen módosítás sok esetben figyelembe vette a gyakorlat igényeit, a rendszer részletszabályait komplex módon újrakodifikálva és kibővítve, azonban a jogi szakvizsgarendszer egységes megmaradt, melynek reformja a jövő feladatai közé tartozik majd.
