A politikai osztály párthovatartozástól függetlenül marginalizálja az ombudsman kritikáját, és jobbára csak akkor figyel az elemzéseire, ha abból politikai tőkét tud kovácsolni – mondta Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a Corvinus Egyetemen hétfőn este.

Az Országgyűlés függetlenített szerveként működő ombudsman éves jelentéseivel hosszú ideje olyan intenzitással foglalkozik a magyar parlament, ahogy az a nemzetközi szakirodalom szerint csak Fekete-Afrikában fordul elő – tette hozzá A jogállamiság az ombudsman szemével című előadásában a biztos.

Szabó Máté – aki a politikatudomány professzora – előadásában kifejtette: a rendszerváltás pillanataiban létrejött politikai konszenzus gyorsan elmúlt, és két évtizeden át egyik politikai erő sem rendelkezett olyan egységes, minősített többséggel, amely a jogállam lényeges átrendezését lehetővé tette volna. Ez a helyzet 2010-ben változott meg, de nem konszenzus, hanem az egyik homogén politikai erő megerősödése révén.

A szükséges korrekciókat hosszú ideje nélkülöző rendszer hirtelen földcsuszamlásszerű változásokon esett át az elmúlt két évben. A világválság is felerősítette a katasztrófaelhárító, tűzoltó munkát. A parlamenti rohammunkában napok alatt születtek meg évtizedekre kiható döntések, holott célszerű lett volna az azonnali, kétségtelenül sürgető válságkezeléshez szükséges lépéseket elválasztani a stratégiai döntésektől – vélekedett a szakember.

Egyoldalú alkotmányos berendezkedés alakult ki – jegyezte meg Szabó Máté, aki emlékeztetett arra is, hogy míg az 1990-es évek közepén a válságkezelés részeként elfogadott Bokros-csomag drasztikus társadalmi hatásait az Alkotmánybíróság több határozatában tudta enyhíteni, addig jelenleg a taláros testület hatáskörének korlátozása miatt meg van fosztva attól, hogy hasonló lépéseket tegyen a gazdasági, pénzügyi alkotmányosság terén.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy múltú fejlett demokráciákban nem feltétlenül az ombudsman védi az emberek alapjogait, más fékek és ellensúlyok is korlátozzák a hatalmat. Például Angliában minden egyes bíróra rábízzák az alkotmány értelmezését, és elsősorban a civil kultúra és a demokratikus szokások, hagyományok védik meg a jogállamot.

“Ne várjunk az ombudsmanra, az Alkotmánybíróságra, a jó kormányra! Mindenkinek magának kell tennie a jogállamért!” – fogalmazott az alapvető jogok biztosa.

Arra az egyetemi hallgatóságból érkező kérdésre, hogy visszacsinálható-e mindaz, ami a közjogi rendszerben történt az elmúlt két évben, a professzor úgy válaszolt: az 1989-es alkotmány restaurálásának az idő múlásával egyre kevesebb realitása és értelme lehet. Az önkorrekció már sokkal valószínűbb, ahogy ez például a médiatörvény vagy az egyházügyi törvény esetében megfigyelhető. A választási regisztráció kapcsán nemzetközi mechanizmusok beindulását sem tartotta kizártnak a szakember, aki egyébként úgy vélte, ha idén elfogadja is a parlament a választási regisztrációra vonatkozó szabályozást, az aligha marad változatlan a választásokig hátralévő másfél évben.