Vízumkényszerrel fenyegeti az EU a Nyugat-Balkánt

2012.10.30. BruxInfo

Egyelőre nem állítja vissza az EU a vízumkötelezettséget a nyugat-balkáni országokkal szemben, az uniós tagállamok belügyminiszterei ugyanakkor csütörtökön komoly és azonnali erőfeszítéseket kértek Szerbiától, Macedóniától, Montenegrótól, Albániától és Bosznia-Hercegovinától az onnan érkező menekültáradat csökkentése érdekében. A tárcavezetők ezúttal sem döntöttek Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.

Több alapvetően fontos uniós belügyi kérdést is napirendre tűztek csütörtökön az uniós tagállamok belügyminiszterei luxembourgi ülésükön, döntés azonban egyikben sem született. Sőt, ezekben az ügyekben is csak mérsékelt előrelépésről szóltak az EU-intézmények képviselői.

Az Európai Unió egyelőre nem döntött arról, hogy visszaállítja a vízumkötelezettséget a nyugat-balkáni országokkal szemben. Mindennek megfontolását hat tagország vetette fel: a német, a belga, a holland, a luxemburgi, a svéd és a francia belügyminiszter a közelmúltban levélben kérte a ciprusi elnökségtől, hogy az októberi tanácsülésen vitassák meg ennek lehetőségét. Bár a korábbi nyilatkozatok szerint ilyen irányú döntés nem is volt várható a csütörtöki ülésen, a tagországok ugyanakkor most időt adtak a Nyugat-Balkánnak, és komoly jelzést akartak küldeni nekik azzal összefüggésben, hogy a vízumkötelezettség visszaállítása a jövőben megtörténhet.

A hat tagállam szerint elviselhetetlen méreteket ölt a nyugat-balkáni országokból érkező menekültáradat, ami szerintük úgy lehetne csökkenteni, ha a közösség visszaállítaná a beutazási engedélykötelezettséget a szerb, a macedón, a montenegrói, az albán és a bosnyák állampolgárokkal szemben. A miniszterek zárt ülésen vitatkoztak a problémáról, ami után a ciprusi belügyminiszter nem kívánt részletekbe menni annak kimeneteléről. Döntés egyelőre nincs, a nyilatkozatok szerint pedig a Tanács alapvetően az Európai Bizottság által a témában augusztusban készített jelentést vitatta meg.

A belügyi uniós biztos megerősítette, hogy a probléma valóban azonnal kezelendő. Kifejtette, hogy idén 75 százalékkal több menekültkérelmet nyújtottak be nyugat-balkáni országokból érkező állampolgárok valamely uniós tagállam hatóságaihoz. Úgy tudjuk, tízezres nagyságrendben érkeznek kérelmek, amelyek túlnyomó részét el is utasítják a tagországok. Az EUObserver szerint Németországba, Svédországba és Belgiumba érkezik a menekültek nagyrésze, de Luxemburgban is sokan keresnek menedéket.

Cecilia Malmström
elmondta, a Bizottság nem támogatja a vízumkényszer bevezetését, ettől függetlenül megérti a tagállami aggályokat, “itt az ideje, hogy a nyugat-balkáni országok kezeljék a menekültkérdést”. Az uniós biztos kifejtette, a Bizottság a jelentésében felszólítja az érintett államokat, hogy fokozzák az együttműködést és az információmegosztást a tagországok között; vegyék fel a küzdelmet az illegális bevándorlás és az ezzel kapcsolatos legújabb trendek ellen; erősítsék a határellenőrzést az esetben is, amikor az állampolgárok elhagyják az országot.

Az ülésen állítólag többen is megjegyezték, hogy a menedékkérők jelentős része a kisebbségi társadalomból érkezik, döntően roma.

A ciprusi belügyminiszter utalt arra, hogy azonnali radikális döntésre egyelőre nincs kilátás, a Tanács viszont szeretné mielőbb felgyorsítani a jogszabályi vitát arról a közelmúltban benyújtott rendeletmódosítási javaslatról, amely egy védzáradék beépítésével lehetővé tenné az uniós tagállamok számára, hogy “kivételes körülmények esetén, szabályozott módon” visszaállítsák a vízumkötelezettséget nemcsak a nyugat-balkáni, hanem bármely olyan ország állampolgárával szemben, amelyek egyébként engedély nélkül beutazhatnak az Európai Unióba.

Eleni Mavrou elmondta, “nem tudjuk elfogadni az európai menekültügyi rendszer megsértését, a nyugat-balkáni országoknak meg kell hozniuk a szükséges döntéseket azért, hogy ne éljenek vissza a vívmányukkal”.

Cecilia Malmström emellett folyamatos jelentést is kért az érintett nyugat-balkáni országoktól arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a menedékkérők számának visszaszorítására. Novemberben Tiranában találkoznak a Balkán országainak belügyminiszterei, az EU-biztos pedig az ígérete szerint itt is a tudtukra adja majd az uniós aggályokat.

Schengen-bővítés

Az Európai Tanács korábbi előírásának ellentmondva ismét nem döntöttek az uniós belügyminiszterek Románia és Bulgária schengeni felvételéről. A két ország tavaly tavasz óta megfelel a határellenőrzés nélküli övezeti tagság szerződésben előírt feltételeinek, a tagállamok ugyanakkor a mai napig nem tudták meghozni az egyhangú támogatást igénylő döntésüket a zóna bővítéséről.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a csütörtöki tanácsülésen már nemcsak a döntést korábban sokáig egyedül blokkoló Hollandia, hanem “egyéb más országok” sem voltak hajlandók támogatni Bukarest és Szófia csatlakozását. A valódi okokról hivatalosan senki nem beszél. Hollandia rendszeresen azzal indokolja a negatív álláspontját, hogy a véleménye, valamint a Bizottság értékelése szerint is komoly hiányosságok láthatók még a román és a bolgár igazságügyi rendszerben. A testület viszont rendszerint hozzáteszi, hogy mindez viszont nem feltétele a schengeni tagságnak.

Informálisan azonban rendre felvetődik az, hogy a két ország schengeni csatlakozásával megnyílna a szárazföldi összeköttetés Görögország és az EU többi országa között, Görögországba pedig az arab tavasz 2011 januári kirobbanása óta tízezrével érkeznek az illegális bevándorlók főként a gyengén őrzött görög-török határon. Nyár óta újabb hivatkozási alap a közelmúltbéli romániai politikai események is.

A ciprusi belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács márciusban arra utasította a tagállami minisztereket, hogy szeptemberig hozzanak döntést a schengeni bővítésről.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MIGRÁCIÓ
SCHENGENI ÖVEZET