Csökkenthető az éves fizetett szabadságra vonatkozó jogosultság - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2012.11.15. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az éves fizetett szabadságra vonatkozó jogosultság a szociális tervben megállapított munkaidő-csökkentés arányában csökkenthető. Az uniós joggal nem ellentétes, ha valamely vállalkozás és az üzemi tanácsa olyan szociális tervet hoznak létre, amely a csökkentett munkaidőben dolgozó munkavállalót megillető éves fizetett szabadságot arányos mértékben csökkenti. - áll az Európai Bíróság ítéletében.

A C 229/11. és C 230/11. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet - Alexander Heimann és Konstantin Toltschin kontra Kaiser GmbH

Az uniós jog1 minden munkavállaló számára biztosítja a legalább négy hét éves fizetett szabadsághoz való jogot. A munkaviszony megszűnése esetén az éves fizetett szabadság ezen tartama helyébe pénzügyi megváltás léphet.

Az Arbeitsgericht Passau (a németországbeli Passau munkaügyi bírósága) a Bíróságtól azt kérdezi, hogy az uniós joggal ellentétesek-e az olyan nemzeti rendelkezések vagy gyakorlatok, mint a valamely vállalkozás és az üzemi tanácsa között létrehozott szociális terv, amely a vállalkozás gazdasági nehézségeinek időszakára vonatkozóan előírja a munkavállalókat megillető éves fizetett szabadságnak a munkaidő-csökkentés arányában való lecsökkentését.

E bíróság előtt van folyamatban az A. Heimann és K. Toltschin, valamint a korábbi munkáltatójuk, a Kaiser GmbH nevű, a gépjárműágazatban beszállítóként tevékenykedő társaság közötti jogvita, melynek tárgya az azon éves szabadnapok után követelt pénzbeli megváltás, amelyeket e munkavállalók 2009-ben és 2010-ben nem tudtak igénybe venni. A Kaiser gazdasági nehézségek miatt elbocsátotta A. Haimann-t és K. Toltschin-t, az elbocsátásuk 2009. június végén, illetve 2009 augusztusában lépett hatályba. A Kaiser és az üzemi tanácsa között létrehozott szociális terv értelmében azonban a szerződésüket formálisan egy évvel meghosszabbították. Ezen időszak során A. Heimann és K. Toltschin nem volt köteles munkát végezni (a munkaidő nullára csökkentése [„Kurzarbeit Null”]), és a Kaiser nem volt köteles arra, hogy a részükre munkabért fizessen. Ezzel szemben A. Heimann és K. Toltschin a szövetségi munkaügyi ügynökségtől a Kaiser közvetítésével a „Kurzarbeitergeld” nevű támogatásban részesült. A Kaiser állítása szerint a „munkaidő nullára való csökkentésének” ezen időszaka alatt A. Heimann és K. Toltschin nem szerezhetett jogot éves fizetett szabadságra.

A Bíróság az e napon hozott ítéletében azt a választ adja, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések vagy gyakorlatok, mint a valamely vállalkozás és az üzemi tanácsa között létrehozott szociális terv, amelynek értelmében a munkavállalót megillető éves fizetett szabadságot a munkaidő-csökkentés arányában (a pro rata temporis szabálya) lecsökkentik.

A Bíróság megállapítja, hogy az olyan munkavállalónak a helyzete, akinek a munkaidejét szociális terv keretében lecsökkentették, alapvetően eltér a betegszabadságon lévő munkavállaló helyzetétől, mely utóbbi munkavállaló a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanúgy részesül éves fizetett szabadságban, mint a ténylegesen dolgozó munkavállaló.

A munkaidő-csökkentés keretében ugyanis a vállalkozás megállapodása alapján mind a munkavállaló, mind a munkáltató kötelezettségeit felfüggesztik. Ezenfelül a betegségben szenvedő munkavállalóval ellentétben, akit betegség okozta fizikai vagy pszichikai korlátok akadályoznak, az a munkavállaló, akinek a munkaidejét lecsökkentették, az ily módon nyert időt pihenésre fordíthatja, vagy kikapcsolódást jelentő, illetve szabadidős tevékenységeket folytathat. Ezenfelül ha a munkáltató köteles lenne arra, hogy a munkaidő-csökkenés idején az éves fizetett szabadságok terhét felvállalja, ez ahhoz vezethetne, hogy a munkáltató vonakodna attól, hogy olyan szociális tervben állapodjon meg, amely szerint a munkaszerződés pusztán szociális okokból – és ezért a munkavállaló érdekeit szolgálva – meghosszabbodik.

Ezzel szemben az olyan munkavállaló, akinek a munkaidejét lecsökkentették, a részmunkaidőben dolgozó munkavállalóéhoz hasonló helyzetben van. Ezért a Bíróság az ítélkezési gyakorlatának2 megfelelően emlékeztet arra, hogy a részmunkaidőben való foglalkoztatás ideje alatt az éves fizetett szabadságra vonatkozó jogosultság a munkaidő-csökkenés arányában csökkenthető.
 


1Az Európai Unió Alapjogi Chartája a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4 i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.) összefüggésben.

2A C 486/08. sz. Zentralbetriebsrat der Landeskrankenhäuser Tirols ügyben 2010. április 22 én hozott ítélet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA