Mégis hirdethetnek a pártok a hírportálokon? - Módosítaná a választási eljárási törvényjavaslatot a Fidesz

2012.11.26. MTI

A hétfői zárószavazás előtt tovább módosítaná a választási eljárási törvényjavaslatot a Fidesz. Mégsem tiltanák meg, hogy a pártok az internetes hírportálokon hirdessenek.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János által vasárnap benyújtott módosító indítványból egyértelmű, hogy a jegyzők nem keresik majd fel a választópolgárokat azért, hogy feliratkozzanak a választásokra. Törölné ugyanis az egységes javaslatból, hogy a települési jegyzőknek 2013. szeptember 1. és december 31. között el kell menniük a választókhoz, tájékoztatva őket a választójog gyakorlásának feltételeiről.

Az államtitkár nem fűzött érdemi indoklást ehhez, a korábban hasonló javaslatot megfogalmazó párttársa, Szakács Imre azzal érvelt, hogy indokolatlan terhet rakna a jegyzőkre, ha minden választót fel kellene keresniük.

Lázár János azt kötné ki, hogy a választópolgárokat a Nemzeti Választási Irodának kell tájékoztatnia a névjegyzékbevétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg.

Fenntartaná viszont annak lehetőségét, hogy a mozgáskorlátozottak otthonukban regisztráljanak. Az erről szóló kérelmüket írásban kellene eljuttatniuk a jegyzőhöz, aki ezután felkeresné őket, biztosítva a feliratkozás lehetőségét.

Az államtitkár javaslatára változhatnak a kampányszabályok is. Bár az Országgyűlés két hete támogatta, hogy a pártok a kereskedelmi médiában és az internetes hírportálokon se reklámozhassanak 2014-ben, a hírportálokat mentesíthetik a tilalom alól, így a nyomtatott sajtótermékekhez hasonlóan közölhetnének választási hirdetéseket.

A módosító indítvány a médiatörvény definíciójából indul ki, amely szerint a napi- és más időszaki lapok mellett az internetes újságok és hírportálok is sajtóterméknek számítanak. Lázár János indoklása szerint alkotmányos visszásságot okozna, ha a hírportálok nem közölhetnének politikai hirdetéseket.

Ezzel magyarázza a közmédiában sugározható reklámok időkeretének felosztásáról szóló szabályok megalkotását is. Eszerint a hirdetésekre felhasználható időkeretet - amely parlamenti választások előtt legfeljebb tíz, európai parlamenti választások előtt maximum öt óra lenne - médiaszolgáltatónként kell érteni, és egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között. A reklámidőt a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg.

A módosító javaslat alapján választási reklámokat csak a közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - tehet közé, a közösségi médiaszolgáltatók nem.

Lázár János emellett törölné a törvényjavaslatból, hogy a pártoknak ötezer aláírást kell összegyűjteniük a listaállításhoz az EP-választásokon. Indoklása szerint mivel azok is adhatnak ajánlást, akik nem iratkoztak fel a választásra, érdemes a hatályos szabályozást fenntartani, azaz továbbra is húszezer ajánlás összegyűjtését feltételül szabni.

A fideszes Gulyás Gergely szintén vasárnap beterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslata arra irányul, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz településeken is bármely munkanapon beadható legyen a feliratkozási kérelem. A törvényjavaslat ugyanis csak hetente két munkanapon tenné lehetővé a regisztrációt.

A parlament hétfőn - az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással - dönt a választási eljárási törvényjavaslat elfogadásáról.

Kapcsolódó cikkek:

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában - Új választási szabályokat hagyott jóvá az Országgyűlés →

Szűkülhet a politikai reklám tere - Jelentősen módosulhatnak a választási kampány szabályai egy fideszes javaslat szerint →

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS
VÁLASZTÁS