Uniós cél az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése - Módosulnak az uniós emissziókereskedelem szabályai

2012.11.26. MTI

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely az EU 2013. január elsején induló új emissziókereskedelmi rendszerének működtetéséhez szükséges uniós szabályokat ülteti át a magyar jogrendszerbe.

Jövőre megújul az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere (ETS), a jövő január elsejétől kezdődő harmadik kereskedési időszak új szabályokkal alakítja át 2020-ig Európa kibocsátáscsökkentési politikáját. Az új rendszer várhatóan az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá az EU globális vállalásainak eléréséhez.

A beterjesztő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön kiadott közleménye szerint az unió célja, hogy a korábbi két kereskedési időszaktól eltérően a kibocsátási egységek kiosztása egységes szabályok alapján, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történjen. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésének uniós célját.

A törvényjavaslat részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályozó erőfeszítés-megosztási rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. Magyarország célja az, hogy úgy mérsékelje a vonatkozó - a kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó - ágazatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy az 2020-ig legfeljebb 10 százalékkal emelkedjen a 2005-ben kibocsátott összes mennyiséghez képest - tartalmazza a minisztérium közleménye.

Az ETS rendszeren kívüli szektorok esetében a felesleggel rendelkező tagállamoknak lehetőségük van a többlet értékesítésére. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem módját, az egységfajtákat uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés rendezése.

A törvényjavaslat több törvényt is módosít, így a bányászati törvényt, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról szóló és a közbeszerzési törvényt, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, továbbá a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
ENERGETIKA