Az interneten is meg kell védeni az emberi jogokat! - Konferencia a gyűlöletbeszédről az Európa Tanács szervezésében

2012.11.29. MTI

Az emberi erőforrások minisztere szerint nagy a politikai elit felelőssége a gyűlöletbeszéd visszaszorításában, ezért a gyűlölet-bűncselekmények minden formáját vissza kell utasítania. Balog Zoltán az Európa Tanács (ET) által a gyűlöletbeszédről szervezett kétnapos budapesti nemzetközi konferencia megnyitóján azt mondta, nem elég csak fellépni a jelenség ellen, a mögötte álló okokat is elemezni kell. Könnyebb gyűlölni valamit, amit nem ismerünk, mint amit igen, ezért egymás megismerése is nagyon fontos - mutatott rá.

A miniszter a konferencia előtti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, a gyűlöletbeszéd a világhálón is jelen van. Létezik egy magyar nyelvű honlap, ahova politikusok nevét, telefonszámát is felteszik, de mivel az Egyesült Államokban van bejegyezve, nem lehet fellépni ellene a magyar jog eszközeivel, pedig az "folyamatosan megvalósítja a gyűlöletbeszédet".

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára azt mondta, az internet lehetőséget nyújt arra, hogy annyi emberhez juttathassa el valaki a nézeteit, véleményét, amennyire korábban még sosem volt mód. Nem szabad hagyni, hogy a gyűlöletbeszéd szabadon terjedjen a világhálón - hangoztatta.

Emlékeztetett, tavaly Norvégiában egy szélsőséges férfi fiatalokat lőtt le, ami mindenkinek hatalmas sokkot jelentett, próbálták megérteni, hogy mi késztethet egy embert ilyesmimre. Összefüggés van az interneten egyes csoportok által terjesztett nézetek és az efféle esetek között, "a szavak tettekhez vezetnek" - fogalmazott.

Kiemelte, a tolerancia, az emberi jogok általános érvényűek, és az interneten is meg kell védeni ezeket. Meg kell találni a gyűlöletbeszéd visszaszorítása és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti kényes egyensúlyt - vélekedett. Hozzátette, ez azért is szükséges, mert Európa mindig is sokszínű marad.

Soros György, a Nyitott Társadalom Alapítvány alapítója arról beszélt, a gyűlöletbeszéd az európai válság egy tünete. Az EU korábban vonzó elképzelésnek tűnt az emberek szemében: önkéntes szövetsége az államoknak, amelyek szuverenitásuk egy részét feláldozzák a kölcsönös előnyökért, és társadalma nyitott.

A válság azonban megváltoztatta, az eurózónát immár a fegyelem tartja össze, a centrum diktál, a periféria pedig engedelmeskedik - fogalmazott. Közölte, hitelezőkre és adósokra oszlott az EU. A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az emberek élete mind nehezebb - fűzte hozzá.

Rámutatott, az elégedetlen emberek körében könnyen terjedhetnek a szélsőséges nézetek és a gyűlöletbeszéd. Eredetileg a szolidaritásról és az együttműködésről szólt az unió, erre kellene ismét nagyobb hangsúlyt helyezni - mondta.

Még mindig jelentős probléma az intolerancia Európában

Az intolerancia és a gyűlöletbeszéd továbbra is fontos probléma Európában, több országban egyre nő a szélsőséges, populista pártok támogatottsága - hangzott el az Európa Tanács (ET) által a gyűlöletbeszédről rendezett nemzetközi konferencia második napján.

Kaltenbach Jenő, az ET rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának elnöke azt mondta, a gyűlöletbeszéd terjedésének egyik fő tere a világháló. Külön honlapok készülnek a rasszista, antiszemita nézetek népszerűsítésére, és a közösségi média is alkalmas a radikális vélemények megosztására - mutatott rá Kaltenbach Jenő, aki az LMP fővárosi frakcióvezetője is. Hozzátette, mindazonáltal nem kell démonizálni az internetet, hiszen remek lehetőségeket is rejt magában.

Úgy vélte, a hatóságoknak és az államoknak is fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd terjedése ellen. Bár az államok gyakran arra hivatkoznak, hogy nem tudják hatékonyan korlátozni a gyűlöletbeszédet az interneten, nemzetközi összefogással sikeresek lehetnek - közölte.

Benjamin Ward, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet európai és közép-ázsiai részlegének igazgatóhelyettese beszédében kiemelte, az intolerancia egyre nagyobb gondot jelent Európában. Sokan fordulnak a bevándorlók ellen, és ez nemcsak a szélsőséges pártok támogatói körében figyelhető meg, hanem a társadalom széles rétegeiben is - mondta.

Rámutatott, vannak, akik azért gondolkodnak így, mert tartanak a bűnözés emelkedésétől vagy a terrorizmustól, mások pedig azt hiszik, a bevándorlók elveszik a munkahelyeket. Kitért arra is, hogy a válság sújtotta Görögországban különösen rossz a helyzet.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon óvatosan kell fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Gyakran túl tágan határozzák meg a gyűlöletbeszéd fogalmát, ami a szabad véleménynyilvánítás jogát veszélyeztetheti - közölte. Hangsúlyozta, azért is fontos az óvatos fellépés, mert sok fejlődő ország a szabad véleménynyilvánítás tökéletes megvalósítójaként tekint Európára, ezért mindenképpen modellértékű megoldást kell alkalmazni.

Shannon Stephens, az ET ifjúsági tanácsadója az Európa Tanács által a gyűlöletbeszéd ellen szervezett, fiataloknak szánt kampányról számolt be. Mint mondta, a világháló is köztér, itt is fontos az emberi jogok védelme, és erre szeretnék ráirányítani a fiatalok figyelmét. Azt akarják elérni, hogy a fiatalok az interneten is kiálljanak a kisebbségek védelméért és visszautasítsák a gyűlöletbeszéd minden formáját - fogalmazott.
 


 

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
GYŰLÖLETBESZÉD