Alkotmánybírósági mustra - A Testület 48. heti döntései és december 4-i teljes ülésének napirendje

2012.11.29. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság december 4-én tűzi napirendjére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának új rendszerét, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyes rendelkezéseit támadó ombudsmani indítványok vizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3363/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv. I.22.282/2011/3. számu végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy jelen ügy szempontjából, az indítványozó jogvitás ügyében meghozott érdemi döntésnek – éppen a felülvizsgálatnak a Kúria által megállapított kizártsága folytán – a másodfokon eljáró bíróság jogerős határozata tekinthető. Ez utóbbi ellen viszont – annak meghozatalától számított 60 napon belül – az indítványozó nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3101/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.191/2011/4. számú ítélete ellen – a Fővárosi Bíróság 56.Pf.632.094/2011/6. számú ítéletére, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P.II.21.909/2008/45. számú ítéletére is kiterjedő hatállyal – benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó a bírósági ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa
(Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária)

AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2312/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án elutasította az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9-12/B. §-ai alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszokat. Az öttagú tanács a határozat indokolásában emlékeztetett: az Alkotmánybíróság a 37/2011. (V. 10.) AB határozatban már megállapította, hogy az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme nem állapítható meg pusztán azon az alapon, hogy a törvény az adott adóévben az adóévre vagy az azt követő bevallás időszakára ír elő kötelezettséget, és nem az adókötelezettség keletkezésének az időpontját veszi figyelembe.

AB végzés alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás megszüntetéséről (IV/1430/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án megszüntette a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.786/2010/5. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárást. Az öttagú tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában a 2011. november 3-án kelt, Pfv. VII.21.238/2011/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla azon ítéletét, amellyel összefüggésben az alkotmányjogi panaszt az indítványozó benyújtotta és az ügyben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3004/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria Pfv.VII.22.059/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető okfejtést a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozóan. Indítványa valójában a bíróságok eljárását kifogásolta, sérelmezve azt, hogy az eljáró bíróságok nem a „józan észnek”, a „társadalmi erkölcs szerinti elvárásnak megfelelő tisztességes módon” döntöttek.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa
(Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Szalay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2447/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Dunakeszi Városi Bíróság 9.P.20.903/2005/73. számú részítélete, a Pest Megyei Bíróság 1.Pf. 25.257/2010/4. számú részítélete és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.240/2011/5. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a panasz által támadott ítéletekben nincs az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3264/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37.605/2011/7. számú ítéletének – a Csongrád Megyei Bíróság 14. K. 21.982/2010/30. számú ítéletére és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal SZ01/807-19/2010. számú határozatára is kiterjedő hatállyal történő – megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítvány a törvényi feltételeknek csak részben tett eleget, mivel nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1433/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.1279/2010/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy sem a 2011-ben előterjesztett indítvány, sem a 2012-ben előterjesztett indítvány kiegészítés nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott végzés mennyiben és milyen módon sérti az Alaptörvényben biztosított jogokat.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1476/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.695/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt 60 napos határidőn belül érkezett meg, így elkésettnek minősül és érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3060/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.450./2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és annak megítélésére, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékelnek.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2975/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria Pfv.IV.21.459/2011/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítvány kizárólag magánjogi jellegű, az alkotmánybírósági eljárást megelőző bírósági peres eljárásban már eldöntött jogvita ismételt eldöntésére irányul.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1431/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.075/2010/6. számú részítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pkf.22.267/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a kérelem elsősorban a bírósági döntések tartalmi kritikája, és hiányzik belőle a támadott jogszabályok, illetve bírósági döntések, valamint a sérülni vélt alaptörvényi rendelkezések közötti konkrét összefüggéseknek az alkotmányossági vizsgálatot lehetővé tévő, egyértelmű leírása.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3296/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.104/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint az ítélettel összefüggésben előterjesztett, mulasztás megállapítására irányuló indítványt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az ítéletben nincs az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3122/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.087/2012/2. sz. végzése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 235. § (1) bekezdés első mondata, (2) bekezdése, 237. § első mondata és 270. § (2)-(3) bekezdése, valamint a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy nincs helye alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt például azért utasítja el, mert az nem a jogosulttól származik, vagy felülvizsgálatnak nincs helye, illetve a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradt.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3450/2012.)
Az Alkotmánybíróság november 26-án visszautasította a Kúria Pfv.X.22.155/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó nem jelölt meg olyan, pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, melyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, illetve amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség gyanúját.

Az Alkotmánybíróság december 4-i teljes ülésének napirendje

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alaptörvény-ellenessége megállapításáról szóló határozat kiegészítése (II/1477/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2011 decemberében utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a hajléktalanságot kriminalizáló egyes jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az ügyben az Alkotmánybíróság 2012. november 12-én határozatot hozott.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló indítvány vizsgálata (II/3283/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 júliusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az ombudsman álláspontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának – átmeneti időszak nélkül bevezetett – új rendszere sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő bizalomvédelem elvét.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –” szövegrésze alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződébe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/2883/2012.)
Szabó Máté,
az alapvető jogok biztosa 2012 áprilisában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az ombudsman szerint a jogszabály alaptörvény-ellenesen korlátozza a nemzetiségek helyi és országos önkormányzatok létrehozásához fűződő jogát, amikor kizárólag közhasznú szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét sértő megkülönböztetést tesz a nemzetiségi szervezetek között.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 10. § (2) és 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2727/2012.)
Az indítványozó 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az alkotmányjogi panasz szerint a fővárosi közgyűlés tagjainak időközi választása esetén nem áll fenn az az előfeltétel, hogy a jelölő szervezetek minden kerületben, azonos időben kompenzációs listát állíthassanak.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2309/2012.)
Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a jogszabály azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Az alkotmányjogi panasz szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, továbbá a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/893/2012.)
Az indítványozó 2012 januárjában alkotmányjogi panasz keretében – a Fejér Megyei Bíróság 8.K.21.444/2011/9. ítéletével összefüggésben – kezdeményezte a jogszabály azon, 2011. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek az ügyvédi kamarai felvétel feltételéül írják elő, hogy a jelölt legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytasson. Az alkotmányjogi panasz szerint ez a korlátozás sérti a munkához való jogot.

A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2878/2012.)
A Lehet Más a Politika 2012 októberében alkotmányjogi panasz keretében a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzésének megsemmisítését kérte. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti a békés gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogokat.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG