Az etnikai adatgyűjtés tilalma megnehezíti a statisztikák készítését - A gyűlölet-bűncselekményekről rendezett vitát az EU Alapjogi Ügynöksége

2012.11.30. MTI

A gyűlölet-bűncselekmények "láthatóvá tételéről" és az áldozatok jogainak elismeréséről rendezett vitát csütörtökön Brüsszelben az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran eltitkolnak kisebbségek sérelmére elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket, illetve statisztikai kimutatásokban alábecsülik a jelenséget. Sürgette, hogy vonják be a civil szervezeteket a probléma feltérképezésébe, és nyújtsanak különleges képzést a hivatalos szervek munkatársainak.

Az EP egyetlen roma származású tagja elmondta: az áldozatok és az elkövetők etnikai hovatartozására vonatkozó adatgyűjtés tilalma számos tagállamban megnehezíti a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó statisztikák készítését. Hivatalos adatok hiányában a civil szervezetek jelentős szerepet játszhatnak az ilyen típusú bűncselekmények mértékének és elkövetési körülményeinek felderítésében - vélekedett.

Adatai szerint a rendőrök csupán öt EU-tagállamban kapnak különleges képzést a rasszista motivációjú bűncselekmények kezelésére, pedig a rendvédelmi szerveknek mindenütt világos eljárási és gyakorlati útmutatást kellene kapniuk, hogy hogyan kezeljék az ilyen eseteket a mindenkori áldozatok jogainak és szükségleteinek tiszteletben tartása mellett. A gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében oly módon kellene átalakítani a tagállamok szabályrendszerét - javasolta -, hogy a rendőrség az áldozat vagy a szemtanú kérésére minden esetben rögzítse a rasszista motívumot, valamint rendeljen ki szakosított felelőst helyi vagy regionális szinten.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
EURÓPAI UNIÓ JOGA