A családon belüli erőszak, mint társadalmi jelenség, és e jelenség szabályozási kérdései témában tartott tanácskozást a Bírónők Egyesülete november 27-28-án Budapesten. Az eseményen számos neves szakember mellett az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is képviseltette magát.
Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke – a családon belüli erőszak felderítésének nehézségei közül a közömbösséget emelte ki. Szent Jakabot idézte: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4,17). A bántalmazást mind a mai napig nehezen ismerik fel, sok helyen tabuként kezelik. Hazánkban az elmúlt időszakban számos jelentős lépés történt a családon belüli erőszak ellen. Közülük az elnök úr a következőket emelte ki:
- 2012. szeptember 17-én az Országgyűlés megszavazta, hogy – a népi kezdeményezéssel egyetértve – önálló büntetőjogi tényállássá minősítené a családon belüli erőszakot.
- Az Alapvető Jogok Biztosa 2008-tól kezdődően, más-más területre fókuszálva vizsgálja a gyermeki jogok érvényesülését.
- Az Országos Bírósági Hivatal gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakítását célozta meg.
Az azonnali, hatékony intézményesült védelem az igazságszolgáltatás szereplőinek felelőssége.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis az Egyesült Államok magyarországi nagykövete nagyrabecsülését fejezte ki a konferencia szervezőinek. Mint mondta, a családon belüli erőszak egy olyan probléma, amellyel minden társadalomnak szembe kell néznie. A téma körüli nyilvános viták jelentőségét hangsúlyozta, mely egyrészt a megfelelő és helyes jogi háttér megteremtését is segíti, másrészt az áldozatokat is megerősíti a jogaikért való kiállásban. A családon belüli erőszak elleni küzdelem az Egyesült Államokban ma is tart, de az 1994. évi „Nők elleni erőszakról” szóló törvény óta annak mértéke 60%- al csökkent. A probléma nagyságrendjét mutatja, hogy közegészségügyi vonzatai az Egyesült Államokban 5.8 milliárd dollárt emésztenek fel. A kormányok egymagukban nem képesek kezelni ezt a kérdést – a helyi és nemzetközi civil szervezetek összefogására van szükség. A bíróságok „első kézből” tapasztalhatják meg családon belüli erőszak által okozott sérelmeket. Láthatják, hogy hogyan lehet javítani a rendszeren, amivel megváltoztathatnak életeket, sőt akár életeket is menthetnek.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis teljes beszéde elolvasható →
Joan D. Winship a Bírónők Nemzetközi Egyesületének elnöke a családon belüli erőszakot világjelenségként ismertette. Kiemelte a bíróságok rendkívüli szerepét a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben. Mint mondta, nagyon sok múlik azon, hogy az áldozatok meg tudnak e nyílni a bírák előtt. Ezen felül a bírák azok, akik a jogalkotás hiányosságait érzékelik, így ötleteikkel, javaslataikkal támogatni tudják a jogalkotói tevékenységet is. Joan D. Winship előadását a Bírónők Nemzetközi Egyesületének bemutatásával fejezte be.
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a jogi szabályozás eddigi lépéseit ismertette, és az önálló tényállásként való szabályozási tárgyalásokat mutatta be. Kiemelte a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatot (a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról). Ebben törvényalkotási feladatként került kitűzésre az ideiglenes (72 órás) és hosszabb tartamú „távoltartó” magatartási szabály alkalmazási feltételeinek megteremtése. A cél itt a minimális szabályozás megteremtése volt. Ezt a Btk. 2005. évi módosítása követte, ahol a távoltartás a pártfogó felügyelet érdekében kerül alkalmazásra. (2005. évi XCI. Törvény 2. §. (5) b.)). A következő lépés a 2009. évi LXXII. Törvény volt, mely a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról rendelkezett. A jogszabály az ideiglenes megelőző távoltartás mellett a megelőző távoltartás intézményét is szabályozza. 2012. márciusában indult el az a népi kezdeményezés, melyet idén szeptemberben 60/2012. (IX. 18.) OGY határozatával az Országgyűlés támogatott. Szeptember 21-én jött létre a kodifikációs munkacsoport, mely a tényállás kidolgozását széleskörű együttműködésre alapozva kívánja megvalósítani. A probléma önmagában a büntető törvénykönyv módosításával természetesen nem oldható meg.
A következő előadást – az Országos Bírósági Hivatalt a fenti munkacsoportban képviselő – Frech Ágnes tartotta. Mint mondta nem ez az első alkalom a szabályozási kísérletre. A nők elleni erőszakkal szembeni fellépés már régóta szerepel a nemzetközi egyezményekben. Kiemelte a bűncselekmény folyamatos jellegét, ciklikusságát, valamint azt, hogy a cselekményt egymást felváltva, egymásra épülve követik el. Vagyon és személy elleni elemek, családjogi kérdések keveredhetnek egymással. Három kérdés merül fel általában az ítélkezési gyakorlat során:
- A bűncselekmény folyamatos, ismétlődő jellegét nem értékeli a vád, amely a cselekményre épít. Az akár évtizedekig tartó gyötrelem így nem kerül értékelésre.
- Magánindítványra, vagy közvád alapján induljon -e az eljárás. A sértett érdekeit szolgálja a magánindítvány, de a vádképviselet már nem.
- Sok esetben fordul elő, hogy a sértettből elkövető válik. Ezekben az esetekben viszont nincs jogos védelmi helyzet.
Mint Frech Ágnes elmondta a szakemberképzésben lemaradásunk van. A jelenség rendkívül összetett. A távoltartás nem megoldás, csak ideig-óráig és csak akut helyzetet tud megoldani. A probléma megoldásához szélesebb körű megoldás, az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek összefogására, „csőlátásukon” való túllépésére van szükség, ami képzésükkel előmozdítható.
Az előadásokat követően a résztvevők kétnapos konzultáción mélyíthették el tudásukat Joan D. Winship és Anne T. Goldstein amerikai szakértők segítségével.
