Új vállalkozási adónemek, adózási feltételek egyszerűsítése

2012.12. 7. Jogi Fórum / dr. Garancsy Georgina

2012. október 1-jén elfogadta az országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (továbbiakban: „tv.”) a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés zálogaként kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek egyszerűsítésére, mellyel két új adónemet a kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót vezette be 2013. január 1-jétől.

Az adózónak e két adónemmel összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései szerint kell teljesítenie. A „tv.” explicit kiemeli, hogy e két új adónem választása csak lehetőség a többi adózási forma mellett, azonban sok vállalkozásnak egyszerűsítheti a működőképességét, amennyiben megfelel e „tv.” rendelkezéseinek.

A) A „tv.” a kisvállalatok adminisztrációs terheinek és adóterheinek csökkentése, valamint a foglalkoztatottság növelése érdekében egy további új választható adózási módot, az ún. kisvállalati adót vezeti be.

A kisvállalati adó alanyisági köréről a „tv.” taxatív felsorolást ad. Ilyen lehet többek közt az egyéni cég, a Kkt., Bt., Kft., Zrt., szövetkezet, a végrehajtó iroda, vagy akár az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda is, amennyiben az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt és az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500.000.000,-Ft -ot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500.000.000,-Ft időarányos része). További feltétel, hogy az adóalanynak az adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel, valamint üzleti évének mérlegforduló napja december 31. és az adóévet megelőző adóévéről készítendő mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500.000.000,-Ft –ot.

Az adóalanyiság választása az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. December 20-ához közeledve lényeges tudni, hogy a bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb pedig az adóévet megelőző év december 20-áig, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. Igazolási kérelemnek helye nincsen. Az adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e „tv.” alapján teljesíti. A megszűnésének eseteiről tételes felsorolást találhatunk, ilyen ok lehet többek, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot (ekkor az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával illetve a naptári negyedév utolsó napjával szűnik meg).

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének vagy a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összeg. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet (naptári évet) követő év május 31-ig bevallja.

Az adó mértéke az adó alapjának 16 %-a.

Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik, ilyenek különösen a hitel vagy kölcsön felvétele, valamint az osztalék és osztalékelőleg megszerzése, továbbá a tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése. Ezzel együtt kiemelendő, hogy a nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások (többek közt a végleges pénzeszközátadás, a bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült kiadás) pedig növelik az adóalapot.

További kedvezményként értékelhető, hogy a kisvállalati adó adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Az adóalanynak az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie. Amennyiben az adózó az e „tv.” szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1.000.000,-Ft -ot elérte, úgy a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell eleget tennie. Az e „tv.” szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele meghaladta a 100.000.000,-Ft -ot. Amennyiben az adózó az e „tv.” szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1.000.000,-Ft -ot nem haladta meg, úgy a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell eleget tennie. Az e „tv.” szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele nem haladta meg a 100.000.000,-Ft -ot.

Az adóévre e „tv.” szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

B) A „tv.” a fentiekkel együtt egy másik új adónemet vezet be az ún. kisadózó vállalkozások tételes adóját.

Kisadózó vállalkozásnak minősül a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság lehet. Az adóalanyiság választásának további feltétele, hogy a vállalkozásnak legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, valamint a nevesített kizáró okok nem állhatnak fenn a kisadózó vállalkozóval szemben (így különösen nem lehet olyan vállalkozás, melynek adószámát a bejelentést megelőző két éven belül törölték, vagy ezen időszakban az adószáma jogerősen felfüggesztették, vagy a TEOR szerinti besorolásai között a biztosítási, a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése megtalálható)

Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Azonban, amennyiben a vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi meg, úgy az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíthető a bejelentés (ebben az esetben a nyilvántartásba vételének napjával jön létre az adóalanyiság). Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg. A kisadózózó(k)nak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében kell bejelenteni. Egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt kell bejelenteni kisadózóként. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

Az adóalanyiság megszűnik többek közt, amennyiben a bejelentés hónapjának utolsó napjával az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e „tv.” szabályai szerint teljesíti vagy amennyiben, ha a kisadózó vállalkozás mulasztási bírságot kapott, úgy az megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg. Fontos kiemelni, hogy a kisadózó vállalkozásnak az általa kiállított számlán fel kell tüntetnie a „Kisadózó” szöveget, különben mulasztási bírsággal sújtható.

Az ún. tételes adó összege – melyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni – a bejelentett főállású kisadózó után havi 50.000,-Ft, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000,-Ft.

Mindenképpen még meg kell említeni, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6.000.000,-Ft -ot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 %, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás és a kisadózó a kisadózók tételes adójának megfizetése esetén a „tv.”-ben tételesen meghatározott közterhek alól mentesül. Végezetül kiemelendő, hogy a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, és a bevételéről a tárgyévet követő év február 25-ig nyilatkozni köteles.

Az új adónemek választása mindenképpen gondos mérlegelést igényelnek. Érdemes kikérni könyvelő illetve adótanácsadó véleményét arról, hogy az adott vállalkozásoknak valóban kedvezőbb adóalanyiságot jelent-e. Mindezekkel egyidejűleg pedig a „tv.” szövegét figyelmesen ajánlott áttanulmányozni, hiszen pl. a rendelkezés csak azt tartalmazza, hogy mit vált ki a kisvállalati adó, azt nem, hogy az osztalék után a magánszemélynek ugyanúgy kell az szja –t és az eho –ot is fizetni, mint mondjuk a társasági adó esetében. Így egyértelműen cégfüggő, hogy melyik vállalkozás fog jobban járni ezen intézkedéscsomaggal a jövőben.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS