Alkotmánybírósági mustra – A testület 49. heti döntései és december 10-11-i teljes ülésének napirendje – Statisztika

2012.12.12. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság a héten alaptörvény-ellenesnek minősítette a rehabilitációs eljárás szüneteltetését, kiegészítette a hajléktalanokkal kapcsolatos határozatát és elutasította a nemzetiségi törvényt támadó indítványt. Napirendre kerül az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek és a családok védelméről szóló törvény családfogalmának vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései

● AB határozat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről tárgyában (II/3283/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 4-én hozott határozatában döntött az alapvető jogok biztosának a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényt támadó indítványáról. A határozat szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását. A testület azt is megállapította, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az Alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

● AB határozat az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) AB határozatának kiegészítéséről (II/1477/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 4-én a 38/212. (XI. 14.) AB határozatának rendelkező részét kiegészítette a következő 6. ponttal: „6. Az Alkotmánybíróság elrendeli a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.” A határozat indokolása szerint a támadott törvény 45. §-ának (6) bekezdése kimondja: „(6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.” A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

● AB határozat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról (II/2883/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 4-én elutasította a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –” szövegrésze alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint – az alapvető jogok biztosának álláspontjával ellentétben – nincs szó a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogának szükségtelen, illetve aránytalan korlátozásáról, az egyéni önrendelkezési jog ugyanis az egyén joga, amelynek gyakorlása nem vonhat maga után az egyénre nézve semmilyen hátrányos jogkövetkezményt. A határozathoz Bragyova András és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2727/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 4-én visszautasította a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10. § (2) és 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint az indítványozót a támadott jogszabályi rendelkezések aktuálisan nem érintették, tényleges jogsérelem nem következett be, csak egy jövőbeli eshetőleges („vélelmezett”) jogsértéssel hozta azokat összefüggésbe.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3437/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 3-án visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.252/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3438/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 3-án visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.145/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3390/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 3-án visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.146/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.

Az Alkotmánybíróság december 10-i teljes ülésének napirendje

● Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (V/893/2012.)
Az indítványozó 2012 januárjában alkotmányjogi panasz keretében – a Fejér Megyei Bíróság 8.K.21.444/2011/9. ítéletével összefüggésben – kezdeményezte a jogszabály azon, 2011. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek az ügyvédi kamarai felvétel feltételéül írják elő, hogy a jelölt legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytasson. Az alkotmányjogi panasz szerint ez a korlátozás sérti a munkához való jogot.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és 12. számú végzéseinek megsemmisítésére és alkotmányos követelmény kimondására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/47/2012.)
Az indítványozók 2012 márciusában kiegészített alkotmányjogi panaszukban a támadott jogszabályi rendelkezések és bírósági végzések megsemmisítését indítványozták, mert az adóhatóság – a Legfelsőbb Bíróság döntésével jóváhagyva – kötelezte őket – mint az örökhagyó örököseit – az adóhiány megfizetésére.

● Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-ai megsemmisítése tárgyában készült határozattervezet (II/3012/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 júniusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a családok védelméről szóló törvény két rendelkezésének megsemmisítését. kezdeményezte. Az ombudsman szerint a család – mely férfi és nő házasságán alapul – fogalma szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társaskapcsolati formában élők emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élethez való jogát.

● A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány tárgyában készült problematika. (III/331/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az indítványozó szerint a melléklet alapján olyan hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévő hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak.

Az Alkotmánybíróság december 11-i teljes ülésének napirendje

● Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései felülvizsgálata érdekében benyújtott utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/2559/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 szeptemberében kiegészített indítvány keretében kezdeményezte Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek felülvizsgálatát. Az ombudsman szerint a rendelkezések sajátos öndefiníciójuk ellenére sem váltak az Alaptörvény részéve, az Alaptörvény módosításának sem tekinthetők, így az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat. Az alapvető jogok biztosa szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, veszélyeztetik a jogrendszer egységét és működőképességét.

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (III/1181/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 áprilisában fordult az Alkotmánybírósághoz a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény egészének visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérve. Az indítványozó szerint a törvény alkalmazása a céljához képest aránytalan sérelmet okoz azzal, hogy nincs lehetőség a bizonyítékok értékelésére. Egyes fogalmak (az „elítélés alapja”, a „tömegoszlatáshoz kapcsolódóan elkövetett”, a „méltányolható körülmények között elkövetett”) normavilágosság elvét sértik.

● A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontjának megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/2602/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 márciusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte annak a rendelkezésnek a megsemmisítését, amely az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során kizárja a jogi segítségnyújtás igénybevételét, miközben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény ügyvédkényszert ír elő. Ez a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti, mert nem vehetik igénybe az alkotmányjogi panaszt mint végső alapjogvédelmi intézményt.

A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/782/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 februárjában tartalmilag fenntartotta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2009 szeptemberében kelt indítványát, amely szerint a jogalkotó nem tett eleget a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésében megfogalmazott véleményeztetési kötelezettségének,

Az Alkotmánybíróság ügyforgalma (2012. október 31.)

Az Alkotmánybíróság november 30-án közzétett statisztikája szerint 2012. január 1-jén 413 alkotmánybírósági ügy maradt folyamatban. Ehhez október 31-ig új 775 indítvány érkezett, amelyek közül 20 utólagos normakontroll, 59 bírói kezdeményezés. Az Alkotmánybíróság tíz hónap alatt 1104 ügyet fejezett be. A 15 tagú teljes ülés 137 határozatot és 91 végzést hozott; a többi ügy öttagú tanácsi döntéssel, egyesbírói végzéssel vagy főtitkári előkészítő eljárás során fejeződött be. A testületi döntésekhez a legtöbb különvéleményt Pokol Béla (5), Stumpf István (4), Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Szívós Mária (3-3) csatolta. A párhuzamos indokolások terén Holló András és Pokol Béla (5-5) volt a legaktívabb. Október 31-én összesen 293 folyamatban lévő, kiszignált ügy volt az Alkotmánybíróságon.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG