Csaknem 29 milliárd forint kár megtérítését kéri a magyar állam a román-ausztrál Aurul cégtől a ma kezdődő ciánperben. A vállalat szennyvíztároló gátja 2000. január 30-án szakadt át. Emberi hanyagságból ennél súlyosabb környezeti katasztrófa még nem érte Magyarországot.
Szakértők évekig tartó eljárásra számítanak. Minden bizonnyal ennél is hosszabb időt vesz igénybe, mire a Szamos és a Tisza ökológiai egyensúlya helyreáll.
A magyar állam kontra Aurul per precedensértékű, különleges eljárásnak ígérkezik. A Fővárosi Bíróságra benyújtott kereseti kérelem is hangsúlyozza: emberi hanyagságból ennél súlyosabb környezeti katasztrófa még nem érte Magyarországot. A keresetlevelet idén április 27-én adták be, miután a román-ausztrál tulajdonú nagybányai Aurul elutasította, hogy peren kívül fizessen. A követelt összeg 28,6 milliárd forint; a jogcím szerződésen kívüli károkozás. A magyar állam abból indult ki, hogy a romániai cég vétkes és jogellenes magatartást tanúsított, amikor az arany kinyeréséhez nem megfelelő technológiát alkalmazva mérgező anyagokkal szennyezte a Szamost és a Tiszát.
…….
…..
Magyar ügyvéd képviseli az Aurult
A bíróság ugyan máig sem kapta meg az értesítést arról, hogy a ciánper alperese, az Aurul bányavállalat átvette-e az idézést a tárgyalásra, a per mégsem marad el.
A román-ausztrál közös tulajdonú bányavállalat jogi képviselője ugyanis részt vesz a ciánügy mai tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Az Aurul néhány napja aláírta a megbízási szerződést Ifkovics József jászberényi ügyvéddel.
A jogász, mint a Magyar Hírlap elsőként beszámolt róla (MH, 2001. nov. 2.)már korábban elvállalta az Aurul képviseletét 6-8 kis károsulttal szemben a hazai bíróságokon. Múlt kedden Romániában pedig a “nagy” ciánper vitelével is megbízták.
Ifkovics lapunkat úgy tájékoztatta, hogy – ha nem is túl régen – átvette a magyar állam keresetlevelét a hozzá csatolt szakértői véleményekkel együtt. Álláspontjáról érdemben semmit nem árult el. Megkérdeztük, vajon fenntartja és a mai tárgyaláson is előadja-e azt, amire egy kis károsult ügyében már hivatkozott; hogy az Aurul nincs jogi személyként bejegyezve a cégjegyzékbe. Emiatt esetleg kérdéses, perelhető-e egyáltalán. Az ügyvéd ezt a bírósági tárgyalásra tartozó kérdésnek minősítette, amire – mint mondta – peren kívül nem válaszolhat.
A Szecskay ügyvédi irodát hosszas keresés után, tavaly november elején választotta ki és bízta meg a ciánügy vitelével a felperes magyar állam. Meghívásos tárgyalások folytak olyan nemzetközi ügyvédi irodákkal, amelyeknek magyar partnerirodái vannak. Értesülésünk szerint a választás azért esett Szecskay Andrásra és munkatársaira, mert a budapesti ügyvédet a kártérítési ügyek szakembereként tartják számon. Feltételezések szerint komoly vitatéma volt a megbízási díj összege is. Arról egyelőre senki sem nyilatkozik, mennyibe kerül az államnak a 28,6 milliárd forint kárértékű per.
…….
…
A teljes cikk a Magyar Hírlapban olvasható
