Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Stratégiai célok az Országos Bírósági Hivatalnál

2012.12.12. Jogi Fórum / Horváth Eszter

Hazánkban az egyes országrészek bíróságai közötti területi eltérések akár hétszeres ügyhátralékot is jelenthetnek. Cél e területi különbségek kiküszöbölése, hogy az eljárások tartama ne függjön attól, hogy melyik bíróság jár el - hangsúlyozta Handó Tünde elnök az Országos Bírósági Hivatal stratégiai célkitűzéseiről november 28-án tartott sajtótájékoztatón.

Magyarországon 11.000 ember – közülük 2777 bíró, 261 fogalmazó, 659 bírósági titkár – dolgozik bíróságon, ami a közigazgatási szervezetek között a legnagyobbnak számít. A bírák száma 100.000 lakosra vetítve 29. (Ez az adat Szlovéniában 50, míg Dániában 9 bíró.) A bíróságok költségvetése 84 milliárd forint. 183 bírósági épületben évente 1.200.000 ügyről döntenek - ismertette dr. Handó Tünde a bíróságokkal kapcsolatos számadatokat.

A bíróságok igazgatása hazánkban 1997 előtt az igazságügyi miniszterhez tartozott. 1997-2010 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, 2011-től pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és annak elnöke végezte. 2012. január 1-jén megszűnt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), azóta az Országos Bírósági Hivatal vette át az OIT igazgatási feladatait. A szintén január 1-je óta működő Országos Bírói Tanács ellenőrző feladatokat lát el. A szakmai irányítást a Kúria elnöke, míg az igazgatási irányítást az OBH elnöke végzi.

Az OBH elnöke feletti kontrollt jelentik:

  • az Országos Bírói Tanács felügyelete,
  • az elnök megválasztásának feltételei,
  • döntéseinek nyilvánossága,
  • beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége (Országos Bírói Tanácsnak, bírósági vezetőknek, Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának),
  • az összeférhetetlenségi szabályok, és
  • a döntések elleni jogorvoslati lehetőségek.

Az OBH elnöke az igazgatási módszerek – melyekkel a nyilvánosságot és az átláthatóságot segíti – közül többek között az alábbiakat említette:

  • munkacsoportok kialakítása (eddig 18 munkacsoport működik, ilyen például a munkateher munkacsoport mely az arányos ügyteher kialakítását segíti, a mediációs munkacsoport, az iratkezelési munkacsoport, a történeti munkacsoport, stb.),
  • közvetlenség,
  • a jó gyakorlatok gyűjtése (elszigetelt bíróságok helyett egymásra figyelés a jó gyakorlatok eltanulására. Ilyen volt például a bírósági szoftveralkalmazási „börze”),
  • projekt személet (például a gyermekközpontú igazságszolgáltatás – képzés, helyreteremtés és kapcsolattartás az állampolgárokkal),
  • tudástárak kiépítése,
  • kísérleti programok.

Az OBH stratéiai célkitűzései

A bíróságok alkotmányos kötelezettségteljesítése közül az időszerű ítélkezést emelte ki. Hazánkban az egyes országrészek közötti területi eltérések akár hétszeres ügyhátralékot is jelenthetnek. Cél ezekben az esetekben a területi különbségek kiküszöbölése, +/- 10%-ra csökkentése, hogy az eljárások tartama ne függjön attól, hogy melyik bíróság jár el. Eszközök e cél eléréséhez a munkateher szakszerű felmérése, az emberi erőforrások optimális elosztása, az adminisztratív terhek csökkentése az eljárási, ügyviteli szabályok ésszerűsítése, a képzés, az elektronizálás és az igazgatás ellenőrzése. Dr. Handó Tünde a 2011. és 2012. I-III. negyedévére vonatkozó adatokat mutatott, az egy éven túl folyamatban maradó perek számáról. Ezekből kiderült, hogy a bírák felmentésével nem növekedett megy az ilyen jellegű elmaradások száma a bíróságokon.

Emberi erőforrások optimális elosztásával a létszám munkamennyiséghez igazítását kívánják elérni, hogy megfelelő létszámú szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre a megfelelő helyen. Ehhez tevékenységi térképeket készítenek, figyelik a létszám alakulását, az álláshelyeket ügyteher-arányosan osztják el, valamint szakértői tudástárakat és hálózatokat alakítanak ki.

A tárgyi feltételek biztosítása, optimális elosztása rendkívül jelentős a bírósági infrastruktúra XXI. századi kihívásainak megfelelő kialakítása miatt. Cél ezesetben a színvonalas munkavégzést lehetővé tevő eszközök biztosítása, kulturált környezet kiépítése az ügyintézéshez. Mindezekhez megfelelő költségvetési tervezés, pályázatok és költségtudatos gazdálkodás szükséges. Az informatikai eszközök esetében például 10 számítógépből jelenleg 3 alkalmas a bírósági szoftverek futtatására. A gépek 85%-a 6 évnél idősebb. A bírósági épületek 70%-a jó állapotú, 11% viszont teljes felújításra szorul.

A bírósági szervezet integritása a bírák függetlenségének és pártatlanságának biztosítása miatt fontos. A bírósági épületek biztonságának garantálásával, a kockázatkezelési eljárások alkalmazásával, a bírósági határozatok és igazgatási döntések (külső és belső) nyilvánosságának biztosításával a bíróságok biztonságos és átlátható működésének megvalósítása a cél.

A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítését az e-bíróság kialakításával, a jogtudatosság növelésével és az elektronikus kommunikációval próbálják megvalósítani. Így kívánják a bíróságok szolgálgató jellegét erősíteni, és az eljárásokat gyorsítani.

A képzési rendszer fejlesztésével a bírák és igazságügyi alkalmazottak jogi és nem jogi kompetenciáit kívánják erősíteni. Ezt az élethosszig tartó tanulással, a más jogászi hivatásrendekkel és egyetemekkel való együttműködéssel kívánják megvalósítani.

Zárásként dr. Handó Tünde elmondta: ezeket a célkitűzéseket, csak hosszú távú kitartó munkával, szemléletváltással, együttműködéssel innovatív megoldásokkal és proaktív hozzáállással lehet elérni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL