Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a lex Répássyként ismertté vált jogszabály válaszadásra vonatkozó részét. E szerint nem kötelezhető egyetlen orgánum sem álláspontjával ellenkező előjelű vélemény közzétételére. Répássy Róbert törvénygazda szerint a testület csak a módszert utasította el, ezért már dolgoznak a jogszabály bevezetésén.
Akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is.” Így szólt a Polgári törvénykönyv májusi módosításának azon passzusa, amelyet Alkotmánybíróság megsemmisített kedden. Szerintük ez a kitétel sérti a szólás-, a szabad véleménynyilvánítás alapjogát és a sajtószabadságot is. A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan rendelkezik arról is, hogy közérdekű bírság is kiszabható az ominózus véleményt közlő sajtó orgánumra. Az Alkotmánybíróság problematikusnak ítélte, hogy a szankciónak nincs felső határa. Az AB indoklásában emlékeztetett egy brit esetre, amelyben 1,5 millió fontra pereltek egy lapot, mert a hasonló rendelkezés ezt lehetővé tette. Ez azonban aránytalan viszonyban állt az eredeti célokkal.
Magára a közérdekű bírságra azonban az AB nem mondta ki az alkotmányellenességet, mert azt nem a módosítás hozza be a hazai jogrendbe. A jövőben a kártérítés mellett fogják kiszabni ezt a bírságot. A Polgári törvénykönyv módosítását Répássy Róbert fideszes képviselő vetette fel egy évvel ezelőtt. A törvény hatálybalépése előtt azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontollt kért az Alkotmánybíróságtól. Így tettek más szervezetek és magánszemélyek is, ám a taláros testület felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a beadványokat nem vizsgálhatták. Répássy Róbert szerint örvendetes fejlemény, hogy magát a válaszadás intézményét nem tartotta alkotmányellenesnek az AB, ezzel zöld utat adott bevezetésének. Répássy a maga álláspontjának visszacsengését hallja az Ab indoklásában, amely szerint a jog elismerése indokolt, mert e nélkül a média tulajdonosaival szemben nincs lehetősége az “egyszerű” embernek védekezésre.
Fontos továbbá, hogy a válaszadással megvalósul a tájékoztatás pluralizmusa is. Mivel koncepcionálisan nem utasították el a válaszadás intézményét, ezért munkatársainkkal dolgozunk, hogy megfelelő szövegezéssel a Parlament elé terjesszük a jogszabályt – mondta a képviselő. Ennek idejéről azonban nem tudott nyilatkozni. Az MSZP álláspontja szerint mind a Büntető-, mind a Polgári törvénykönyben megvannak a megfelelő jogi eszközök arra, hogy ha valakit méltóságában sértenek, elégtételt kapjon. Mindezzel együtt megnugvással fogadjuk az AB döntését – mondta Tóth András szocialista képviselő. A kormány elvesztett egy csatát a sajtószabadság elleni hadjáratában – mondta Bauer Tamás, az SZDSZ országgyűlési képviselője a hír hallatán. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő emlékezetetett arra, hogy pártja nem szavazta meg a törvénymódosítást, mert már tavasszal világos volt számukra, hogy a jogszabály életképtelen. Az FKgP parlamenti frakciójának vezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter szerint a határozattól függetlenül mindenkiben ég a vágy, hogy visszaszorítsák a sajtóban eluralkodott durvaságot. Így tovább keresik a törvényes megoldást. Az MDF részéről az indoklás megismeréséig senki sem akart nyilatkozni.
