A kisebbség definiálása akadályozza a jogérvényesítést - Kisebbségi jogok fejlődése az elmúlt 20 évben - Konferencia Budapesten

2012.12.14. MTI

Hátráltatja a nemzetközi szervezetek fellépését a kisebbségi jogsértések ügyében, hogy az országok nem értenek egyet a kisebbségek definíciójának meghatározásában - hangzott el azon a budapesti konferencián, amelyet a kisebbségi jogok elmúlt húsz évben elért fejlődéséről tartottak csütörtökön Budapesten.

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett rendezvényen Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi jogi szakértője kiemelte, a világszervezetben több mint 70 szakértő foglalkozik emberi jogi kérdésekkel, ők egyebek mellett szóvá teszik az ENSZ tagállamaiban tapasztalt emberi jogsérelmeket. Izsák Rita elmondása szerint leggyakrabban ázsiai és vallási kisebbségek ügyében lép fel.

Kifejtette, azokban az országokban, amelyekben tiszteletben tartják az ENSZ alapelveit, általában működnek más, szigorúbb előírásokat megfogalmazó intézmények - például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) -, ezért itt az ENSZ nem nagyon lép fel kisebbségi ügyekben. Más országokban azonban, ahol nincsenek ilyen intézmények, és szükség lenne az ENSZ közbeavatkozására, problémát okoz, hogy a kisebbség definícióját nem nagyon használják, még maguk a kisebbségek sem, mert "degradálónak" érzik ezt a besorolást - magyarázta.

Mint mondta, az őslakosok és a kisebbségek kategóriájának elválasztása is állandó gond az ENSZ-ben. Az őslakosok jogérvényesítése mindig is hatékonyabb volt, ebbe a csoportba tartozni gyakran több joggal, előnnyel jár - mutatott rá. Hozzátette: a kisebbségek gyakran sokszínűbbek, nehezebben körülhatárolhatók.

Sokszor egy adott csoportról nehéz eldönteni, hogy melyik kategóriába, az őslakosok vagy a kisebbségek közé tartozik - vélekedett. Meglátása szerint azonban ez "mesterséges elválasztás", hiszen sok hasonlóság létezik a két kategória között.

Izsák Rita arról is beszélt, hogy növelni kell az ENSZ munkájának, egyezményeinek, fórumának láthatóságát a kisebbségi jogok érvényesítésével kapcsolatban. Sokan nem is tudják, hogy léteznek olyan kisebbségi szakértők az ENSZ-ben, akikhez panaszukkal fordulhatnának - tette hozzá.

Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, húsz éve, 1992-ben az ENSZ kisebbségi jogokkal foglalkozó nyilatkozatában univerzális szabályokat akart bevezetni, ami azért is nehéz feladat volt, mert az államok nem egységesen, hanem saját hatáskörükben határozzák meg, hogy mely csoportokat tekintenek kisebbségnek.

Véleménye szerint magyar szempontból az is nehézséget jelent, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése gyakran a bevándorlókkal kapcsolatban merül fel, míg Magyarországon a bevándorlók helyzetének kezelésével nincs gond.

Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arról beszélt, hogy az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek gyakran kisebbségi kérdéseket is vizsgálnak. Az EBESZ-t, az Európa Tanácsot és az Európai Uniót megfigyelve azonban megállapítható, hogy bár ezeknek több ellenőrző mechanizmusuk is van a kisebbségi jogok betartatására, nincs igazi nyomásgyakorló erejük az országokra - mondta.

Törő Csaba, az MKI tudományos főmunkatársa kiemelte, nagyon sok államban élnek különböző kisebbségek, több ország azonban ezt az együttélést kihívásnak, biztonságpolitikai veszélyforrásnak tekinti. Megemlítette azt is, hogy a konfliktusokkal terhelt Nyugat-Balkánon is fontos kérdés a kisebbségek helyzete, a külső közvetítők a megoldás, a tartós béke elengedhetetlen feltételének tekintik e probléma kezelését.

  • kapcsolódó anyagok
ENSZ
KISEBBSÉGI JOGOK