A kormány itthoni munkavállalást vár a diákoktól a teljes állami támogatásért - A felsőoktatás átalakításáról

2012.12.17. MTI

A kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni - közölte Balog Zoltán vasárnap. Az emberierőforrás-miniszter a tervezettnél egy nappal előbb, már hétfőn tárgyalna a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a felsőoktatás átalakításáról, amelyről a szerdai kormányülésen várhatók végleges döntések.

Balog Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány "semmifajta tandíj bevezetésére nem hajlandó, nem készül" és nem is látja azt szükségesnek.

Megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert, így a minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák.

A kormány meghallotta azt az üzenetet, hogy a hallgatók ne kezdjék adóssággal az életüket - jelentette ki Balog Zoltán. A részleteket - köztük a diákhitelrendszer jövőjét és a hallgatói szerződések tartalmát - firtató kérdésre ő és Giró-Szász András kormányszóvivő is úgy válaszolt: először a hallgatókkal akarnak egyeztetni.

A miniszter egyúttal arra kérte a HÖOK vezetőit, hogy a tervezett keddi időpont helyett már hétfőn tárgyaljanak a felsőoktatás átalakításáról. Kérését azzal indokolta, hogy így a szerdai kormányülésig - amelyen végleges döntéseket hoznak a felsőoktatás átalakításáról, így a felvételi eljárásról - a hallgatók javaslatait is be tudják építeni előterjesztésükbe. Hozzátette: a Magyar Rektori Konferencia elnökségével már pénteken egyeztetett, és találkozott az egyetemek gazdasági tanácsainak elnökeivel is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a végzős középiskolások mikor tudják meg, szakonként milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejutáshoz, Giró-Szász András elmondta: idén a 240 volt a pontminimum, de egyetemenként és szakonként eltérő eredmény kellett a bekerüléshez, az átlag 369 pont volt. "Hogy idén hogy lesz, az a tárgyalásokon dől el" - mondta.

A kormányszóvivő azt is elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidelitas meghívására, a Fidesz ifjúsági társszervezetének tagjaival egyeztetett egy budapesti romkocsmában a felsőoktatás helyzetéről. A kormányfő ezután a Facebook-oldalán tett közzé egy videóüzenetet, amelyben úgy foglalt állást, hogy azoknak, akik elérik a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak.

A kormányszóvivő a tájékoztatón arról is beszélt, a felsőoktatási rendszer újjászervezést igényel azért, hogy egy "egészségesebben működő", fenntartható szerkezet jöjjön létre. Ugyanakkor fontos - folytatta -, hogy az átalakítás ne keltsen félelmet és áttekinthető legyen, a kormányfő ezért kérte Balog Zoltánt arra, hogy egyszerűsítse a felsőoktatás jövőjéről szóló kormányzati előterjesztést, egyértelművé téve a kormányzati szándékot.

A miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az eddigi keretszámrendszer nem volt korrekt, a tanulni akaró diákok egy részét elzárta a felsőoktatástól.

Arra a kérdésre, hogy a most bejelentett változások összefüggésben vannak-e a hallgatói tiltakozásokkal, Giró-Szász András úgy válaszolt: a tüntetések a demokrácia részei, és figyelemfelhívóak tudnak lenni. "Nyilvánvalóan ez apropója volt annak a találkozónak, amelyre a Fidelitas hívta meg a miniszterelnököt. A Fidelitas is hasonló felvetésekkel élt, és ez vezetett ide. De ez nem a koncepción változtat, hanem annak egy elemét tisztázza le, egyszerűsíti" - fejtette ki.

  • kapcsolódó anyagok
FELSŐOKTATÁS
OKTATÁSÜGY