Pénzügyi békéltetés - Másfél év tapasztalatai a biztosítási jogvitákban

2012.12.17. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

Jogszabály hívta életre 2011. júliusában azon alternatív vitarendezési fórumot, mely immáron másfél éve segíti elő hatékonyan a pénzügyi szolgáltatókkal, így a biztosítókkal szembeni fogyasztói panaszok gyors, költséghatékony és eredményes elintézését.

A bírósági eljáráson kívüli alternatív megoldások ugyan már évek óta léteznek, azonban egyesek szerint hazánkban a peren kívüli vitarendezés még mindig gyerekcipőben jár. Gondoljunk csak például a fogyasztóvédelmi békéltető testületre, mely létét az 1997. évi CLV. törvénynek köszönheti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásra, mely Magyarországon az „első igazi” mediációnak mondható, illetőleg a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényre, mellyel - illetve annak 2009-es átfogó módosításával - a jogalkotó célja az volt, hogy személyi és vagyoni jogokkal kapcsolatos jogvitákban egy egyszerűbb, gyorsabb és pénztárcabarát rendezést valósíthasson meg.

Azonban a gyakorlatban még mindig úgy tűnik, nagyobb a pereskedési kedv és a bíróságon való igazságkeresés. Igaz azonban az is, hogy nem minden biztosítási jogvitából lesz peres eljárás, a bírósághoz fordulás valóban ultima ratio, mellyel csak legvégső esetben élünk. A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete 2011-es adatai alapján biztosítási jogviták körében elmondható, hogy a káresemények egy csekélyebb részéből lesz panaszügy, és mindösszesen mintegy 0,2 százalékából lesz peres eljárás, tehát feltételezhetjük, hogy normál esetben, változó eredményességgel is, de működik a biztosító és a károsult közötti párbeszéd és peres út igénybevétele nélkül is lehet egyezségre jutni.

A pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése valódi alternatívájaként, számos sikeresen lezárt ügyet tudhat maga mögött a Pénzügyi Békéltető Testület. A Testülethez működése megkezdését követő 6 hónapon belül 1196 darab kérelem érkezett. Az eljárások gyorsaságát, gördülékeny elintézését mutatja, hogy ezen kérelmek 72%-a nyert lezárást még 2011-ben. A meghallgatásra kitűzött kérelmek ( 413 db ) közül 214 ügy zárult egyezséggel a tavalyi évben az összes ügycsoporton belül. 2012-es adat még nem áll rendelkezésre, azonban a Testület honlapján már most több, mint 200 darab ( !) egyezség került fel csak a biztosításpiaci ügycsoporton belül.

Igaz ugyan, hogy a kezdeti időszakban az elutasított kérelmek száma elérte a 35%-ot, melynek többnyire indoka, hogy a fogyasztók nem készülnek fel kellően a pénzügyi békéltető eljárásra. Sokan ugyanis azt várják, a kérelmük benyújtását követően vizsgálja ki ügyüket a Testület és marasztalja el a pénzügyi szolgáltatót, azonban a békéltetési eljárás nem erre lett kitalálva.

A Pénzügyi Békéltető Testület nem hatóság, hanem egy új lehetőség a vitás ügyek rendezésére, méghozzá az olykor hosszú, idő- és pénzigényes bírói út alternatívájaként. Az eljárás megköveteli a fogyasztótól azt, hogy foglalkozzék beadott ügyével - hasonlóképpen, mintha a bírósághoz fordult volna vele: álláspontja megfogalmazásán túl azt bizonyítékokkal támassza alá, a meghallgatáson jelenjen meg, vagy meghatalmazott által képviseltesse magát.

A Testület felállításának jogalkotói célja a fogyasztói jogviták gyors, hatékony, és eredményes orvoslása volt, azonban a fogyasztói tudatosságot erősítendő a Testülethez fordulást a jogszabály konjunktív feltételek fennállásához köti. A 2010. évi CLVIII. törvény a kérelemre induló eljárás megindításához megköveteli, hogy ezen út igénybevétele előtt a fogyasztó megkísérelje direktben tisztázni a pénzügyi szolgáltatóval, biztosítóval fennálló vitás ügyét illetve azt is, hogy más, egyéb eljárás ugyanezen jogvitával kapcsolatban ne legyen folyamatban.

Az elmúlt másfél év során számos különböző, változatos, ugyanakkor sok esetben „típusügyként” is aposztrofálható jogesetek kerültek a Testület elé. Mind a pénzpiaci, tőkepiaci illetve biztosításpiaci ügycsoporton belül találkozhatunk hasonló alapokon nyugvó fogyasztói panaszok elbírálását követően meghozott, érdekes döntésekkel.

A biztosításkötés trendjei mostanra teljes átalakuláson mentek keresztül: jó példa erre, hogy a napjainkra oly elterjedt életbiztosítási formába csomagolt megtakarításokat már nemcsak erre szakosodott alkuszok tucatjainál, hanem akár pénzintézeteken, bankokon keresztül is megkötheti a fogyasztó. A nemegyszer hiányos tájékoztatás miatt gyanútlan fogyasztó megköti a szerződést, és csak később ébred rá, hogy nem betétlekötést, hanem a fent említett hosszú távú megtakarítási konstrukciót értékesítettek számára. Ilyen, és hasonló ügyek szép számmal voltak jelen a Testület repertoárjában.

A cél ugyan az egyezségkötés, ennek hiányában - alávetéstől függően - kötelezést tartalmazó érdemi döntést hoz vagy ajánlást tesz a tanács. A biztosító részéről tett alávetési nyilatkozatban a biztosító vállalja, hogy aláveti magát a Testület előtti eljárásnak és egyezség hiányában a Testület által hozott határozatnak. A 2011-es statisztikák szerint a 6 hónap alatt átlagban 1-3 kötelezést kaptak a pénzügyi szolgáltatók: az Allianz Hungária Biztosító Zrt. 18 meghallgatással lezárt ügyből 3-at, a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. egyetlen meghallgatással lezárt ügyben egyet.

Ajánlások tekintetében a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (42 meghallgatással lezárt ügyből 8-at) és az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (18 meghallgatással lezárt ügyből 4-et) vezeti a sort. Ezekből következtetést levonni nagyon nehéz, hiszen a legtöbb egyezséget kötött pénzügyi intézmények között a Groupama Garancia Biztosító Zrt. a második (37 lezárt ügyből 21 egyezség), a Generali-Providencia Biztosító Zrt a negyedik (42 lezárt ügyből 17 egyezség), az Allianz Hungária Biztosító Zrt. 18 lezárt ügyből 8 egyezség) pedig az ötödik helyen szerepel a 2011-es összesítésben az összes pénzügyi szolgáltató viszonylatában.

A biztosítók – összehasonlítva a pénzügyi szektor más szereplőivel pl. a bankokkal – sokkal rugalmasabbak egyezségkötés kérdésében, akkor is, ha az egyezségnek pénzteljesítés vonzata van. A biztosító általában komoly magabiztossággal és határozott elszántsággal védi a saját álláspontját, ha úgy ítéli meg, alaptalan a fogyasztói igény. Gyakorlati tapasztalatok mutatják azonban, ha közvetlen fogyasztói megkeresésre még nem, a Testület elé citálva már egyes esetekben nagyobb hajlandóságot mutat a biztosító a vita egyezséggel történő gyors lezárására. Ritka, de nem példanélküli az eset sem, mikor röviddel a békéltetési eljárás megindulását követően a biztosító jelezte a tanácsnak, hogy a meghallgatáson nem kíván részt venni, azonban kifizetést szeretne teljesíteni a fogyasztónak.

A biztosításpiaci ügycsoporton belüli jogviták tipikus esete, mikor a biztosító az adott esemény bekövetkezését nem tartja biztosítási eseménynek vagy azon esetek, mikor nem vitatja ugyan a káresemény bekövetkeztét, azonban arra hivatkozással nem hajlandó kifizetést eszközölni a károsultnak, hogy a biztosítási szerződés adott területre nem terjedt ki. Abban az esetben, ha a Testület megállapítja, hogy a bekövetkezett esemény biztosítási esemény, a biztosítót - alávetés esetén, egyezség hiányában - a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetésére, vagy akár a kárrendezési eljárás ismételt lefolytatására is kötelezheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület 18 hónapnyi működése alatt többszáz egyezség született, amely messzemenő következtetések levonására talán még nem alkalmas, azonban ezen időszak megteremtett egy új, bíróságon kívüli hatékony vitarendezési metódust, mely működésének sarokkövei ez alatt az idő alatt elkezdtek kikristályosodni. A működés sikerességét - kimondva-kimondatlanul - de jó irányba befolyásolta az, hogy a Testület a PSZÁF égisze alatt került felállításra. A hatékonyság és a gyorsaság együtthatója a pártatlanságnak, hiszen a Testület „fogyasztóvédelmi jogintézmény, de nem fogyasztói érdekképviselet”. A Pénzügyi Békéltető Testület fogyasztói tudatosság-növelő hatása sem elhanyagolható, hiszen önmagában a fogyasztói pozíció nem biztosítja a kérelmezőnek a számára kedvező elbírálást vagy megoldást. Mindezek miatt a Testület egy új, alternatív vitarendezési kultúra meghonosítójaként is definiálható.

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
BIZTOSÍTÁS
PSZÁF
PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET