Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kinevezték a járási hivatalok vezetőit - Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre

2012.12.17. MTI

Esküt tettek az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői hétfőn Budapesten a Millenárison. Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák.

A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek - nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk -, heten pedig országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.

A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője lesz.

A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, közel kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző. Több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az eskütétel után közleményében emlékeztet arra, hogy a járási hivatali vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre.

Mint írták, a járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működését, és ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.

Közölték, a hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább ötéves közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.

A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a "jó állam" kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez - áll a közleményben.

Közölték, a járások kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgároknak biztosítsa a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, és a jelenlegi ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg.

A munkájukat januárban megkezdő járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI REFORM
JÁRÁSI HIVATALOK