Alkotmánybírósági mustra – A testület 51. heti döntései és december 21-i teljes ülésének napirendje

2012.12.21. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság az év végén tovább folytatja az államfő indítványa alapján a választási eljárási törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát. A testület több mint két év után ismét nyilvános teljes ülésen hirdetett határozatot.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései

● AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény család-fogalmának és öröklési szabályának megsemmisítéséről (II/3012/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én nyilvános ülésen kihirdetett határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben foglalt meghatározását, valamint a jogszabálynak azt a rendelkezését is, amely a törvényes öröklésnek a Polgári törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 júniusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a családok védelméről szóló törvény két rendelkezésének megsemmisítését. Az ombudsman szerint a család – mely férfi és nő házasságán alapul – fogalma szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társaskapcsolati formában élők emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élethez való jogát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok védelméről szóló törvény a család fogalmát túl szűkre szabja. A határozat indokolása szerint az Alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre (például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra, a közös gyermeket nem vállaló, vagy olyan különnemű élettársakra, akiknek egyéb körülmények miatt közös gyermeke nem lehet, az özvegyekre, az unokájukat felnevelő nagyszülőkre, a testvérük vagy más rokonuk gyermekéről gondoskodó személyekre) ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A határozathoz Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

AB határozat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/893/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én elutasította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó 2012 januárjában alkotmányjogi panasz keretében – a Fejér Megyei Bíróság 8.K.21.444/2011/9. ítéletével összefüggésben – kezdeményezte a jogszabály azon, 2011. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek az ügyvédi kamarai felvétel feltételéül írják elő, hogy a jelölt legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytasson. Az alkotmányjogi panasz szerint ez a korlátozás sérti a munkához való jogot. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlatát és a vizsgált rendelkezések jogalkotási történetét is figyelembe véve úgy találta, hogy a támadott jogszabályok nem teszik objektíve lehetetlenné az ügyvédi kamarai tagság feltételeinek teljesítését a jelentkezők számára. Éppen ellenkezőleg, az egy éves ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi gyakorlat letöltésének lehetősége minden – egyéb feltételnek megfelelő – személy számára megkülönböztetés nélkül nyitva áll, így a kamarai tagságért folyamodó személy akaratától függ, hogy a feltételeket teljesíteni kívánja-e. A határozat indokolása szerint az egyéves időtartam nem tekinthető aránytalannak az elérni kívánt céllal összevetve, különös tekintettel arra is, hogy az ügyvédi munkára jellemző egyéni felelősségvállaláson túl mások mellett az elektronikus ügykezelés állandóan változó és alakuló rendjén át, az etikai szabályok kellő elsajátítására ez az időszak alkalmas. A határozathoz Bragyova András és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

AB határozat a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (II/782/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én megállapította, hogy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenes, ezért azt 2013. február 28-i hatállyal megsemmisíti. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 februárjában tartalmilag fenntartotta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2009 szeptemberében kelt indítványát, amely szerint a jogalkotó nem tett eleget a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésében megfogalmazott véleményeztetési kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény hivatkozott rendelkezései egyértelműen meghatározzák a Kormánynak az érintett szerv – az Országos Környezetvédelmi Tanács – véleményének beszerzésére vonatkozó kötelezettségét. Az egyeztetési kötelezettség nem a Kormány eseti döntésén, hanem törvényi előíráson alapul. Mivel a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező társadalmi, érdek-képviseleti szervek véleményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének feltétele, alkotmányossági szempontból nem fogadható el az, hogy a környezetvédelmi törvény, mint magasabb szintű jogszabály előírásait a támadott kormányrendelet, mint alacsonyabb szintű jogszabály megalkotásakor a jogalkotó nem tartotta meg, ezért a Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét. Az Alkotmánybíróság – a joghézag elkerülése céljából – időt hagyott a jogalkotónak az új szabályozás megalkotására.

AB határozat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (II/2602/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 18-án megállapította, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint az állam támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben levők számára ahhoz, hogy jogaik érvényesítésére szakszerű jogi tanácsot és jogi képviseletet kapjanak. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 márciusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte annak a rendelkezésnek a megsemmisítését, amely az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során kizárja a jogi segítségnyújtás igénybevételét, miközben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény ügyvédkényszert ír elő. Ez a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti, mert nem vehetik igénybe az alkotmányjogi panaszt mint végső alapjogvédelmi intézményt. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította: az alkotmányjogi panasz a mindenkit megillető alapvető jogok védelmére szolgáló eszköz. A határozat indokolása szerint a támadott jogszabályi rendelkezés azzal vált alaptörvény-ellenessé, hogy az alkotmányjogi panasz jellege, illetve benyújtásának feltételei megváltoztak, ugyanakkor a jogalkotó nem módosította ennek megfelelően a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt. Erre annál is inkább szükség lett volna, mert az Alaptörvény XV. cikk (4) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségnek megfelelően a jogalkotónak az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel kellene segítenie. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3564/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.I.21.959/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a tényállás felderítése, annak vizsgálta nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, és az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2877/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 71. § (3) bekezdése alapján előterjesztett – a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.616/2011/4. számú ítélete ellen benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. § ba) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó nem állított a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, és alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3362/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította a Szolnoki Törvényszék jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggő közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott 11.K.27.013/2012/4. számú ítélete, valamint a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú melléklet, A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 17. pont, Szociális juttatások és szolgáltatások Kiegészítő Szabályok 10. c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó önkormányzat beadványában hivatkozik az Alaptörvény több rendelkezésének a sérelmére is, azonban nem jelöli meg, hogy a támadott ítélet, vagy a támadott jogszabályok Jászberény Város Önkormányzatának mely, az Alaptörvényben biztosított jogait sértik és miért.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/835/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 66. § (2) bekezdése elleni utólagos normakontroll és a 66. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló indítványt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott „Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson” közjogi szervezetszabályozó eszközként történő elismerésére irányuló indítványt, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott „Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson” 3.2.3.3. pontjába foglaltak, továbbá a Somogy Megyei Bíróság 3. Kvk. 20. 405/2008/1. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a Tájékoztató támadott szabályát nem alkalmazta az indítványozó ügyében eljárt bíróság.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/879/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/C. § (2) és (5) bekezdései, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (12) bekezdése, a Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.125./2011/5. számú ítélete, a Veszprémi Bányakapitányság VBK 5226/2/2009. számú határozata és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 249/4/2010. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az alkotmánybírósági eljárásban csak a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát illeti meg az ügyvéd jogállása, a természetes személyt nem.

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3407/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 17-én visszautasította a Debreceni Ítélőtábla fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban hozott Cspkf.IV.30.319/2012/2. számú jogerős végzésével szemben előterjesztett valódi alkotmányjogi panasz alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó valódi célja az Ítélőtábla végzésének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálata és megváltoztatása.

Az Alkotmánybíróság december 21-i teljes ülésének napirendje

● Az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló törvény (T/8405. számú törvényjavaslat) alaptörvény-ellenességének tárgyában előterjesztett indítvány vizsgálata (I/3653/2012.)
Áder János köztársasági elnök december 6-án az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdésében és 9. cikk (3) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörénél fogva az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló – még ki nem hirdetett – törvény egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte. A köztársasági elnök indítványában kérte, hogy a testület vizsgálata az általa megjelölt rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is terjedjen ki.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG