A kisvállalati adó (kiva), mint új adónem bevezetésének gazdaságpolitikai célja a foglalkoztatás növelése mellett a beruházások ösztönzése. A cikk második része a kisvállalati adó legfontosabb szabályaival foglalkozik, úgy mint az adóalanyiság feltételei, a bejelentkezés módja, az adó-és adóelőleg mértéke, a bevallás és megfizetés időpontja, valamint az adóalanyiság megszűnése.
A kisvállalati adó (kiva) alanya az az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvény valamennyi feltételének és az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisvállalati adó alanyaként teljesíti.
A fenti adóalanyok akkor választhatják ezt az adózási módot, ha megfelelnek a következő feltételeknek:
- az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
- az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
- az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
- az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre, az előző időpontot követően történő bejelentés esetén az adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye.
A bejelentés legkorábbi időpontja az adóévet megelőző év december 1. napja, legkésőbbi időpontja pedig az adóév január 15. napja. A bejelentést kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon lehet megtenni és a megjelölt határidő jogvesztő, azaz igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Az adóalanyiság választása a bejelentést követő naptári év január 15-éig az előbb megjelölt nyomtatványon visszavonható és a határidő ebben az esetben is jogvesztő.
Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök a számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (4)-(16) bekezdése szerinti adóalap-módosító tételekkel.
A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban:Szt.) szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a. (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
A személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minõsül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér összegénél alacsonyabb, akkor személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni.
Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik (pl. hitel vagy kölcsön felvétele, kötvény kibocsátása, tőkebevonás), a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök pedig növelik (pl. hitel visszafizetése, tőkeleszállítás). A kisvállalati adó alanya veszteségelhatárolásra jogosult.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, de nem mentesül az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.
Az adóalanynak a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítania és az adóévet követő év május 31-ig kell bevallania és megfizetnie.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie. Ha az adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, akkor az adóelőleget havonta (tárgyhónapot követő hónap 20-áig) kell bevallania és megfizetnie, ellenkező esetben negyedévet követő hónap 20-áig. Az adóalanyiság első adóévében az előző rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha adóévet megelőző évben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani és az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).
A kisvállalati adóalanyiság megszűnése az alábbi esetekben és időpontokkal történik:
- ha az adózó meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatárt – a bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával,
- ha végelszámolási-, a felszámolási eljárás indul – az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal,
- ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg – a megszűnés napjával,
- ha az adóalany átalakul, ide nem értve a társasági formaváltást – az átalakulást megelőző nappal
- ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg – az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával,
- ha az adóhatóság a adóalany adószámát felfüggeszti – a felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával,
- ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot – a naptári negyedév utolsó napjával,
- ha az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja az 50 főt – a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával.
Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és Katv. szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak.
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
A cikksorozat első része:
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról →
