Moszkvai ingatlanügy - A magyar államot ért kár 17 milliárd forint - Egy hónapon belül lezárják a nyomozást

2013.01. 9. Jogi Fórum / MTI

A Központi Nyomozó Főügyészség egy hónapon belül lezárja a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében indult nyomozást - tájékoztatta Fazekas Géza ügyészségi szóvivő kedden az MTI-t. A nyomozás az első gyanúsítás közlésétől számított két évig tarthat, ez a határidő február elején jár le.

Fazekas Géza megerősítette: Tátrai Miklóséhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójáéhoz és Császy Zsolt értékesítési igazgatóéhoz hasonlóan Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár gyanúsítását is minősített bűnpártolásra módosította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az ügynek négy gyanúsítottja van, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet továbbra is hűtlen kezeléssel gyanúsítják, Fazekas Géza azonban előrevetítette: nem zárható ki, hogy a nyomozás lezárásáig nőhet a gyanúsítottak száma.

Hangsúlyozta azt is, hogy az ügyészség Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Horváthné Fekszi Márta gyanúsítását nem szüntette meg, hanem a minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki - közölte a szóvivő.

A változtatás okáról a szóvivő még szombaton azt mondta, hogy az eljárás során - többek között az orosz féltől jogsegély útján - beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.

A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács - dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték - hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult - magyarázta a múlt hét végén Fazekas Géza.

Hozzátette, a vagyontanács döntése idején már zajlott az ingatlan továbbértékesítésének előkészítése, és azután meg is történt. Összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár - mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint - vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, hétmilliárd forintos kárösszeg.

Az értékesítésről 2008 májusában Horváthné Fekszi Márta is tudomást szerzett, ennek ellenére azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg - mondta korábban az ügyészségi szóvivő.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BŰNÜGY
OROSZORSZÁG