Tüntetést szervezett a Roma Polgárjogi Alapítvány egy héttagú roma család kilakoltatásának megakadályozására, hétfőn. A legutóbbi esethez hasonlóan, most is a főváros VII. kerülete volt a kilakoltatás helyszíne.

A végrehajtás elmaradt ugyan, ám annak okát különbözőféleképpen indokolják. Az alapítvány szerint a polgármester intézkedett, aki viszont ezt tagadja. A titkosszolgálat gépjárműire emlékeztető, elsötétített ablakú kisbuszok, tetőre szerelt kamerával és egy rendőrautó parkoltak a főváros VII. kerületében, a Nefelejcs utcában. A kivezényelt rendőrök feladata az lett volna, hogy biztosítsák a Roma Polgárjogi Alapítvány egy kilakoltatás ellen szervezett tüntetését. A Péterffy Sándor utcai lakásba még az idén márciusban költözött be önkényesen az a roma család, amelynek egy bírósági határozat értelmében ma kellett volna elhagynia az ingatlant. Mindez azonban ellentétes a gyermekvédelmi törvénnyel, amely szerint egyetlen gyermeket sem lehet szociális okokból az utcára tenni és a családjától elszakítani – indokolta tiltakozásukat Horváth Aladár, az alapítvány elnöke. A tüntetéssel az alapítvány a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára kívánta felhívni a figyelmet és meg akarta akadályozni a család kialkoltatását a hidegbe. A civil megmozduláson megjelent több közszereplő is például Jancsó Miklós, Eörsi István, Iványi Gábor parlamenti képviselő. A tüntetést megelőző percekben a polgárjogi aktivisták azt az információt kapták, hogy Szabó Zoltán, Erzsébetváros szocialista polgármestere felfüggesztette a kilakoltatást. A legutóbbi kiköltöztetésnél azonban szintén ez a hír jutott el hozzájuk, ám falsnak bizonyult. Ezért kivárásra rendezkedtek be, majd spontán szolidarítási gyűléssé alakult át a megmozdulás.

Szabó Zoltán helyett Braunsteiner Márta alpolgármester vett részt a gyűlésen. Szerinte a család saját hibájából került ebbe a helyzetbe. Sőt – állítása szerint – a lakók levelekkel bombázzák az önkormányzatot a galád család miatt. Horváth Aladár viszont ennek ellenkezőjét állítja: a lakásmaffia kiforgatta őket az ingatlanukból – mondta. Azzal minden felszólaló egyetértett, hogy senki sem támogatja az önkényes lakásfoglalást, ám ők is megkövetelik az államtól, hogy szociális kötelezettségeinek tegyen eleget. Elhangzott továbbá, hogy szociális krízishelyzetben van az országban több család is. Közben pedig “hivatalos oldalról” azt tanácsolják a bajbajuttottaknak, hogy könnyebben elrendeződnének a dolgok, ha megszakítják a kapcsolatot az alapítvánnyal – mondta Horváth Aladár. Az alpolgármester szerint nem részesíthet az önkormányzat különleges elbánásban senkit, hiszen csak a VII. kerületben 2400-an várnak lakásra. Szabó Zoltán az [origo]-nak azt mondta, hogy 60 család van a Péterffy utcai szerencsétlen sorsúakhoz hasonló helyzetben. Többen felhívták az alpolgármester figyelmét arra, hogy csak abban az esetben lehet önkényesen beköltözni valahova, ha az önkormányzat következetlen, nem használja ki ingatlanait, amelyek üresen tátonganak. További javaslatok között elhangzott, hogy kizárólag annyi önkényes lakásfoglalót kellene kiköltöztetni, amennyinek tudnak lakást biztosítani.

Ladányi János szociológus kemény szavakkal ostorozta az önkormányzatot többek között azért, mert az annak idején a Király utcából kiköltöztetett családok volt lakásai még mindig ugyanolyan állapotban vannak, mint a költözést megelőzően. Miért volt akkor olyan sürgős a költözés – tette fel a kérdést a szakember. Herczogh Mária általánosságban kifejtette, hogy farizeus dolog úgy beszélni az esélyegyenlőségről és felemelkedésről, ha ezt azoktól várjuk el, akik erre maguktól nem képesek. A gyűlés végül nem változott vissza tüntetéssé, miután Horváth Aladár azt az ígéretet kapta a polgármestertől, hogy elmarad a kilakoltatás. Ezt követően a rendőrök is elszállingóztak. A Péterffy utcában lakó héttagú család “otthonában” Daróczi Ágnes várta a végrehajtót. Stábunk érkezésekor a családfő nem tartózkodott otthon, két gyermek pedig óvódában volt. Noha a bejárati ajtó üvege betörve éktelenkedett, a lakásban meleg volt. A szomszédoktól érkező panaszra az ötödik gyermekét váró asszony azt mondta, hogy csupán a gyerekek játszottak az udvaron a szomszéd családok gyerekeivel. Ezt találták egyesek túl zajosnak. Szabó Zoltán polgármester tagadta, hogy ő bármiféle utasítást adott volna a kilakoltatás felfüggesztésére. Szerinte ez már nem is az önkormányzat ügye, hanem a bíróságé.