Cikkünk a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2013. január 1. napjától hatályos szabályait két részre osztja, így annak első felében a biztosításokra vonatkozó új szabályokkal, a második részében pedig egyéb – családi adókedvezmény érvényesítésével, egyéni vállalkozókkal, a szuperbruttósítás kivezetésével kapcsolatos – változásokkal foglalkozik.

A biztosításokkal kapcsolatos új rendelkezések

Az Szja tv. „Fogalmak és értelmező rendelkezések” III. fejezetébe a biztosítással kapcsolatos új fogalmak (személy-, kockázati-, élet-, nyugdíj, betegség-, baleset-, járadék biztosítás) kerültek rögzítésre.

A törvényben a biztosítási jogviszonyok 2013. évtől a jövedelemadóztatás szempontjából relevanciával bíró közgazdasági tartalmuk alapján kerülnek megkülönböztetésre.

Kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke (biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). Ennek a biztosításnak más személy (pl. kifizető) által fizetett díja adómentes az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. alpontja alapján.

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles.

Az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díja – a díjfizetés időpontjában – már nem adómentes (ugyanakkor ezen biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja 2013. évtől az Szja tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik). Ezen biztosítási típus díjának adókötelessé válása miatt a törvény a 2012. december 31. napjáig megkötött biztosítások esetében 3 évet biztosít az új szabályokra történő átállásra.

A törvény pontosítja az adóköteles biztosítási díj fogalmát és ezáltal egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban a biztosított magánszemély szerzi meg a díjfizetés időpontjában a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt. Amennyiben azonban a biztosító teljesítésére a díjat fizető személy jogosult, akkor a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt.

Az Szja tv. 2013. évtől meghatározza a járadékbiztosítás és nyugdíjbiztosítás fogalmát és ezekből a biztosításokból származó jövedelmek adókötelezettségét.

A járadékbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig (10. év végéig), vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

Nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása adómentes. Járadékbiztosítás esetében az adómentesség egyik feltétele, hogy a járadékszolgáltatást legalább tíz éven keresztül folyósítsák (kivétel a biztosított személy halála), míg nyugdíjbiztosítás esetében abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása (a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésekor is, figyelemmel a törvényi kivételekre is), ha a megtakarítási idő eléri a tíz évet.

A bevétel megállapítására vonatkozóan a törvény rögzíti, hogy nem keletkezik bevétel a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának megfizetésével. Tehát felelősségbiztosítás esetén a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá, azaz a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt.

Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély az olyan biztosítási szerződések esetében, melyeknél a biztosító teljesítésére kizárólag a díjat fizető személy jogosult. Ha a biztosítási szerződés utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, figyelembe véve, hogy ilyenkor a szerződővé váló biztosított már egyedül jelölhet kedvezményezettet) a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig a más személy által korábban megfizetett díj a szerződés módosításának időpontjában egy összegben válik adókötelessé, illetve a kockázati biztosítás díja tekintetében adómentes jövedelemmé.

Nem keletkezik bevétele a biztosított magánszemélynek akkor, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját a korábbi díjfizetőnek megtéríti.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások a kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja továbbra is adómentes juttatásnak minősül. A nem rendszeresen fizetett díjak a befizetés időpontjában válnak adókötelessé. Az adómentes díjat fizető személynek erről adatot kell szolgáltatnia a havi adó- és járulékbevallásában.

Egyéb jövedelemként adóköteles a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés, valamint a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést oly módon alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.

Az egyéb jövedelem után főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék, azonban az csak 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.

A biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának szabályai is módosításra kerültek.

Adómentes a biztosító kockázati biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatása, valamint a vegyes (kockázati és nem kockázati) biztosításhoz kapcsolódóan nyújtott haláleseti, balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatása és a nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatása.

Adóköteles a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege oly módon, ahogyan a biztosító szolgáltatásával pótolt jövedelem eredetileg adóköteles lett volna. A kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból – kivéve, ha a biztosító teljesítése adómentes – kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítói kifizetés a magánszemély és/vagy kifizető által befizetett biztosítási díjak összegét meghaladja.

A 2012. december 31-ét követően kötött teljes életre szóló életbiztosítások esetében a biztosítás díját vagy a szerződő magánszemély saját maga fizeti, vagy ezen biztosítás – más személy által fizetett – díja a díjfizetés időpontjában adóköteles. Az ilyen biztosításokra történő biztosítói kifizetés kizárólag kamatjövedelemként válik adókötelessé. Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett díjat meghaladó összeg. A kockázati biztosítás díját azonban nem lehet befizetett díjként figyelembe venni, mert ez a díj nem befektetési célú kiadás.

A törvény új szabályokat vezet be a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményére vonatkozóan.

Ennek alapján nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót:

  • egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be;
  • rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben).

Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját:

  • egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
  • rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az elkülönített összegeket az adókötelezettség megállapítása során úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot.

Alkalmazhatók azonban a kedvezményes adózás szabályai, ha a biztosító a díjakat, díjtartalékokat nem elkülönítetten tartja nyilván azonban az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt.

Ezzel kapcsolatban az Szja tv. azt az átmeneti rendelkezést rögzíti, hogy a kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során az elvárt díjon felül 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) figyelmen kívül kell hagyni.

Az Szja tv. egyéb változásai

Az adóalap-kiegészítés („szuperbruttósítás”) megszüntetésre került, így egységesen 16 százalékos adókulccsal adózik valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezzel a változással egyidejűleg az adóelőleg alapjának a meghatározása is egyszerűsödött.

Az adónyilatkozat választására jogosító feltételrendszer további pontosításra, illetve egyszerűsítésre került.

A külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető családi kedvezmény szabályai is újrakodifikálásra kerültek. Az új rendelkezés alapján a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Kedvezményezett eltartottként és eltartottként is csak azokat a személyeket lehet figyelembe venni, akik a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján ilyenként figyelembe vehetők.

A családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban csak jogalkalmazást segítő pontosítások történtek. Ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, akkor a családi kedvezmény közös érvényesítéséről beszélünk. Abban az esetben azonban, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel osztja meg, akkor pedig megosztásról van szó. A közös érvényesítés az adóelőleg-megállapítás során csak év közben lehetséges, ha jogosult a munkáltatójának tett nyilatkozatában erről nyilatkozik. A megosztás azonban továbbra is csak az adóév végén a magánszemély bevallásában/munkáltatói adó-megállapításában lehetséges.

Az egyéni vállalkozóval összefüggő módosítások közé tartozik, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt. Ennek azonban feltétele, hogy a kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét.

Továbbá kiegészítésre került a jövedelem-(nyereség) minimum megállapításának szabálya azzal, hogy mi minősül közvetített szolgáltatásnak. Így közvetített szolgáltatás az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják.

Ezenkívül az átalányadózás választásának nem kizáró oka, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll. Az átalányadózó egyéni vállalkozó költséghányadának megállapításánál csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyből az adóévben bevétele származott.