Zöld jelzést kapott az uniós pénzügyi tranzakciós adó

2013.01.23. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Európában először vezethetik be a világon regionális szinten a pénzügyi tranzakciókat terhelő úgynevezett „Tobin-adót”, miután tizenegy uniós tagállam kedden megkapta a zöld jelzést a megerősített együttműködés elindítására.

„A világon először alkalmazzák majd regionális szinten a pénzügyi tranzakciós adót” – kommentálta Algirdas Semeta, az EU adóügyi biztosa az EU pénzügyminiszteri tanácsának keddi döntését, amely zöld jelzést adott az adónem bevezetésének tizenegy uniós tagállamban.

A pénzügyi tranzakciókat terhelő adóra még 2011 őszén tett javaslatot az Európai Bizottság, ám hamar kiderült, hogy számos ország ellenállása miatt legalábbis egyelőre uniós szinten hamvába holt az elképzelés. Németország Franciaországgal és néhány más tagállammal vállvetve ugyanakkor úgy döntött, hogy ha szűkebb körben is, de bevezeti az adót, amelyekből származó bevételeket a Bizottság eredetileg 27-es körben évente 57 milliárd euróra becsülte.

Semeta kedden jelezte, hogy Brüsszelnek hamarosan módosítania kell a bevételekre vonatkozó becsléseit, még pedig lefelé, miután kezdetben csak tizenegy ország vesz részt a kezdeményezésben. Ezek: Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Szlovákia, Szlovénia és Észtország, melyek együttesen az uniós GDP kétharmadát jegyzik.

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy az EU-tagállamok egy csoportja élni fog a megerősített együttműködés szerződésben biztosított lehetőségével, aminek elindításához elvileg a tagállamok minimum egyharmada, vagyis kilenc ország szükséges. Ezelőtt a két különböző tagállamból származó házaspárok válásának szabályait illetően, továbbá az európai szabadalom terén indult megerősített együttműködés, amiben nem minden tagország vesz részt.

Az „indítógombot” ugyanakkor a szabályok szerint az EU egészének kell megnyomnia, a tagállami szavazatok minősített többségével (körülbelül kétharmadával). Jóllehet kedden nem került sor szavazásra, Michael Noonan, az ülésen elnöklő ír pénzügyminiszter szerint már előzőleg világossá vált, hogy megvan a Tanácsban a kezdeményezés elindításához szükséges minősített többség.

A jóváhagyást követően most az Európai Bizottságon a sor, hogy előterjessze a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó hivatalos javaslatot. Az adóügyi biztos jelezte, hogy erre már a következő hetekben sor kerül. Semeta hangsúlyozta, hogy a jogszabályi javaslat megvitatásában a közösségi módszerhez híven mind a 27 uniós tagállam részt vesz majd, tehát azok is, amelyeknek nem áll szándékukban, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben.

A szavazásra azonban már csak a 11 érintett ország lesz jogosult, nekik adókérdésről lévén szó egyhangú döntéssel kell majd megállapodniuk. A többiek ugyanakkor érdemben nem szólhatnak bele a tartalomba, ami miatt több kívül maradó tagállam – köztük Magyarország – is bizonyos biztosítékokat és hatástanulmányt kért arról, hogy a leendő pénzügyi tranzakciós adónak nem lesz számukra hátrányos következménye. Egyesek szerint potenciálisan ilyen veszély állhat fenn, ha az adónemről szóló jogszabálynak valamilyen módon és formában területen kívüli hatásai lennének. Ezért néhány ország legalább egy nyilatkozatra próbálta rábeszélni a Bizottságot, amely úgymond jelezte volna a dolog horderejét. Ilyen nyilatkozat ugyanakkor nem született.

Michael Noonan, ír pénzügyminiszter egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egyetlen ország sem húzott vörös vonalat, amit úgymond nem szabadna átlépni a javaslat kitárgyalásakor. Hozzátette, hogy komoly tárgyalások folynak majd a tranzakciós adóról, mivel az potenciálisan befolyásolhatja a belső piac működését.

Az adóügyi biztos emlékeztetett rá, hogy a tizenegy kezdeményező ország jelezte, hogy a Bizottság eredeti javaslata mentén képzeli el a tranzakciós adó bevezetését. Semeta szerint a Bizottság küszöbön álló javaslata nem tartalmaz majd meglepetéseket, és csak néhány kisebb ponton változtat az eredeti javaslaton. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az új javaslatnak is része lesz az, hogy az adót a tranzakcióban részt vevő mindkét félnek fizetnie kell majd.

Brüsszel első javaslatának értelmében a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciók zömében az ügylet 0,1 százalékának megfelelő minimális adót kellene majd fizetni, a nagy gyakoriságú származékos termékek (derivatívák) esetében pedig a tranzakció érétkének 0,01 százaléka lesz a befizetendő adó.

Az FTT bevezetésével az EU (illetve 11 tagország) azt szeretné elérni, hogy a pénzügyi szektor is vegye ki részét a gazdasági és pénzügyi válság kezelésének költségeiből. További fontos szempontnak számít, hogy mivel tíz uniós tagállamban már létezik a tranzakciós adó egyik vagy másik formája, egy egységes modellel vegyék elejét annak, hogy ez a sokféleség kárt okozzon a belső piacnak. A Bizottság emellett az uniós költségvetés bevételi oldalán is számítana a pénzügyi tranzakciós adóból befolyt bevételekre, jóllehet ezt a tizenegy tagállam közül sem mindegyik támogatja.

Magyarország másokkal egyetemben nem csatlakozik a megerősített együttműködéshez. A magyar miniszterelnök több ízben is jelezte, hogy nem kíván csatlakozni semmilyen kezdeményezéshez, ami az adószuverenitás feladásával járna. Hazánk ugyanakkor bevezetett már egy „sárgacsekkadót”, ennek azonban semmi köze nincs a Tobin-adóhoz.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG