Kukorelli István volt alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét érinthetik a Fidesz elnökségének az Ab-vel kapcsolatos elképzelései.

Az ELTE egyetemi tanárát azzal kapcsolatban kérdezte csütörtökön az MTI, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdán bejelentette: az Ab-t érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége, és azokat várhatóan tavasszal fogadja majd el az Országgyűlés. E szerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, továbbá az Ab az egyes konkrét esetek eldöntése előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét, valamint felülvizsgáltatnák a korábbi Ab-határozatokat. Ez utóbbival kapcsolatban Kósa Lajos úgy fogalmazott: “Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (…) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van”.

Kukorelli István – aki 1999 és 2008 között volt az Alkotmánybíróság tagja – pozitívnak és mindenképpen üdvözlendőnek értékelte azt az elképzelést, hogy a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez.

Az ügyben érintettek véleményének kötelező kikéréséről ugyanakkor azt mondta: szerinte ezzel “nyitott kapukat döngetnek”, mert az Ab a nagyobb és jelentősebb ügyekben eddig is rendszeresen megkérdezte a másik felet. Úgy vélte, hogy “az Alkotmánybíróság függetlenségének problémája”, ha ezt minden ügyben és jogilag kötelezővé tennék.

A korábbi Ab-határozatokra vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban Kukorelli István azt hangsúlyozta: a Ctrl C, Ctrl V “messze nem igaz az igényes alkotmánybíráskodásra”, mert az “sohasem automatizmusban gondolkodik”. Mindig “kontroll alatt van, C nélkül” az egész korábbi precedensrendszer, mert a kiszámíthatóság sokkal fontosabb, és ez a testület mindenkori összetételétől függetlenné teszi az alkotmánybíráskodást – fogalmazott Kukorelli István.

A volt alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az alaptörvény hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően alkotott jogszabályokat és meghozott jogalkalmazói döntéseket, így az Ab-határozatokat sem.

Emellett az Ab a 34/2012-es határozatában maga mondta ki azt a tételt, hogy ha az alaptörvény változatlan szöveggel vagy tartalmilag azonosan szabályoz valamely alapelvet vagy alapjogot, és egyéb körülményekben nem következett be alapvető változás, akkor az Ab fenntartja korábbi gyakorlatát – tette hozzá.

Kukorelli István ezért jogállami kritériumnak és az Ab függetlenségét érintőnek tartja, hogy kiszámítható legyen az alkotmánybíráskodás. A korábbi határozatokat nem lehet kidobni és nem lehet tabula rasa-alapról ítélkezni az új alaptörvényi értelmezési keretek között sem – jelentette ki.