A nyilvános eljárások erősítenék az Alkotmánybíróság tekintélyét - A Századvég Alapítvány az alkotmányosság kultúrájáról

2013.02. 5. Jogi Fórum / MTI

A Századvég Alapítvány szerint erősítené az alkotmányosság kultúráját az Alkotmánybíróság (Ab) eljárásának nyilvánossága. A szervezet kedden az MTI-nek küldött közleményében figyelemreméltónak nevezte az Egyesült Államokban alkalmazott alkotmánybíráskodást, amelynek során a nyilvánosság előtt zajlanak meghallgatások.

Az alapítvány emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten sajtónyilvánosságot kapott hírek szerint az előkészítés alatt álló alaptörvény-módosítás egyik fontos újdonsága lehet az alkotmánybírósági működés nyilvánosságának növelése.

Közölték, Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az egyes konkrét ügyekben egymásnak feszülő alkotmányos érvek sajtónyilvánosság előtti ütköztetése - az eddigi kiszivárogtatások és félinformációk helyett - látványos módon növelné a testület és az alkotmánybíráskodás tekintélyét.

Utaltak arra is, hogy az Ab december végi döntésének következtében - melyben megsemmisítette az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét - az alkotmányozónak elő kell készítenie, és az Országgyűlés tavaszi ülésszakán el kell fogadnia az első nagyobb terjedelmű módosítást, más néven alaptörvény-novellát, amely véglegesítené az Alaptörvény törzsszövegét.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíráskodás nyilvánosságának növelése nem új keletű felvetés, arra vonatkozóan már a korábbi, 1989-es alkotmánybírósági törvény is tartalmazott utalásokat. Jelezték, hogy a gyakorlatban az új, 2012-ben elfogadott alkotmánybírósági törvény sem hozott előrelépést, noha a nyilvánosság növelésének elvi lehetőségét az új törvényszöveg is biztosította.

A Századvég szerint a testületnek - mint a hatalommegosztás egyik legfontosabb alkotmányos letéteményesének - a működését eddig inkább a nyilvánosságtól való elzártság jellemezte; személyes, szélesebb nyilvánosság előtti meghallgatásokra egyáltalán nem, és még a meghozott döntések nyilvános hirdetésére is csupán elvétve került sor.

Orbán Balázs András szerint "az alkotmánybírósági munka láthatóságának növelése nagyban segítené az alkotmányos kultúra további magyarországi elterjedését, amely valamennyi alkotmányos szereplő feladata. Ennek a feladatnak az ellátására pedig különösen nagy szükség mutatkozik akkor, amikor egy új alkotmány legitimitását kell megerősíteni".

Közölték, a döntést előkészítők "szeme előtt jó példaként lebeghet" az Egyesült Államok - hazaitól alapvetően eltérő - alkotmánybíráskodási rendszere, ahol a nyilvánosság előtt zajló meghallgatások nagyban erősítik a fejlett alkotmányos kultúrát.

Azt írták, a pozitív tengeren túli tapasztalatokból kiindulva az Ab nyilvánossága erősítésének egyik módja lehet, ha hazánkban az Egyesült Államok - alapjaiban más típusú - alkotmánybíráskodásának mintájára egyes kiemelt ügyekben a bírák az érintetteket széles sajtónyilvánosság mellett hallgatnák meg.

A nagy érdeklődéssel várt nyilvános eseményeken a bírák és az érintettek alkotmányos felfogása jól látható módon ütközik egymással, ami végeredményben az alkotmányosságkultusz további erősítéséhez is hozzájárul - áll a Századvég közleményében.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG