Szükség van új büntető perrendtartásra, de a bevált intézményekre is - Interjú Polt Péter legfőbb ügyésszel

2013.02.12. Jogi Fórum / MTI

Szükség van új büntető perrendtartásra az eljárások hatékonyságának javítása érdekében, de nem szabad felforgatni a jogág kialakult rendszerét, bevált intézményeit - mondta Polt Péter legfőbb ügyész.

A másfél évtizede elfogadott, majd pedig tíz éve hatályba lépett büntetőeljárási törvény nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és az új Btk.-val összefüggésben is szükség van új perrendtartásra, de alapvetően az új Btk. megalkotásához hasonlóan kell eljárni, megtartva a korábbi dogmatikai rendszert, ám a szükséges pontokon markáns újdonságokat bevezetve - mondta a legfőbb ügyész.

Ennek megfelelően indokolt lehet az eljárások hatékonyságának javítása, a gyorsítás és a bizonyítás egyszerűsítése. Például együttműködő tanú esetében a bűnüldöző hatóságoknak a jelenleginél több lehetőséget kell biztosítani, hogy a súlyos bűncselekmények felderítése érdekében kedvezményeket adhassanak egy kisebb súlyú cselekmény elkövetőjének. Jelenleg a tárgyalásról lemondás esetén a jogszabály által lehetővé tett ügyészségi alku nem köti a bíróságot például a büntetéskiszabás körében, ami az együttműködő személyt a legjobban foglalkoztatja. Így kevésbé érdekelt abban, hogy segítse a hatóságok munkáját. Ezen szükséges változtatni - fejtette ki Polt Péter.

A titkos információgyűjtés szabályainak áttekintése során a garanciák megőrzésével szintén a jelenleginél nagyobb lehetőségeket lehetne adni az ilyen eszközökkel szerzett bizonyítékok bíróság előtti felhasználására, mert ennek nehézségei miatt nemegyszer súlyos ügyekben marad el a felelőségre vonás - tette hozzá.

A szakemberek évtizedek óta hiába szorgalmazzák a bíróság elé állítás jogintézményének gyakoribb alkalmazását, minden erőfeszítés ellenére is csak az eljárások kevesebb mint 10 százalékában kerül rá sor. Erre a kisebb súlyú bűncselekmények esetén van lehetőség, ha a bizonyítás viszonylag egyszerűnek ígérkezik, például tettenérés, beismerés miatt. Ilyenkor az ügyészség a gyanúsítást követően harminc napon belül bíró elé viszi az ügyet, és ő gyakorlatilag rögtön meghozza az első fokú ítéletet.

Polt Péter szerint a bíróság elé állítás nem elég gyakori alkalmazásának oka részben a szabályozás, részben a hozzáállás. Az ügyészség időről időre megkísérel áttörést elérni e téren, legutóbb a Fővárosi Főügyészségen hoztak létre önálló csoportot a bíróság elé állítások intézésére, ennek néhány hónap alatt jelentős eredményei lettek, mivel sokszorosára nőtt az ilyen eljárások száma.

A július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyv kapcsán Polt Péter elmondta: a jogértelmezésben felmerülhetnek vitás kérdések, nyilvánvalóan ilyen lehet például a jogos védelem újraszabályozása, és miután egy kódexről van szó, több ilyen probléma is felvetődhet.

Az alsóbb fokú ügyészi és bírói szervek kialakítják a maguk jogértelmezéseit, amelyeket a felsőbb szintű jogalkalmazók szükség esetén tökéletesítenek, és a legfelsőbb fórum alakítja az egész országra nézve irányadó egységes joggyakorlatot. Ebben a folyamatban az új kódex életbelépése után sem várhatók fennakadások - tette hozzá.

A Btk. szankciórendszerének színesítése mindenképpen üdvözlendő: a rövid tartamú elzárás, a jóvátételi munka vagy akár a sportrendezvényről való kitiltás intézménye olyan célzott joghátrány lehet, amellyel hatékonyabban reagálhat az állam az egyes elkövetők személyében vagy az egyes bűncselekményekben rejlő társadalomra veszélyességre - mondta Polt Péter.

Az új szankciók alkalmazhatóságával kapcsolatos aggályok kapcsán a legfőbb ügyész úgy vélekedett: a célok és az alapelvek a nemzetközi tapasztalatok szerint helyesek, azt pedig, hogy mennyire válnak majd be gyakorlatban ezek a jogintézmények, az élet dönti el.

A már évek óta létező tényleges életfogytiglani büntetés kapcsán a Polt Péter elmondta, egyetért ennek a büntetésnek a magyar jogrendbe való bevezetésével: szűk körben, de indokolt lehet bizonyos elkövetők végleges elszigetelése a társadalom védelme érdekében. Ezt a szankciót egyébként nemzetközi egyezmények nem tiltják, a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata tudomásul veszi, az unió több országában is létezik, ahol pedig nem, ott is fellángolnak a viták a szükségességéről egy-egy közfelháborodást kiváltó nagy súlyú bűncselekmény után, ahogy ez történt Norvégiában az Anders Behring Breivik által elkövetett, csaknem száz halálos áldozattal járó bűncselekmény után.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ügyészségi gyakorlatra vonatkozó kérdésre Polt Péter elmondta: a rasszizmus alapvetően társadalmi probléma. Büntetőjogi kezelését pedig nem könnyíti meg az, hogy korábbi alkotmánybírósági és táblabírósági állásfoglalás nyomán a véleménynyilvánítás szabadságának határa nagyon tág, ez az alapjog nagyon erős ma Magyarországon.

A jogalkalmazó, például az ügyészség akkor kerül nehezen megoldható helyzetbe, ha egyforma erejű alapjogok feszülnek egymásnak egy konkrét ügyben, ahogy ez a gyűlöletbeszéd megítélésénél a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltósághoz való jognak az összeütközéskor történik. Ennek elkerüléséhez pedig arra van szükség, hogy a jogalkotó, a törvényhozás egyértelműen kijelölje a határokat, meghatározza a prioritásokat, amelyekhez a jogalkalmazónak mindenkor tartania kell magát - fejtette ki a legfőbb ügyész.

Hozzátette: az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillag esetében sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, hiszen a strasbourgi bíróság több konkrét ügy kapcsán a szólásszabadság jegyében kimondta, hogy nem büntethető ennek a jelképnek a viselése, az Alkotmánybíróság évekkel ezelőtti döntése szerint viszont nem alkotmányellenes a szankcionálása. Az ügyészség ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy a belső jog szabályaihoz igazodva jár el.

Fél évszázada nem volt ilyen alacsony a gyilkosságok száma - Polt Péter a tavalyi bűnügyi statisztikákról, a legfőbb ügyészi programról

Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300-nak - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a tavalyi bűnügyi statisztikákat ismertetve.

Hosszabb trendről van szó, 1994-ben volt az eddigi negatív rekord, 310, másfél évtizede azonban szinte töretlenül csökken az ilyen bűncselekmények száma, ami az emberek biztonságérzete szempontjából fontos - mondta a legfőbb ügyész.

Hozzátette: paradox módon ugyanilyen kedvezőnek tartja az ismertté vált korrupciós cselekmények számának növekedését is, hiszen ennél a bűncselekménytípusnál nagy a látencia, azaz gyakran nem is szereznek tudomást a hatóságok az ilyen jellegű bűncselekményekről, csak a káros hatások érzékelhetők az ország működésében. Az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma pedig éppen azt jelzi, hogy javult a hatóságok felderítő munkája, az állam és a gazdaság átláthatósága.

A legfőbb ügyész jelentős sikernek tekinti a bundaügy felgöngyölítését. A futballfogadási csalásokkal kapcsolatban Németországból induló nemzetközi bűnügyi együttműködést az Eurojust, az EU ügyészi szervezete integrálta, egyik motorja pedig a magyar ügyészség volt.

Ez pozitív fejleménye az európai integrációnak, a bűnözés egyes fajtái nem ismernek határokat, és az ilyen jellegű nemzetközi bűnszervezetek ellen csak nemzetközi összefogással tudnak hatékonyan fellépni a bűnüldöző hatóságok is. A magyarországi nyomozás várhatóan február végén lezárul, 33 labdarúgó-mérkőzés kapcsán ötven embert gyanúsítottak meg. Egy-egy fogadási csalásnál ezer és tízezer euró közötti vesztegetési pénzek cseréltek gazdát, a bűnszervezet viszont ennél nagyságrendekkel nagyobb illegális jövedelmekhez jutott.

Szintén jelentős eredménynek tartja a legfőbb ügyész a rendőri visszaélésekkel kapcsolatban tavaly nyáron megkezdett eljárást, amely a sajtóban V. László nevéhez kötve vált ismertté.

Minden korrupciós ügy össztársadami veszélyeket rejt magában, de a legnagyobb károkat az állam büntetőjogi igényét érvényesítő szervezetekben felbukkanó visszaélések okozzák. A nyomozóhatóságoknál, ügyészségen, bíróságon tűzzel-vassal irtani kell az ilyen cselekményeket, az állam nem tűrheti meg a saját szerveiben az ilyen jelenségeket, hiszen akkor a társadalomtól sem várhat el jogkövető magatartást - hangsúlyozta Polt Péter.

A bírói korrupció kapcsán az elmúlt hónapokban ismertté vált ügyekre vonatkozó kérdésre reagálva megjegyezte: a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, a bírók és az ügyészek sem lehetnek kivételek.

Kulcskérdés, hogy körültekintő legyen az ezekre a hivatásokra jelentkezők kiválasztása, ez önmagában minimalizálja a korrupció veszélyét. Az ügyészségen egy további védelmi szintet jelentenek a szigorú belső szabályok és a hierarchizált szervezet, amelyben egy-egy döntés több felelős személyen átmegy, így nem maradhatnak sokáig titokban a gyanús jelenségek - tette hozzá.

A tavalyi statisztikai adatok közül Polt Péter kiemelte, hogy miközben az elkövetők száma több mint tíz százalékkal csökkent - a 2011. évi 112 895-ről 100 239-re -, addig az ismertté vált bűncselekmények száma 451 371-ről 472 236-ra nőtt. Tehát a több bűncselekményt kevesebben követték el. Ez is alátámasztja a büntetőpolitikának azt az alapelvét, hogy az igazi küzdelem a bűnismétlő, visszaeső, életvitelszerűen a törvényeket megsértő "masszív bűnözők" ellen folyik. Velük szemben a társadalom védelmében nagy szigorral kell eljárni.

"Amikor bűnözésről beszélünk - mondta -, ne csak az elkövetőkre gondoljunk, hanem a sértettekre, áldozatokra is, a törvénytisztelő többség védelme elsőbbséget kell hogy élvezzen az ügyészség munkájában. Ez legfőbb ügyészi programom egyik legfontosabb célkitűzése."

Természetesen a bűnözőknek is vannak jogaik - tette hozzá -, a jogállami garanciák, a tisztességes eljárás mindenkit megillet, de soha nem szabad szem elől téveszteni az áldozatok jogainak és jogos érdekeinek védelmét.

Arra a felvetésre, hogy az esetleges túlzott szigor, megtorló jellegű büntetőpolitika hosszabb távon jelentősebb társadalmi költségekkel járhat, mint egy olyan, amely nagyobb hangsúlyt fektet az elkövetők társadalomba való visszavezetésére és az elkövető, illetve sértett közti, hatóságok által felügyelt megegyezésre, a legfőbb ügyész úgy reagált: a bűnözés elleni küzdelem nyilvánvalóan nem kizárólag bűnüldözésből áll, e téren bizonyára szükség lehet társadalompolitikai intézkedésekre is, de a bűnüldöző hatóságok feladata elsősorban nem ez, hanem hogy érvényt szerezzen az állam büntetőhatalmának.

A bűnözés tavalyi alakulásának első, tájékoztató jellegű, nem végleges adataiból a legfőbb ügyész szerint úgy tűnik: átlagos év volt, nincsenek kiugró értékek, és ezen adatok összességében óvatos bizakodásra adnak alapot.

Az ügyészségnek az ellenzéki tárgyalásokon a közelmúltban felmerülő kormány alá rendelése kapcsán Polt Péter elmondta: az Európa Tanács több mint tíz évvel ezelőtti ajánlása szerint mind a Magyarországon jelenleg is működő független ügyészség, mind a kormány alá rendelt ügyészség lehet jogállami, bár az utóbbi esetben sokkal több intézményi biztosíték kell az esetleges politikai beavatkozások kivédésére, hogy a vádhatóság pártatlan tudjon maradni.

A Velencei Bizottság - az Európa Tanács tanácsadó testülete - az új alaptörvény és az új ügyészségi törvény alapján megállapította, hogy a magyar vádhatóságra vonatkozó szabályozás megfelel az európai normáknak. A nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként inkább arra van példa, hogy a kormány alá rendelt ügyészséget független alkotmányos intézménnyé teszik, ahogy ez nemrég Lengyelországban történt, fordított irányú átalakításra azonban az unióban nincs példa - mondta Polt Péter.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
BŰNÜGY