A hatályos bírói gyakorlatot dolgozza fel a Társasági jogviták című könyv, amelyet az Igazságügyi Akadémián mutattak be kedden.
Osztovits András kúriai bíró elmondta: a családi vállalkozásoktól a milliárdos részvénytársaságokig a legkülönfélébb cégek létrehozásával, belső életével, a cég és tagjai, illetve a tagok egymás közti, valamint a hitelezőkkel kapcsolatos jogvitákat, több mint félszáz bírói döntést dolgoz fel a kiadvány.
A gazdasági társaságok mint önálló jogi személyek az európai jogi és gazdasági élet fejlődésének eredményeként jöttek létre két évszázada azért, hogy a cégek tagjai személyes vagyonukkal ne, vagy csak korlátozottan feleljenek a cégük által vállalt kötelezettségekért. Ez nem csupán a cégtulajdonosok érdeke volt, hanem a vállalkozás szabadsága, a dinamikus gazdasági fejlődés is ezt kívánta meg – mondta a szakember.
A vállalkozás szabadsága és a hitelezők védelme egymásnak feszülő érdekek. Erre a dilemmára nincs tökéletes jogi megoldás. A magyar társasági jogban is egy folyamatosan változó dinamikus egyensúly jellemzi a hitelezők és a cégek közti viszonyok szabályozását. Az 1988-as, az 1997-es, a 2006-os – jelenleg hatályos – társasági törvény és a napokban elfogadott, 2014. március 15-én életbe lépő új polgári törvénykönyv részeként szabályozott társasági jog sok ponton különbözik a hitelezővédelem tekintetében – fejtette ki a kúriai bíró.
Megfigyelhető, hogy gazdasági válságok idején a hangsúly inkább a hitelezővédelemre kerül, prosperáló időszakokban viszont a vállalkozás szabadsága élvez elsőbbséget. A dilemma hasonló a cégalapítás problematikájához, ahol van, amikor a vállalkozás szabadságának jegyében a minél egyszerűbb és bürokratikus akadályoktól megtisztított cégbejegyzésre kerül a hangsúly, van, amikor pedig fontosabbá válik a gazdasági élet tisztasága, átláthatósága, illetve az ezt veszélyeztető cégek kiszűrése érdekében a hatósági kontroll erősítésére – mondta Osztovits András.
A Bírói Gyakorlat Füzetek című könyvsorozat második köteteként az Opten Jogi Kiadónál megjelenő Társasági jogviták szerzője Fézer Tamás egyetemi docens.
A könyvsorozat új műfajt kíván meghonosítani Magyarországon: az egyszerű döntvénytárak és a hosszú, nehezen olvasható kommentárok között elhelyezkedő kiadványtípust, amely egy-egy jól körülhatárolt jogterület magyarázott döntvényeinek gyűjteményét tartalmazza.
A másfél-két oldalas összefoglalások egységes sablon szerint készültek: a rövid tényállás-ismertetés után következnek az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok, majd az ítélet érvelése, és végül a könyv szerzőjének értékelése a döntésről, ami nem minden esetben pozitív, mutat példát az elvetendő megoldásokra is. Javarészt kúriai és táblabírósági döntések szerepelnek majd a kötetekben.
A sorozatban már megjelent a végrendeletekkel kapcsolatos döntéseket tartalmazó kötet, a tervek szerint az első évben féltucatnyi témakört dolgoznak fel, köztük például a házassági vagyonjogot és a közlekedési bűncselekményeket. Hosszabb távon a teljes magyar jogrend ítélkezési gyakorlatának problémacentrikus feldolgozását célozza a sorozat, és a sok ezernyi ítélet könnyen kezelhető, hozzáférhető adatbázisba rendezése javíthatja majd a joggyakorlat egységét – mondta a Kúria bírája.
