A bedőlt cégek tartozásainak hatékonyabb behajtását és a cégvezetők felelősségre vonását segítheti egy közelmúltban született, precedens értékű döntés, amely alapján az úgynevezett “árnyékvezetők” is felelősségre vonhatók – hívja fel a figyelmet keddi közleményében a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda.

Árnyékvezetőket formálisan ugyan nem választottak meg társaságok vezető tisztségviselőjévé, és így a cégjegyzékben sem szerepelnek, de a társaságok döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolnak – olvasható a közleményben.

Az ügyvédi iroda emlékeztet azokra a hétfői sajtóhírekre, amelyek szerint perek tucatjait indította az adóhatóság olyan cégvezetők és tulajdonosok ellen, akik egykori bedőlt cégeikkel köztartozásokat hagytak hátra. Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője azt mondta: a perek próbapereknek is tekinthetők. Eddig hatvan eljárás indult, ezek mintegy 200 millió forintról szólnak.

Ha a perek sikerrel zárulnak, akkor a közeljövőben az adóhatóság tömegesen is élhet ezzel a lehetőséggel azoknál a bedőlt cégeknél, amelyeknél feltételezhető, hogy az irányítók, a tulajdonosok csalárd módon hagytak hátra köztartozást.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kiemeli: az árnyékvezetők ellen a bíróság vagy az adóhatóság korábban nem tudott hatékonyan fellépni, ám 2012 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hozott döntése szerint nemcsak a hivatalosan kinevezett ügyvezető, hanem az árnyékvezetőnek is felelősséggel tartozik a felszámolási eljárás eredményeként megszűnő fizetésképtelen társaság hitelezőinek.

Az iroda kifejti: az árnyékvezető ugyanúgy felel a cég kifizetetlen tartozásaiért, mint a hivatalosan kinevezett vezető tisztségviselő. Eszerint egy magyar társaság vezető tisztségviselője – például ügyvezetője – a főszabály értelmében a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatát. Ha azonban a céget fizetésképtelenség fenyegeti, a vezető már nem a társaság, hanem a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatait. Ha a vezető ezt a kötelezettséget megszegi, személyesen, azaz saját vagyonával felel a fizetésképtelenné vált társaság ki nem elégített hitelezői felé.

A vezetők – az árnyékvezetőket is ideértve – felelőssége akkor is megállapítható, ha a céget úgynevezett kényszertörlési eljárásban, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törlik a cégjegyzékből – hívja fel a figyelmet a közlemény.