Nyílt Kormányzati Együttműködés - Újabb korrupcióellenes intézkedésekről döntött a kormány

2013.02.15. Jogi Fórum / KIM

Akormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozata zajlik Magyarországon. Ennek újabb lépéseként a kormány döntött és akciótervben rögzítette hazánknak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásait. Emellett rögzítette a közszférában bevezetendő, a korrupció megelőzését segítő integritásirányítási rendszer és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló szabályokat.

A 2011-ben indult Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) nemzetközi kezdeményezés célja, hogy erősítse a résztvevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés elősegítése iránt. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a közigazgatás átláthatóságának növelése elősegíti az adott ország gazdasági-társadalmi versenyképességének növekedését, illetve az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fokozását.

Az antikorrupciós program részeként a kormány 2012-ban döntött arról, hogy Magyarország csatlakozik a kezdeményezéshez. Az akcióterv elfogadásával Magyarország tovább erősíti elkötelezettségét a nyílt kormányzás mellett, amely egyenesen következik az új Alaptörvényből is.

Ez többek között kimondja, hogy hazánk a kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, ahol mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a civil szervezetekkel való egyeztetést követően, az általuk tett javaslatok alapján állította össze az akciótervet. A kormány vállalja a költségvetési adatok nyilvánosságának az erősítését, közérthetőségének javítását. Ennek elemeként a jövőben a központi költségvetés és módosításai tervezete, valamint a végrehajtott költségvetés adatai számszerű és grafikus módon is megismerhetővé válnak.

Cél az is, hogy a közbeszerzési adatok kereshetősége javuljon, azaz a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok, adatok kereshetőek, lekérdezhetőek, könnyen azonosíthatóak legyenek, ezáltal javítva a nyilvánosság biztosításának mértékét. Fontos vállalás, hogy a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánossága erősödjön, így az ellenőrzések kiterjednek majd a közzétételi kötelezettségekre is.

A kormány áttekinti a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetés pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait a korrupciós kockázatok szempontjából. Emellett az önkormányzati döntések átláthatóságát erősítve, főszabály szerint nyílt üléseket kell tartani önkormányzati vagyonhasznosítás és beszerzési ügyekben, valamint az előterjesztéseket a testületi ülésére szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a honlapon is közzé kell tenni.

Tartalmazza az akcióterv a korrupció megelőzéssel és integritással kapcsolatos ismeretek terjesztését, így az állami szervek tisztviselői számára indított képzéseket, az iskolai tankönyvek tartalmának felülvizsgálatát, valamint a társadalmi célú tájékoztatási kampányokat.

Része az akciótervnek a korrupció megelőzését segítő integritásirányítási rendszer bevezetése a közszférában is. Ennek érdekében a kormány vállalja, hogy biztosítja és támogatja a közszféra szervezeteinek és az állami gazdasági társaságoknak a részvételét az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésében, és bevezeti a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezeteinek korrupciós kockázatok szempontjából történő elemzését.

A kormány az akciótervhez kapcsolódóan megalkotta az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló szabályokat. Ezek értelmében az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat, és ez alapján egyéves korrupció megelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére.

Emellett a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet is ki kell alakítani. A korrupciós kockázatok kezelésére integritási tanácsadót kell kijelölni az egyes szerveknél, akinek az a feladata, hogy közreműködjön az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében.

A Kormány 2012 márciusában fogadta el közigazgatási korrupció megelőzési programját, mely jelentős lépés volt a korrupció elleni küzdelemben. A program fő célja, hogy erősödjön az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben.

Ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaly bejelentette, hogy egyszerű, mindenki számára áttekinthető egyeztetési mechanizmust alakít ki, amely lehetőséget biztosít az egyes intézkedések határidejének rögzítésére, azok szakmai tartalmának kialakítására. A KIM elkötelezett a korrupció elleni küzdelem jogszabályi környezetének megújítása tekintetében és ennek érdekében korrekt és szakmailag célravezető egyeztetéseket folytat a társadalmi szervezetekkel is.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI REFORM
KORMÁNYZAT
KORRUPCIÓ