A cikk I. részében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításainak áttekintésére rendhagyó módon kerül sor. Ennek alapján tehát ez a rész az adóigazgatási eljárásban (ellenőrzés, hatósági eljárás, végrehajtás), illetve az alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében bekövetkezett változásokkal foglalkozik.
Az ellenőrzést érintő változások
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül az adóhatóság hatáskörében került a népegészségügyi termékadó, energiaadó és környezetvédelmi termékdíj ellenőrzés. A meglévő szaktudásra is tekintettel azonban az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére.
Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg az önkormányzat képviselő-testülete elrendelhet ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.
Új jogintézményként került bevezetésre az önellenőrzésre történő adóhatósági felhívás. Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.
Az ellenőrzési eljárás határideje is módosult az alábbi esetekben:
A költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidő fő szabály szerint a kiutalásra nyitva álló határidő. Az Áfa kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidő szempontjából a bevallásban szereplő nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított kiutalási határidőt kell figyelembe venni.
Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat) és az ennek során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása tisztázott, akkor az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárható.
Ha a kapcsolódó vizsgálat valamilyen okból kifolyólag elhúzódik, a törvény lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság adott esetben dönthessen a konkrét ügy körülményeit mérlegelve az alapellenőrzésnek a rendelkezésére álló adatok alapján történő befejezéséről.
Az állami adóhatóság az ellenőrzés alá vont bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, egyéb iratok megsemmisítésének veszélye esetén azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával bevonja. Az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket az adóhatóság jegyzőkönyvben rögzíti.
Egyes adófizetési kötelezettségek megállapításához (pl. népegészségügyi termékadó ellenőrzése) szükséges az adózással érintett termékkörből mintát venni. Ennek alapján tehát az adóellenőr jogai a mintavétellel bővítésre kerültek.
A hatósági eljárásban történt módosítások
Ha az adózó a hatósági eljárás során költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről az első fokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem érinti. A költségmentességi kérelem elutasításáról hozott végzés önálló fellebbezéssel támadható.
Az adóhatósági irat kézbesítésével kapcsolatos rendelkezés eddig felsorolta a kézbesítés sikertelenségének okait („nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött”), de ebbe a fogalomba beletartoznak a posta által használt „címzett ismeretlen helyre költözött”, a „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” kifejezések is. Fentiek alapján tehát a törvény 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezése általános kifejezésként a kézbesítés eredménytelensége megfogalmazást használja. Így az adózó részére szabályosan kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. Speciális eset, ha a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot az adóhatóságnak, mert ebben az esetben azt a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.
Új szabály az adóhatósági irat személyes átadása tekintetében az adóhatósági iratot a személyes átadás megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta.
Adóügyben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.
Mivel az új rendelkezés szerint az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót előfordulhat, hogy erről nem szerez tudomást, így jogait nem tudja gyakorolni, illetve a kötelezettségeit teljesíteni. Ennek orvoslására a kézbesítési vélelem beálltát követően – kivéve ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be – az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, az internetes honlapján történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat. Az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
Ezenkívül az állami adóhatóság a fentiekben rögzített adatokról a honlapon való közzététellel egyidejűleg értesíti az ügyfélkapuval rendelkező adózót, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, vagy az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők ebben az esetben is az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételre irányadó szabályok szerint alakulnak.
Az adózó halála esetén történő adó megállapítás a Kúria álláspontjának megfelelően került pontosításra, azaz az elhunyt személyek adóját megállapító és az örökös(öke)t fizetésre kötelező határozatok meghozatalakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az örökös(ök), mint mögöttes felelős(ök) felelősségére vonatkozó szabályokat az Art. nem tartalmaz, ezért ebben a kérdésben a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
Ennek alapján az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni.
Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság határozattal törli az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
A feltételes adó-megállapítás iránti kérelmet már a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában is be lehet nyújtani. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelem tárgya csak személyi jövedelemadó, társasági adó, helyi iparűzési adó és kisvállalati adó lehet. A kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adó-megállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyeltekre vonatkozó kérelem díja az általános mérték kétszerese.
Fontos szabály 2013. évtől, hogy az elkésett fellebbezést, a nem a jogosulttól származó fellebbezést és az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés elleni fellebbezést az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos módosítás, hogy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter csak abban az esetben bírálja el a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben.
A végrehajtási eljárás
A végrehajtási eljárás során is lehetőség van arra, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai biztosítsák eljárás zavartalan lefolytatását.
Az eljáró adóhatóság az adós kérelmére kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó körülményeket igazolta és az adóst korábban nem sújtották mulasztási bírsággal.
Az adózói érdekek védelmében az alábbi rendelkezések születtek:
Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményként hatósági átutalási megbízást bocsát ki és azt a pénzintézet a végrehajtási eljárás szünetelésének kezdő napjáig vagy a felfüggesztéséről született döntés meghozataláig még nem teljesíteti, azt az adóhatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia. Ha a pénzintézet teljesíteti a hatósági átutalási megbízást, és át is utalja az összeget az adóhatóságnak, akkor annak visszatérítéséről az adóhatóságnak 8 napon belül kell intézkednie.
Fizetési könnyítési, adómérséklés engedélyezése esetén a határozat kiadmányozása és jogerőre emelkedése között végrehajtási cselekmény lefolytatására már nem kerülhet sor.
A jogkövetkezményekkel kapcsolatos új rendelkezések és módosítások
Ha az adózó önellenőrzése pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallási időszakban bevallotta és megfizette, akkor az önellenőrzés benyújtásáig felszámítandó önellenőrzési pótlék összege a két bevallás közötti időszakra felszámított késedelmi pótlék összegét nem haladhatja meg.
Ha az adózó a fokozott adóhatósági felügyelet alá vonást megelőző kockázatkezelési eljárás kapcsán a kitöltendő kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget mulasztási bírsággal sújtható.
