Az adózás rendjéről szóló törvény változásai 2013 - 2. rész

2013.02.28. Jogi Fórum / Dr. Magyar Szilvia

Cikkünk II. része elsősorban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 2013. január 1. napjával hatályos azon rendelkezéseivel foglalkozik, amelyek az eljárás egyszerűsítését, valamint a feketegazdaság visszaszorítását célozzák.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolás esetében az ügyintézési határidő 8 napról 6 napra csökken. Az ügyintézési határidő 30 napról 15 napra csökken, ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor minősített adózónak minősül és a kérelmével egyidejűleg sürgősségi kérelmet is előterjeszt.

Az Art. kötelező szakmai képviseletet vezet be az adó feltételes megállapítására irányuló, a feltételes adó-megállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló és az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásban. Ezekben az eljárásokban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő járhat el magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet képviselőjeként. A kötelező képviselet saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül.

Az adózó kötelezettségeit (bejelentés, nyilatkozattétel, adó-megállapítás, bevallás stb.) felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság a vezető tisztségviselőt, - ha a felszámolást vagy a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a végelszámolót terheli.

A következőkben a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedésekkel kapcsolatos módosítások áttekintésére kerül sor.

Az állami adóhatóság már nem határozatlan időre, hanem 180 napra függeszti fel az adószám alkalmazását, ha az adózó bevallási vagy adó(-előleg)fizetési kötelezettségét annak esedékességétől számított 365 napon belül nem teljesíti. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét a felfüggesztés megszüntetésre kerül.

Ha az adószám törlésére azért kerül sor, mert az adózó székhelye nem valós cím, az adózó szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentett be, illetve az adóhatóság adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, akkor az adóhatóság a cégbíróságnál kezdeményezi a cég megszüntetésére irányuló eljárást.

Az adóregisztrációs eljárásban az adószám megállapításának megtagadását követően az érintett által benyújtott kimentési kérelemben azt is előterjesztheti, hogy a kizáró okként megjelölt adótartozás már nem áll fenn. Ebben az eljárásban új szabályként jelenik meg, hogy adótartozásnak minősül az adóhatóság által engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

A fokozott adóhatósági felügyelet elrendelését megelőzően az adóhatóság kockázatelemzést végez, amely keretében vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valódiságát, adókötelezettségeinek teljesítését és kérdőív kitöltésére is kötelezheti őket. A kérdőívet 2013. évtől az adózó elektronikusan is megküldheti az adóhatóság részére.

További változás, hogy az Art. határidőt állapít meg a kockázatelemzési eljárás lefolytatására az adóhatóság számára. Ennek alapján a kockázatelemzési eljárást az adószám megállapítását, illetve az adóregisztrációs eljárás keretében vizsgálat alá vont személyek változásáról történt tudomásszerzést követő egy éven belül folytatja le. Éves általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett adózó esetében, ha a személyi változásról történt tudomásszerzés évére vonatkozó általános forgalmi adó bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja a fentiek szerinti határidő utolsó napjánál későbbi időpontra esik, az állami adóhatóság ennek a bevallásnak a benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő naptól számított 30. napig folytatja le. Az eljárás eredményéről az állami adóhatóság az adózót csak abban az esetben értesíti, ha az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonását rendeli el.

A készpénzfizetés visszaszorítását célzó rendelkezés, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

Fentiek megsértése az adóhatóság készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot szab ki.

Az adóbevallással kapcsolatos szabályok

Az Art. pontosítja az adónyilatkozat tartalmát, így abban kizárólag a következő adatok szerepelhetnek:

  • a természetes személyazonosító adatok, a lakcím és az adóazonosító jel,
  • valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összege,
  • az adózó személyi jövedelemadó kötelezettsége,
  • a levont személyi jövedelemadó, adóelőleg.

Az egyszerűsített bevallás benyújtásának feltétele, hogy az adózó közölje belföldi lakcímét. Ezenkívül a bevallást csak abban az esetben kell visszaküldeni az adóhatóság részére, amennyiben javítás szükséges. Ha az adózó javítja bevallását, a javított bevallást május 20-ig visszaküldi az adóhatóság részére. Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót.

Az adózónak az adót május 20. napjáig kell megfizetnie, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására. Az adatok javítása esetén az adót az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót május 20-tól, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.

Az adóhatóság által adózó részére küldött egyszerűsített bevallás - ha azt az adózó május 20. napjáig nem küldte vissza, vagy nem javítva küldte vissza az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által megküldött egyszerűsített bevallást a (3) bekezdés szerint javítva küldte vissza az adóhatóság részére, a visszaküldött, javított bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.

Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó üzletvezetésének helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik, továbbá az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján egyesül.

A belföldi Áfa összesítő jelentés benyújtására kötelezettek köre bővült, így jelentéstételi kötelezettség terheli mind a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját, mind pedig a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2000000 forintot eléri vagy meghaladja. Az összesítő jelentést az Áfa bevallással egyidejűleg kell teljesíteni, de a számla befogadójának csak abban az esetben kell e kötelezettségét teljesítenie, ha ez alapján gyakorolja Áfa levonási jogát. Az összesítő jelentés csak elektronikus úton teljesíthető.

Az adóhatóság által lefolytatott végrehajtás esetén a végrehajtott összeget elsőként a végrehajtási költségre kell elszámolni és csak ezt követően kerülhet sor a fennmaradó összegnek a jövedelemadó-előleg, levont jövedelemadó, vagy levont járulék címén fennálló tartozásokra történő elszámolására. Az Art. a kielégítési sorrend végére a köztartozásra történő elszámolást helyezte. Ha az adózónak túlfizetése keletkezett az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el.

Kapcsolódó cikk:

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai 2013 - 1. rész →
 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS