Az Ab dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon - Beszélgetés Bihari Mihály alkotmánybíróval

2013.03. 4. Jogi Fórum / MTI

A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot - mondta Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.

Bihari Mihály több mint négy évtizedes - a hazai politológiaoktatásban iskolateremtő - egyetemi tanári pályafutása és alkotmánybírói tevékenysége mellett a rendszerváltás előkészítésében, majd a demokratikus jogállam kiépítésében játszott közéleti szerepét emelte ki pályafutásából.

Elmondta: megítélése szerint az egypártrendszerhez képest óriási előrelépés volt az ország életében a rendszerváltás, a demokratikus jogállam és piacgazdaság létrejötte. A politikai rendszer működőképes, az elmúlt két évtizedben nem voltak kormányválságok. Ám a gazdaság gyenge teljesítménye társadalmi instabilitáshoz vezet, ami végső soron a demokratikus politika alapjait is alááshatja. A piacgazdaság megerősödése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy végre a sikeres európai államok sorába tartozzon Magyarország.

"Kiábrándító látni, hogy széles társadalmi csoportok szegényednek el, például tanárok, értelmiségiek, kétkezi munkások, és erősödik a kiúttalanság érzése" - mondta Bihari Mihály, aki szerint a kapkodó, végig nem gondolt szakpolitikák nem csak a gazdaságot, de az egészségügyet és az oktatást is sújtják.

"A rendszerváltás másik súlyos kudarca az érdekegyeztetésben érzékelhető. Szavakban minden kormány elismerte a párbeszéd szükségességét a munkáltatókkal és munkavállalókkal, kamarákkal és szakszervezetekkel, de igazi tárgyalásos megegyezés nem jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Európában a magyar munkavállalóknál az egyik legalacsonyabb a szervezettség, ami a szakszervezetek gyenge teljesítménye mellett a rossz, kommunista előzményeknek és a piacgazdaság körülményei között az elbocsátásoktól való félelemnek is betudható" - fejtette ki.

A magyar pártok a rendszerváltás utáni gyenge érdekegyeztetési rendszert elbontották, holott más országokban jól működik, és a sikeres konfliktuskezelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik záloga, amely képes stabilizálni a munka világát, és kordában tartani a politikából kiinduló, négyévente "egymásnak szögesen ellentmondó, meggondolatlan reformokat, a gazdasági helyzet romlásával egyre hektikusabb válságmenedzselési kísérleteket" - mondta a szakember.

Alkotmánybírósági tevékenységéről szólva elmondta: elnökként belső átszervezésekkel racionálisabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a munkavégzést, ennek eredményeként 2005-től 2008-ig tartó elnöki periódusa alatt évi 250-ről 600-ra emelkedett a döntések száma, az átlagos ügyintézés pedig 2,5 évről 1 évre csökkent.

A 2008-as szociális népszavazásról szólva Bihari Mihály elmondta: a szabályozás egyértelmű volt, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témák közül nem lehetett népszavazást tartani a költségvetési törvényben rögzített ügyekről, ám a tandíj és a vizitdíj nem szerepelt a hatályos költségvetési törvényben. A testület az ő elnöksége alatt túlnyomó többséggel 9-2, illetve 8-3-as arányban döntött arról, hogy ezek a kérdések feltehetők a népszavazáson, az ügy előadóbírája a jelenlegi elnök, Paczolay Péter volt.

A népszavazáson részt vevők többsége elutasította a tandíjat és a vizitdíjat, ami súlyos politikai vereség volt az akkori kormánypártoknak, de ennek nem az Ab volt az oka.

A legutóbbi időszakban Bihari Mihály előadó bírája volt például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő Ab-határozatnak. Mint mondta, ebben az ügyben is a hatályos alkotmányt védte a testület.

"Nagy a befolyása a mindenkori alkotmányozó hatalomnak, de Európában nem mehet szembe a sztenderd alkotmányos elvekkel, amelyeket egyébként a hatályos alaptörvény is rögzít. Ez nem a láthatatlan alkotmány, hanem a jog uralma, az alkotmányosság, melynek magja, súlypontja néhány egymással összhangban álló különösen fontos alapelv, amely Európában történetileg alakult ki, de már évtizedek óta több fontos nemzetközi dokumentum is rögzíti, köztük az EU alapdokumentumai is. Ezek közé az alapvető alkotmányos értékek közé tartoznak az emberi jogok és néhány államszervezeti megoldás, például a hatalmi ágak megosztásának elve, és az alaptörvénybe írt szabályok" - fejtette ki a szakember, aki szerint az Ab értelmező munkájánál elvárhatja és számon kérheti a jogalkotótól, az alkotmányozótól is az ellentmondás-mentességet és a kiszámíthatóságot.

"Az Ab sokszor dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon" - jegyezte meg. Hozzátette: "Egyes szocialista és szabad demokrata politikusok megmondták, hogy a szociális népszavazással kapcsolatos Ab-döntés miatt nem jelölik újra alkotmánybírónak 2008-ban."

Bihari Mihályt 2010-ben a Fidesz választotta meg újra alkotmánybírónak. Rajta kívül csak két alkotmánybírót választottak eddig újra, Kiss Lászlót és Holló Andrást, aki szintén volt az Ab elnöke, és mandátuma heteken belül lejár.

Bihari Mihály szerint nem helyes az alkotmánybírák újraválaszthatósága, mert így feltételezhetik róluk, hogy döntéseikben igazodni próbálnak az őket esetleg újrajelölő majdani parlamenti többség elvárásaihoz. Bihari Mihály azonban ilyet soha nem tapasztalt, és amikor újraválasztása szóba került, úgy vélte: eddigi bírói munkájának elismeréseként juthatott vissza a testületbe.

Bihari Mihály helyét Salamon László foglalja el, aki 23 évig volt tagja a parlamentnek, tavaly a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökeként választották meg alkotmánybírónak.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG