Jogfosztott szerzők

2013.03. 7. Jogi Fórum / Sereg András

Az internet térhódításával gombamód terjednek a szerzői jogi jogsértések. Egyes jogászok a drákói szigorra szavaznak, mások viszont az online szerzői jog megalkotását, a jogtulajdonosok, jogvédők és felhasználók érdekeinek egyensúlyba hozását sürgetik.

Évek óta nem volt precedens arra, hogy valaki jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott volna szerzői jogok megsértése miatt, bár erre 1992 óta lehetőséget biztosít a törvény. Néhány esetben az elsőfokú bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki, amit azonban másodfokon reflexszerűen enyhítettek: a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Ma még nem tudni, hogyan végződik „az évszázad magyar warezpere”, amelyet a Coldfusion-csoport tagjai ellen indítottak. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2009-ben csapott le a társaságra, és a rendőrök 30 szerveren 230 terabájtnyi adatot foglaltak le. A per hosszas előkészítés után 2012 januárjában kezdődött, a vádirat szerint a csoport 2310 sértettnek mintegy 4,4 milliárd forintos kárt okozott. A 28 vádlott 2010 nyara óta szabadlábon védekezik, közülük ketten beismerő vallomást tettek, ők letöltendő szabadságvesztést kaptak. A tárgyalás akár évekig is elhúzódhat. Mivel a bíróságnak olyan perben kell döntést hoznia, amire Magyarországon még nem volt példa, az ügy könnyen a Kúriáig juthat.

Ha listát készítenénk a legnehezebben betartható jogszabályokról, bizonyára az egyik dobogós helyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény kerülne. Az internet, a technika robbanásszerű fejlődése miatt hihetetlen módon elszaporodtak a szerzői jogokkal kapcsolatos visszaélések. Csak Magyarországon több tízmilliárd forintra kalkulálható a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekkel okozott kár. De hiába emelkedik az egekbe a feketegazdaság profitja, a lebukott törvényszegőkre kiszabott szankciók nem igazán tartanak vissza a jogsértésektől.

Világszerte keresik a legjobb megoldást az online szerzői jogi jogsértések visszaszorítására. Franciaországban 2010-ben lépett hatályba a kalózkodás elleni törvény, amely bevezette az úgynevezett három csapás rendszerét: az illegális letöltésen ért internetezőket írásban figyelmeztetik a hatóságok. A harmadik eredménytelen figyelmeztetés után bíróság jogosult dönteni a jogsértő személy büntetéséről. A törvény végrehajtására létrehozott ügynökség 2012-ben 613 ezer értesítést küldött ki, ezek közül 54 ezer második, 305 harmadik figyelmeztetés volt. Az idén egymillió értesítéssel számolnak. Az Egyesült Államokban is új rendszer bevezetésén gondolkodnak. A tervek szerint a fájlcserében jogsértő módon részt vevő internetezőket a szolgáltatójuk figyelmeztetné, és csak a hatodik szint esetén korlátoznák a letöltési és feltöltési sebességét. Nagy különbség a francia megoldáshoz képest, hogy az amerikaiaknál nem külön jogszabályra, hanem a szolgáltatók és a jogosultak megállapodására épülne a rendszer, továbbá a teljes letiltás vagy a hozzáférés átmeneti lekapcsolása szóba sem került.

Japánban a szerzői jogi törvény tavaly júniusi módosítása drákói szigorral szankcionálja az illegális internetes letöltést, a jogtalan megosztásért akár tíz év börtönbüntetést és tízmillió jen (25 millió forint) bírságot is kiszabhatnak. A távol-keleti szigetországban az elmúlt hetekben a szerzői jogi szervezetek a második világháborút lezáró békeszerződés módosítását követelik. Azt az előírást nehezményezik, amely szerint Japánnak az átlagosnál tíz évvel tovább kell jogdíjat fizetnie a háború előtt és alatt kiadott külföldi dalok, regények és képzőművészeti alkotások után az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és további tizenkét győztes államnak. A rendelkezés értelmében a szigetországnak még évtizedekig kell fizetnie például Edith Piaf és Duke Ellington dalainak felhasználásáért. A japán jog szerint a szerzői jogok 50 évvel az alkotó halála után elévülnek, de az érintett 15 ország művészeinek munkái után ennél tovább kell jogdíjat fizetni. Egyébként Magyarországnak is tartalmaz hasonló kikötést a békeszerződése, de miután 1994-ben minden műre egységesen 50-ről 70 évre emeltük a védelmi időt, nálunk így hatálytalanná vált ez a rendelkezés.

Korábban az Egyesült Államokban is 50 év volt a védelmi idő, azonban a kilencvenes évek elején – amikor a Walt Disney-rajzfilmek szerzői jogai sorra lejártak volna – a korhatárt 70 évre emelték. A Mickey Mouse Actként is emlegetett törvénnyel a munkaviszonyban létrehozott művek védelmi idejét az alkotástól számított 120 évre, illetve a nyilvánosságra hozatalt követő 95 évre hosszabbították. A rajzfilmek így 120 éves védelmet kaptak, sőt az 1978 után készített műveknek is egységesen 95 év szerzői jogi védelem jár. A törvényt 2003-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányosnak találta, így ma az Egyesült Államokban kapnak leghosszabb védelmet a szerzők.

Magyarországon a védelmi idő a szerző halálától számított 70 év. A hatályos szerzői jogi törvény kimondja: „a hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani”. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerint a hetven év a szerzői jog hőskorára visszamutató korszak vívmánya. Már a 19. század második felében síkra szálltak a mellett, hogy a szerzőknek – akkor döntően az irodalmi szerzőknek, később a komponistáknak – ne kelljen, tehetetlenül farkasszemet nézni a műveik jogosulatlan többszörözésével szemben, de szorítsák kalkulálható keretek közé az ismételt kiadás utáni jogdíjakat. Hazánkban az alapjárandósági modellt Bajza József vezette be: a folyóiratánál jelent meg először a fizetett kolumnista, illetve a rendszeres fizetés jelensége.

Nemrégiben több magyar író védettségi ideje is lejárt. Január elsején megszűnt Móricz Zsigmond és Hunyady Sándor műveinek szerzői jogi védettsége. Jövőre Piszkos Fred, Fülig Jimmy és más halhatatlan figura megalkotójának, Rejtő Jenőnek szűnik meg az oltalmi ideje. A szakértők szerint nem csak a magántulajdonos örökösének, hanem az államnak is fel kell készülnie arra, hogy 2017-ben lejár Bartók Béla ilyesfajta védettsége. Példaként szolgálhat a Mozart-kultusz: noha az osztrák zeneszerző már többször hetven éve távozott az élők sorából, szomszédaink mégis el tudták érni, hogy a kritikus fogalommal „brand”-ként menedzselt örökség kultúrafinanszírozási forrásként is szolgál, anélkül, hogy a szerzői jog szögesdrótja körülvenné az örökségi javakat.

Ami a szerzői jog jövőjét illeti, az Európai Unió kettős frontot nyitott: enyhíteni szeretne, a prevencióra akar koncentrálni, ugyanakkor bizonyos minősített esetekben szeretnék közös normává tenni a büntethetőség szigorítását. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke február 4-én bejelentette: a Bizottság megindította „Licensing Europe” kezdeményezését, azzal a céllal, hogy előmozdítsa az új engedélyezési modellek alkalmazását, amely a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásának előfeltétele.

Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora az online szerzői jog megalkotását sürgeti. Az amerikai jogász-filozófus szerint el kell törölni a ma hatályos szerzői jogi szabályozást, mert a 21. század technikai fejlesztéseivel a múlt század normái már nem tudnak lépést tartani, illetve nehezen találja meg az összhangot a kulturális művek védelme és a fogyasztói jogok biztosítása között. Lessig úgy látja, hogy az internet térhódításával megváltozott a kultúránk, az emberek ismét tevékenyen részt vesznek a folyamatokban. Éppen ezért a szerzői jognak a kreatív alkotást kellene ösztönöznie, és olyan egyszerűnek kell lennie, hogy akár egy 15 éves is megértse. Az új szabályozásnak egyebek közt teljes szabadságot kell biztosítania a magáncélú kópiák elkészítéséhez. A professzor szerint Hollywoodnak a fájlcserélés ellen indított háborúja „teljes kudarcot vallott”, a P2P-hálózatok egyre népszerűbbek, ezért ideje az értelmetlen küzdelemnek véget vetni, és olcsó alternatív terjesztési modelleket kidolgozni. A kulturális átalánydíjak vagy a különböző konstrukciós licencdíjak megoldást jelenthetnek.

Hasonlóképp látja a jövőt Till Kreutzer német szakértő is, aki szerint az elmúlt 15 évben folyamatosan szigorították a szerzői jogot, hogy érvényt szerezzenek neki a világhálón. Ez a szemléletmód lassan változik, mert rájöttek a döntéshozók, hogy ez így nem működik. A szerzői jog nem csak a lehetséges monopoljogok maximalizálására van, hanem kiegyenlítő eszköz is: egyensúlyba kell hozni a jogtulajdonosok, a jogvédők és a felhasználók érdekeit. Ha komolyan vesszük ezt – állítja a szakértő –, akkor másik irányba kell elindulni. – A szerzői jognak rugalmasabbnak kell lennie, kevésbé a tiltásokra és az exkluzív jogokra, sokkal inkább az értékesítési mechanizmusokra kell építeni. Fontos, hogy mindez lehetőleg automatikusan működjön. A védettségi időt le kell rövidíteni. Sok mindent lehet tenni, de ez időbe telik – hangsúlyozza Till Kreutzer.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
SZERZŐI JOG
SZERZŐI JOGVÉDŐK