Európa aggódik a magyar alkotmány negyedik módosítása miatt - Navracsics pontról pontra kifejtette jogi érvelését a kifogásokkal kapcsolatban

2013.03. 8. Jogi Fórum / bruxinfo.hu/MTI

Elfogadása után vizsgálatnak veti alá az Európai Bizottság a magyar alaptörvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság jogkörének további csökkentését, és több rendelkezés alaptörvénybe emelését írja elő – közölte a testület szóvivője szerdán. A tervezetet az Európa Tanács főtitkára is bírálta, azt kérve, hogy a parlament ne fogadja el a módosítást. Thorbjorn Jaglandnak küldött válaszlevélben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.

Az Európai Bizottság reméli, hogy Magyarország tartani fogja magát a korábbi vállalásaihoz, valamint hogy az uniós jog betűjének és szellemének megfelelően fogja alakítani a nemzeti jogrendszert – mondta a testület szóvivője az alaptörvény negyedik módosításával összefüggésben.

Pia Ahrenkilde-Hansen
elmondta, a február 8-án benyújtott törvénymódosítási javaslatot az elfogadása után jogi vizsgálatnak veti majd alá Brüsszel, ezt követően mond majd véleményt róla, és dönt esetlegesen további intézkedésekről. Brüsszel „minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy meggyőződjön az európai uniós jogszabályok alkalmazásáról minden tagállamban” – tette hozzá.

Az Országgyűlés a tervek szerint jövő hétfőn szavazhat az alaptörvény negyedik módosításáról. A javaslat egyebek mellett továbbcsökkenti az Alkotmánybíróság hatáskörét; az alaptörvénybe emel több olyan elemet, amelyet korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált; újraértelmezi a család fogalmát; alkotmányba foglalja a hallgatói szerződések rendszerét; és megteremti az alkotmányos alapját annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke áthelyezhessen ügyeket más bíróságokra.

Az Európai Bizottság csak olyan szakpolitikai területeken tud beavatkozni, amelyek uniós kompetenciába tartoznak. Bizottsági források a BruxInfo kérdésére leszögezték, az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatása nem tartozik ezek közé, az igazságszolgáltatási rendszer felépítésével kapcsolatban viszont vannak európai előírások, amelyekhez a tagállamoknak igazodniuk kell. Igaz, itt felvetődik a „koppenhágai dilemmaként” ismert jelenség, amely szerint az európai uniós csatlakozásig az EU-nak van lehetősége megállapítani, hogy egy tagjelölt ország igazságszolgáltatási rendszere nem megfelelő, és adott esetben újabb erőfeszítéseket kérni tőle, a csatlakozás után viszont már nincs mechanizmus ennek kikényszerítésére.

Elmondták, hogy a Bizottság a jogi utat fogja követni, de adott esetben lehetősége van politikailag is figyelmeztetni az országot. A testület próbálja használni majd a rendelkezésre álló eszközöket, ahol van uniós kompetencia.

Az Európa Tanács is aggódik

Az Európa Tanács főtitkára Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult az alaptörvény tervezett módosításának ügyében - mondta a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapnak.

Thorbjorn Jagland a FAZ csütörtöki számában megjelent beszámolóban elmondta: felszólította a miniszterelnök-helyettest és az Országgyűlés elnökét, hogy vessék latba befolyásukat az alaptörvény jövő hétfőre tervezett módosításának elhalasztása céljából, annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalására. Hozzátette: az ügyet az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság elé kívánja terjeszteni.

Az ET-nek azzal kapcsolatban vannak aggályai, hogy a módosításokat össze lehet-e egyeztetni a jogállamiság elvével - mondta Thorbjorn Jagland. Kifejtette: az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések újbóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mintha a kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva felül akarná bírálni az Alkotmánybíróságot, ami "veszélyeztetheti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét egy demokráciában" - fejtette ki.

Az ET főtitkára hozzátette: "meglepő és csalódást keltő", hogy az Országgyűlés nem tervez olyan szabályozást, miszerint nem lehet újraválasztani az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, holott a kormány biztosította őt arról, hogy egy periódusra korlátozzák az OBH elnökének hivatali idejét.

Az OBH elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban elmondta: abból indul ki, hogy ez korlátozott idejű jogkör, arra az időre szól, amíg az új bíróságok megalakítása révén enyhül a munkateher a túlterhelt bíróságokon, különösen Budapesten.

Navracsics pontról pontra kifejtette jogi érvelését Jaglandnak küldött válaszlevelében

Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.

A csütörtöki keltezésű válaszlevélben Navracsics emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság, tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. A 15 oldalas módosítási javaslatnak csupán egy kisebb része számít ehhez képest új előírásnak, de - hangsúlyozta Navracsics - azok sem nevezhetők olyan, minden precedens nélküli vadonatúj szabályoknak, amelyeket ne előzött volna meg azonos vagy nagyon hasonló alkotmányos szintű szabály.

A magyar miniszterelnök-helyettes a levélben pontról pontra részletesen kifejtette jogi érveit a módosítási javaslatok tartalma mellett, és jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében.

Ami az Országos Bírósági Hivatal elnökének azt a jogát illeti, hogy ügyeket tehet át egyik bíróságtól a másikhoz, a javaslat lényegében az átmeneti rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz - fejtette ki Navracsics Tibor. Szerinte az, hogy a tervezetbe bekerült egy olyan garanciális szabály, miszerint nem bármilyen ügyet, hanem csupán sarkalatos törvényben meghatározott ügycsoporthoz tartozó ügyet lehet áttenni, nem jelenti az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak adott jogi garanciák érvényét. Ez utóbbi jellegű garanciák tovább élnek az Országos Bírói Tanács jogkörét, az Országos Bírósági Hivatal elnökének tájékoztatási kötelezettségét, illetve a jogorvoslati lehetőségeket illetően is.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási életkorát illetően Navracsics arra hívta fel a figyelmet: a javaslat az általános nyugdíjkorhatárhoz köti a bírói, illetve ügyészi tevékenység ellátásának felső korhatárát, de nem definiálja magát az általános nyugdíjkorhatárt. A kormány már a parlament elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság ítéletével összhangban szabályozza a kérdést.

Az egyházként való elismerés kérdésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök-helyettes egyebek közt arra hívta fel az ET főtitkárának figyelmét, hogy a parlament elfogadta azt a módosító indítványt, amely jogorvoslatot - alkotmányossági panaszt - tesz lehetővé az egyházi jogállás megtagadása esetén.

Az Alkotmánybíróság jogkörét illetően Navracsics megjegyezte: a javaslat a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti azok körét, akik törvények alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetik a testületénél. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megkapja azt az új jogosítványt, hogy az eljárási szabályok betartása szempontjából magának az alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává teheti. Emellett ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az olyan szabályt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált. A javaslat értelmében - olvasható a miniszterelnök-helyettes levelében - az új alaptörvény hatályba lépése előtt hozott alkotmánybírósági döntések elvesztik hatályukat, ám nem vesztik el az általuk kifejtett joghatást. Az Alkotmánybíróság által tehát korábban megsemmisített törvények nem válnak "újra érvényessé". Annak a lehetősége sem szűnik meg, hogy egy jövőbeli ügyben az Alkotmánybíróság ugyanarra a következtetésre jusson, mint amire egy korábbi - az alaptörvény hatályba lépése előtti - elbírálás során jutott.

Navracsics szerint a módosítás alapján az Alkotmánybíróság azt nem teheti majd meg, hogy egyszerűen csak visszautaljon a korábbi döntésére, hanem részletes jogi indoklási kötelezettsége lesz az alaptörvény fényében.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban a módosítási javaslat tartalmazza azt, hogy a közösségek emberi méltósága korlátot szabhat a véleménynyilvánítás szabadságának. Navracsics ezt a zsidókkal és a romákkal szemben az utóbbi időben felerősödött gyűlöletbeszéddel indokolta.

A felsőoktatást illetően a miniszterelnök-helyettes kifejtette: a javaslat lehetővé teszi olyan törvény megalkotását, amely a tanulmányok állami finanszírozását a tanulmányok befejezése után meghatározott időre magyar munkáltatónál való munkavállaláshoz köti. Navracsics szerint ez abból az elvből fakad, hogy az állami finanszírozásnak mind az egyént, mind a közösséget szolgálnia kell. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ez nem akadályozza a Magyarországon kívüli munkavállalást, de abban az esetben utólag ki kell fizetni a képzési költséget.

Ami a választási kampányt és a hirdetéseket illeti, Navracsics Tibor azt írta: a kampányköltségek csökkentése, valamint a pártok számára az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a javaslat térítésmentes és egyenlőségen alapuló választási hirdetési lehetőséget biztosít a közmédiában, miközben kizárja a kampányhirdetéseket a közszférán kívüli tévékből és rádiókból. Ez - tette hozzá - hasonlít a franciaországi szabályozáshoz.

A családi viszonyokat illetően - írta Navracsics - a javaslat a hagyományos családi viszonyrendszer alapján szól a házasságról és a szülő-gyermek viszonyról, "ám nem zárja ki az együttélés más modern formáinak védelmét", és más családmodellek is szabályozhatóak törvénnyel.

A "közterületek használatával" kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem kriminalizálja a hajléktalanokat, és nem fogalmaz meg általános tilalmat a hajléktalansággal szemben. "Ellenkezőleg, a javaslat kötelezi az államot és az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsák a fedél nélküliek elhelyezését". A javaslat - érvelt Navracsics - szükség esetén, a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, illetve a kulturális értékek védelme érdekében teszi lehetővé, hogy a közterületek bizonyos részein - de nem mindenütt - megtiltsák az életvitelszerű tartózkodást, és az ilyen tilalom elrendelését az Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPA TANÁCS
ALKOTMÁYNMÓDOSÍTÁS