Alkotmánymódosítás - Megfoszthatják hazánkat szavazati jogától az EP-ben - Martonyi: A bírálatok nagy része hiányos információkon alapul

2013.03.12. Jogi Fórum / MTI

Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását - jelentette ki az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken az Európai Unió igazságügyi minisztereinek találkozóját követően.

 A luxemburgi biztos azt is tudatta: tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.

Viviane Reding érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.

"Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok" - jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.

Reding hozzátette: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, amivel kapcsolatban az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat. A biztos kijelentette: az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul.

Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás megerősítette: múlt éjjel kapták meg a magyar hatóságoktól az erre vonatkozó törvénymódosító javaslat szövegét. A forrás azt is elmondta: ilyen mechanizmust csak az uniós szerződés megváltoztatásával lehet létrehozni, amit viszont uniós vezetők csak a következő európai parlamenti választásokat követően tartanak elképzelhetőnek.

Martonyi: A bírálatok nagy része félreértéseken és hiányos információkon alapul

Nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része - hangsúlyozza Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáinak írt levelében.

Az angol nyelvű levélben Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, valamint, hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével, és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit, azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített.

"Ennek éppen az ellenkezője igaz" - írja Martonyi János.

A külügyminiszter levelében leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni.

A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében azok közül többet megsemmisített, arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. Martonyi János arra is kitér, hogy az alkotmányellenesnek minősített választási regisztráció kivételével az Ab formai és nem tartalmi kifogásokat emelt a rendelkezésekkel szemben, a választási regisztráció pedig nem is szerepel azok között a rendelkezések között, amelyeket most alkotmányos szintre terveznek emelni. "Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének" - érvel levelében Martonyi János.

A külügyminiszter reagál arra a bírálatra is, hogy a javaslat szűkítené az Ab jogköreit - értelmezése szerint ez sem felel meg a valóságnak. A tervezett módosítás kifejezetten lehetővé tenné az Ab számára az alaptörvénynek és jövőbeni módosításainak formai vizsgálatát, amit a taláros testület az elmúlt két évtizedben is következetesen megtett - írja. A tervezett módosítás lényegében a jelenlegi gyakorlatot kodifikálja, emellett számos olyan elvet is az alaptörvénybe foglal, amelyet az Ab eddig is következetesen alkalmazott, mint például az, hogy a testület csak a jogszabályok kifogásolt részeit vizsgálhatja. A külügyminiszter levelében aláhúzza, hogy az Ab továbbra sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény előírásait.

Bírálatok érték a korábbi és a jelenlegi alkotmány alapján hozott döntések elhatárolását egymástól - idézi fel Martonyi János, kiemelve, hogy a módosítás a korábbi döntések joghatásait nem semmisíti meg, azok továbbra is érvényben maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig a külügyminiszter szerint a jövőben "szabadon választhatna, figyelembe veszi-e korábbi döntéseit, hivatkozik rájuk, vagy figyelmen kívül hagyja őket" - fogalmaz Martonyi János. A levélben a külügyminiszter azt is leírja, hogy a módosítás bővítené azoknak a körét, akik egy-egy jogszabály alkotmányos felülvizsgálatát kérhetik az Ab-tól.

Az egyházak elismerésével kapcsolatosan a külügyminiszter kijelenti: a vezérelvek változatlanok. Magyarországon a vallásgyakorlást és a hitéletet törvény nem korlátozza, mindazonáltal egyházakat az állam a törvényhozás döntése alapján csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ismer el. A módosítás értelmében annak vizsgálata is kérhető lesz az Ab-tól, hogy a parlament döntése megfelel-e a jogállamiság elveinek - említi meg.

A hajléktalanság büntethetőségének lehetővé tételével kapcsolatban a külügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország alaptörvényének hatályba lépésével került az alkotmányos rendelkezések közé, hogy "Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit" biztosítsa. A módosítás a külügyminiszter szerint kötelezővé teszi az állam és az önkormányzatok számára az együttműködést, hogy minden fedél nélkül élőnek szállást tudjanak ajánlani. Másrészt lehetővé teszi, hogy a parlament vagy az önkormányzatok közegészségügyi, közbiztonsági okokból korlátozásokat vezethessenek be a közterület-használatot illetően. Ez a módosítás a külügyminiszter meglátása szerint nem jelenti a hajléktalanság kriminalizálását. Martonyi János arról is említést tesz, hogy ha bevezetnek is ilyen korlátozást, az nem párosulhat büntetőjogi szankciókkal, csak pénzbüntetéssel.

A felsőoktatásban állami finanszírozással végzők hazai munkavállalása előírásának alaptörvényben rögzített lehetőségével kapcsolatban Martonyi János megjegyzi, hogy azt nem szabad úgy értelmezni, hogy az állam korlátozza a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és jogok között - írja. Úgy véli, hogy az államnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy előírhassa: ha egy hallgató képzését teljes mértékben állja, akkor elvárhatja, hogy befektetése, az ország érdekében, megtérüljön.

"Határozottan tiszteletben tartjuk a munkaerő áramlásának szabadságát" - szögezi le a külügyminiszter, aki ismerteti, hogy az intézkedés arányosságának biztosítása érdekében egyeztetés folyik az Európai Bizottsággal.

Végül Martonyi János kijelenti, hogy a magyar kormány eddig is bizonyította: kész együttműködni az európai intézményekkel, több esetben változtatott is vitatott jogszabályokon, most sincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
MARTONYI JÁNOS