Civilisztikai fordulópont

2013.03.12. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Több, mint 50 év elteltével megtörtént az utóbbi időszak hazai rekodifikációs folyamatai utolsó hiányzó mozaikjának beépülése: Kihirdetésre került a Magyar Közlönyben a 2013. évi V. törvény: új, grandiózus Polgári Törvénykönyvet kapott hazánk.

A jelenleg hatályos törvénykönyvhöz képest mintegy háromszor több paragrafusnyi, összesen nagyjából tízezer norma kapott helyett az új Polgári Törvénykönyvben. A iustinianusi hagyomány továbbélésének is tekinthető, hogy új szerkezeti egység: a „könyv” szolgál a kódex megfelelő tagolására. Nyolc könyvre osztott, társasági jogi és családjogi rendelkezéseket is magába foglaló, majd háromszáz oldalas átfogó törvénykönyvet egyesek a hazai polgári joggyakorlat bizonyos változásokkal átitatott törvénybe ültetéseként aposztrofálják.

Ezek a vélekedések nem alaptalanok, hiszen maga a törvényjavaslat indoklása is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a „Javaslat az élő jogból indul ki és csak ott és annyiban kíván változtatni, ahol és amennyiben az a gazdasági és a társadalmi viszonyok mai követelményei szerint szükségesnek mutatkozik.” Ezen követelmények szerves részét képezi európai uniós tagságunk is, hiszen az új kódex az uniós jogalkotás magánjogunkra gyakorolt hatásait is tekintetbe veszi.

A kódex valójában egy rég megfogalmazódott, a rendszerváltást követően kikristályosodott igény manifesztálódásaként fogható fel, mely a szociális piacgazdaság társadalmi modelljét tartja szem előtt és a magánautonómia pillérjein nyugszik.

Az új Polgári Törvénykönyv- hasonlóan a svájci vagy az olasz példához – a társasági jogot is egy kódexben integrálja, melynek számos kodifikációs előnye van. A döntő részben szerződéses alapokon létrejövő magánjogi szabályoknak eddig is háttérjoganyagát képezte a Ptk., ez most a társasági jogi szabályoknál – az új Ptk. immanens részeként - magától értetődővé válik. Ezen kívül bátran mondhatjuk, hogy a társasági jogi szabályok szoros összefüggésben állnak egyes Ptk-beli kategóriákkal ( mint pl. a közös tulajdon, házastársi vagyonközösség stb..) , az új kodifikációs megoldással az összefüggések belső, utaló szabályok útján érvényesíthetőek. Fontos hangsúlyozni, hogy az új Ptk-tól továbbra is elkülönülten, külön törvény szabályozza majd a cégeljárást.

A családjogi rendelkezések Ptk-ba ültetésének történeti előzménye, hogy a rendszerváltás előtt a szocialista országokban a családjogi rendelkezések általában a Ptk-tól külön törvényben kaptak helyet. Ez egy olyan ideológia mentén történt, mely azt hirdette, a materiális kérdések a családi viszonyok körén kívül esnek.

Nem elvitatható, hogy az ideológiai megalapozást a valóság cáfolja, hiszen vagyoni természetű kérdések akkor is jelen voltak és léteztek a családjogi viszonyokban, gondoljunk csak például egy házassági bontóper vagyonjogi vonatkozásaira. Az új Ptk. gondolatmenetében a családjog szabályai elsősorban a családot, mint közösséget (az egyes családtagok közötti kapcsolatokat) védik, azonban itt is jelentős szerep jut a vagyoni rendelkezéseknek. E szabályok körében elegáns helyet kap a méltányosság és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelme is.

A nagy vitákat és a társadalmi polarizálódást kiváltó élettársi kapcsolat témaköre végsősoron szabályozást nyert az új kódexben, igaz, sokak által vitatott módon a házassági kötelékben élőkhöz késet kedvezőtlenebb szabályozás mentén. Sokak által szintén vitatottan a bejegyzett élettársi kapcsolat kódexbe emelése viszont elmaradt, ezen jogintézmény így továbbra is a külön jogszabályi keretek között kerül szabályozásra.

A parlamenti vita és benyújtott, elfogadott módosító javaslatok némileg átformálták, kiegészítették és több ponton módosították a Javaslatot. A benyújtott módosító,–valamint kapcsolódó módosító javaslatok száma közel 200 körül mozgott, ezek egy része –zömmel kormánypárti indítványok- elfogadásra és beépítésre kerültek a végleges szövegbe. A jövő tavasszal hatályba lévő törvénykönyvbe a kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter) módosító javaslata alapján –habár korlátok közé szorítva- bekerült például a kollektív személyiségvédelem az indokolt és kirívó jogsértések hathatós szankcionálásának eszközeként.

Új jogi kategóriákkal is bővül a magánjogi kelléktár, így a nem vagyoni kártérítés helyett már sérelemdíjat követelhetünk majd, novumként kaptak helyet az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai, új házassági vagyonjogi rendszer, új zálogjogi rendszer születik. Eddig is létező, ám a hatályos Ptk. által nem nevesített szerződéstípusokkal bővül a kötelmi jogi szabályozás: megjelenik a kódexben a közvetítői szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés, a gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés, a forgalmazási szerződés és jogbérleti (franchise) szerződés, a fizetésiszámla-szerződés, a fizetési megbízási szerződés és a faktoring szerződés.

A kodifikációs bizottság elnöke, Dr. Vékás Lajos professzor a Jogi Fórum megkeresésére az alábbiakban fejtette ki véleményét a kihirdetett végleges normaszöveg kapcsán:

„Mindenekelőtt maradéktalan örömömnek szeretnék hangot adni. Az új magánjogi kódex elfogadása kiemelkedő jelentőségű esemény a demokratikus jogállam kiépítése és megszilárdítása szempontjából, ünnep tehát minden jogász és minden magyar polgár számára. Nincs még egy olyan törvény a jogrendszerben, amely az életviszonyoknak olyan széles körét, a társadalomnak olyan sok területét fogná át, mint a polgári törvénykönyv. Ez a kódex határozza meg, hogy milyen feltételek mellett válhat magánjogi jogviszonyok alanyává az ember, mitől nyernek jogképességet a különböző szervezetek, és – a családi, a tulajdoni és a szerződéses kapcsolatok számos mozzanatának szabályozásán át – meghatározza ez a törvénykönyv azt is, hogy miként következik be a vagyon öröklése az ember halálakor. Túlzás nélkül helytálló tehát a költőies kép: a polgári törvénykönyv rendelkezései elkísérik az embert a bölcsőtől a sírig.

Ünnepi alkalom az új Polgári Törvénykönyv elfogadása azért is, mert ez az első magyar magánjogi kódex, amelyet demokratikus körülmények között alkottak meg, és demokratikus körülmények között hatályba is fog lépni. Szimbolikus értékűnek tekinthetjük a hatálybalépés napját is: jövő év március 15-én lépnek majd életbe az új kódex rendelkezései, március 15-én, annak a napnak az évfordulóján, amelyen Magyarország az első lépést tette meg a polgári társadalmi fejlődés útján.

Az új Polgári Törvénykönyv szakmai előkészítése több mint egy évtizedet vett igénybe. Ez a kódex az élő magánjogot: a törvényi jogot és a bírósági gyakorlatot foglalja össze, szerkeszti új rendszerbe, és emellett számos területen új megoldásokat alkalmaz. Szerkezeti szempontból azt kell kiemelni, hogy – Európa leghaladóbb és legmodernebb kodifikációs hagyományait követve – a törvénykönyvbe integrálja a családjogi és a társasági jogi rendelkezéseket is. Így járt el már a 19. század végén a svájci törvényhozó, majd a 20. század közepén az olasz és legutóbb 1992-ben a holland jogalkotó is.

Az új kódex vívmányai közül ki kell emelni az ember személyiségi jogainak magánjogi védelmét megszilárdító rendelkezéseket és a jogi személyek alapítói és tagjai számára – engedő, diszpozitív szabályokkal – biztosított nagyobb cselekvési autonómiát. Kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük a hitelbiztosítéki jog újraszabályozását, egy olyan jogterület rendezését, amely a rendszerváltozás után igen nagy kihívásoknak volt kitéve, és az ismételt szabályozási reformok ellenére sem tudott igazán megfelelni a piacgazdaság követelményeinek. Márpedig hitel nélkül nincs működő gazdasági élet, ahogy – más körülmények között, de mégis hasonló jelenségekre reagálva – Széchenyi István is megállapította. Nem kevésbé jelentősnek mondhatjuk a fogyasztóvédelmi szerződési magánjog kiépítését az új törvényben. Ezen a területen ráadásul a nemzeti törvényhozásnak az Európai Unió jogalkotása szab irányt, és így nekünk is az uniós irányelv-alkotás határozta meg teendőinket. Mindezeken túl, a mai élet új követelményeit kielégíteni hivatott modern szerződéstípusok szabályai is megjelennek a törvényben, és több ponton új elvek mentén született meg az öröklési jog rendszere is.”

Egyesek szerint az új Alaptörvényt, majd az új Btk-t követően ezzel teljesedik ki az ország jogrendszerének vadonatúj alapokra helyezése. Hazánknak több, mint fél évszázad után lesz új magánjogi törvénykönyve, mely hatálybalépésének dátuma is szimbolikus. A 2014. március 15-re tűzött hatályba lépési időpont azonban az új kódexre való kellő felkészülési időt is szolgálni hivatott. De vajon létezik –e elegendő felkészülési idő egy ilyen új fordulatra? A kihirdetéstől hatályba lépésig rendelkezésre álló bő egy éves időtartam alatt nem kizárt, hogy még további módosítások is tető alá kerülnek ( pl. üzleti titokvédelem a közpénzek felhasználására kötött szerződések vonatkozásában) . Egy biztos, a jogásztársadalom számára az új kódexre való felkészülés és az új szabályok gyakorlati átültetése igen komoly kihívást jelent majd.

 

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK
ÚJ PTK