Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára - Elfogadta a Parlament a bírák jogállásáról szóló törvény módosítását

2013.03.12. Jogi Fórum / OBH

A módosuló szabályok az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának korábbi döntéseire, valamint a bíróságok működésének elemi követelményeire és az érintett bírák önrendelkezési jogaira is tekintettel vannak.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

A felső korhatár fokozatosan, 2022-ig éri majd el a 65. életévet. 

Az ismételten kinevezett bírókra új összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd, ami kizárja az illetmény és a nyugellátás egyidejű felvételét. Nyugellátásban csak azok a bírók részesülhetnek, akik a rendelkezési állományt választják. A rendelkezési állományban lévő bíró, nem csupán ítélkező munkát végezhet, hanem bírósági közvetítői tevékenységet is folytathat, vagy a központi igazgatást segítheti. A rendelkezési állomány tartalma és tartama alapvetően az érintett bíró és a beosztása szerinti bíróság megállapodása szerint alakulhat. A rendelkezésre álló bírák komoly segítséget jelenthetnek az ügyhátralékkal küzdő bíróságokon, a bírósági közvetítésben, vagy olyan központi igazgatási feladatokban, mint a bírók soros értékelésének és vizsgálatának egységesítése. Az ismételten kinevezett bíró is kérheti a felmentését és átalánykártérítést is igényelhet.

A peres eljárást indított bírák, akiknek az eljárása még nem zárult le, akiknek a kinevezésére még nem került sor továbbra is kérhetik az ismételt kinevezésüket. Ez esetben rájuk is vonatkozhatnak az összeférhetetlenségi szabályok, de kérhetik a rendelkezési állományba helyezésüket. Döntésük szerint kérhetik a kinevezés mellőzését is. Utóbbi esetben átalánykártérítésben részesülnek.

A peres eljárást nem indító bírók nyilatkozatukban kérhetik az ismételt kinevezésüket. Ez esetben rájuk is vonatkoznak majd az összeférhetetlenségi szabályok, de kérhetik a rendelkezési állományba helyezésüket. Amennyiben a bírók a kinevezésüket nem kérik, akkor átalánykártérítésben részesülhetnek.

Az ismételten kinevezett bírák külön pályázat nélkül kerülhetnek vissza a tanácselnöki tisztségbe. Egyéb igazgatási vezetői tisztségbe csak akkor van helye kinevezésnek, ha a korábbi tisztség még nem került betöltésre.

A bírók a nyilatkozatokat a törvény hatályba lépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül tehetik majd meg. A lehetséges és szükséges intézkedésekről, nyilatkozatokról az érintett bírák a beosztási helyük szerinti bíróságokról kapnak majd részletes tájékoztatást.

A 2012. évben nyugdíjazásra figyelemmel 231 bíró szolgálati jogviszony szűnt meg. Az érintettek között 65 tanácselnök és 59 igazgatási vezető volt. A felmentettek 79 százaléka már 2012-ben nyugdíjban részesült. Az érintettek közül 168 bíró indított peres eljárást. A jogerősen lezárt pereket követően 45 bíró ismételt kinevezésére került sor. A bírók a korábbi beosztási helyük szerinti bíróságon végzik az ítélkező tevékenységet, az egykori tanácselnökök megbízást kaphattak ezen tevékenységre is. A bírósági szervezetben összesen 736 vezetői tisztség van. Ebből 430 a határozott idejű igazgatási vezető (kollégiumvezetők, járásbírósági elnökök, csoportvezetők stb.). Az OBH elnökének kinevezési jogkörében 22 vezetői tisztség betöltésére került sor a 2012. évben. A vezetői tisztségek kinevezéssel történt betöltésére - a törvényi rendelkezések szerint - nyilvános pályázatok útján, a bírói kar véleményét, szükség esetén az Országos Bírói Tanács véleményét beszerezve kerülhetett sor. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozók pályaművei és a meghallgatási jegyzőkönyvek a http://www.birosag.hu/szakmai/palyazatok címen érhetőek el.

 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
BÍRÁK NYUGDÍJAZÁSA