Alkotmánybírósági mustra – Ismét napirenden a Biszku-ügy

2013.03.13. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság – 2012 júniusa és októbere után – harmadszor tűzi napirendjére a Biszku-ügyet, amelynek keretében azt vizsgálják, ellentétes-e az Alaptörvénnyel a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló törvényi tényállás.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai

● AB határozat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezéseire vonatkozó alkotmányos követelmény megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról (III/884/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 5-én hozott határozatában megállapította: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése második mondatának, 35. § (2) bekezdése f) pontjának, 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa. Az Alkotmánybíróság rendelkezett arról is, hogy az alkotmányos követelményt a Debreceni Törvényszék előtt 9.K.30.175/2007. és 9.K.30.216/2007. számon folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

● AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról (II/3635/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 5-én elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alapvető jogok biztosa szerint a támadott rendelkezés, amely alapján az összevont telepítési eljárásban valamennyi, az építési engedélyezési eljárást megelőző, külön jogszabály szerinti eljárás összevonható, alaptörvény-ellenes, ezért kérte annak megsemmisítését. A vonatkozó jogszabályok összevetése alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott rendelkezés nem ütközik az indítványozó által megjelölt jogszabályi rendelkezésbe, és nem jelent visszalépést az elért védelmi szinttől, mert a telepítési engedély nem ad felhatalmazást a környezethasználatra. A határozat indokolása szerint a telepítési engedély a beruházás megkezdésére nem jogosít, annak elindításához a jogerős integrált építési engedély szükséges. Az sem tekinthető az elért védelmi szinttől való visszalépésnek, hogy egy eljárásban kerül sor a különböző engedélyek kiadására. A szakhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásával hozzák meg döntésüket, olyan szakkérdésben adnak ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörükbe tartozik. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata és végzése
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3255/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 4-én elutasította a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 13. § (2)-(3) bekezdésébe foglalt – „kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá” – szövegrész és a (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az intézményfenntartói hatáskörök átrendezése során nem tekinthető a közhivatal viseléshez való jog alaptörvény-ellenes korlátozásának az, ha a törvényhozó úgy rendelkezik, hogy megszűnik a közszolgálati jogviszonya annak a köztisztviselőnek, akinek a munkaköre az intézmény átadásával megszűnt és munkájára az új fenntartó szervezetében nincs szükség (Előadó alkotmánybíró: Holló András)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3811/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 4-én visszautasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 51. § (1) bekezdése első és második mondata, valamint a 87/D. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az indítványozó tekintetében – amelyre az indítvány is utal – az esetleges alkotmányjogi sérelem még nem következett be, a kifogásolt rendelkezések nem hatályosultak, azok az indítványozó konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, az alkotmányjogi panasz benyújtásáig nem érintették. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

Az Alkotmánybíróság március 18-i teljes ülésének napirendje

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2309/2012.)
Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – kezdeményezte annak a rendelkezésnek a visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Az alkotmányjogi panasz szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, továbbá a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (III/81/2012.)
Az Alkotmánybíróság ismét napirendjére tűzi az úgynevezett Biszku-ügyet. Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2011 márciusában benyújtott indítványában kezdeményezte a támadott rendelkezés megsemmisítését. A büntetőeljárás terheltjével, Biszku Bélával szemben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettének elkövetése miatt emelt vádat. Az indítványozó bíró szerint a törvényi tényállás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, továbbá sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság március 19-i teljes ülésének napirendje

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/504/2012.)
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 27-én kelt indítványa szerint alapvető jog lényeges tartalmát korlátozza, hogy a támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására. A közérdekű adatigény megtagadására vonatkozó szabály azért is alkotmányellenes, mert semmilyen korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában továbbra is kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

● A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány vizsgálata (III/331/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az indítványozó szerint a melléklet alapján olyan hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévő hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak.

● A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3136/2012.)
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés – amely kizárja a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, illetve az ilyen ügyekre a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát köti ki – sérti a nemzetközi és a magyar jog összhangját.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG