Hogyan védekezzünk a nem kívánt reklámok ellen? - A fogyasztónak jogában áll megtiltani adatainak kiadását

2013.03.18. Jogi Fórum / KÖFE

Manapság gyakori jelenség, hogy e-mail fiókunkat, vagy postaládánkat kéretlen reklámok árasztják el. Sokakban merül fel a kérdés, vajon hogyan védekezhetünk ellenük. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) szerint, a fogyasztók nem kötelesek tűrni, hogy e-mail címükre kéretlen leveleket kapjanak. Elektronikus levelezés útján csak akkor közölhető reklám, ha ehhez a címzett előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult, ez azt jelenti, hogy a fogyasztók e-mail címükre eleve nem is kaphatnának kéretlen reklámokat (spam), hacsak ahhoz nem járultak hozzá.

Más a helyzet a postai címzett reklámküldemények esetében, ekkor ugyanis a reklám küldéséhez nem szükséges a fogyasztó előzetes hozzájárulása, azonban a reklámozó és a reklámszolgáltató köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa.

Mind a postai, mind pedig az elektronikus küldemények esetében egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Továbbá postai küldemény estében a reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. Amennyiben ezeket a rendelkezéseket a vállalkozás megsérti, a fogyasztó hatósági bejelentéssel élhet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység esetén pedig a PSZÁF-nál.

Az elmúlt időszakban több olyan fogyasztó fordult bejelentéssel a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez, akik annak ellenére kaptak pontos névre és postacímre szóló reklámanyagokat, termékbemutatós meghívókat, vagy egyéb meg sem rendelt termékeket, hogy bárkinek is megadták volna személyes adataikat.

Sőt, egyes vállalkozások attól sem riadnak vissza, hogy úgy próbálnak meg terméket értékesíteni, hogy a kéretlen reklámmal egyidejűleg a fogyasztó nevére kiállított csekket küldenek, anélkül, hogy a fogyasztó a terméket előzetesen megrendelte volna. Sok fogyasztó tanácstalan a tekintetben, hogy a nevére kiállított csekket be kell-e fizetnie, illetve, hogy mi a teendő ilyen esetben.

E gyakorlat kapcsán a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik: ha ugyanis a vállalkozás olyan terméket értékesít a fogyasztó számára, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyet az korábban nem rendelt meg, úgy nem is követelhet a címzettől ellenszolgáltatást. Ebben az esetben tehát nem vagyunk kötelesek a mellékelt csekket befizetni. Az más kérdés, hogy a vállalkozás a csekk „becsempészésével” önmagában nem követ el jogsértést, de bízik abban, hogy a fogyasztók fizetnek.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit (a továbbiakban: Nytv.), a hogyan történhetett mindez kérdésre azonnal választ kapunk. Ugyanis a Nytv.) 19. § (1) bekezdése alapján bárki kérelmezheti a fogyasztók név- és lakcímadatainak kiadását közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához. Ez tehát azt jelent, hogy bárki megkaphatja a fogyasztók név- és lakcímadatait a hatósági nyilvántartásból, ha kérelme megfelel a vonatkozó feltételeknek.

Ehhez igazolni szükséges a felhasználás célját, jogalapját, illetve az üzletszerzési tevékenység végzésére és az adatigénylésre való jogosultságot, e feltételeknek való megfelelés esetén adataink birtokába jut az üzletszerzési céllal eljáró vállalkozás.

1. A fogyasztónak jogában áll megtiltani adatainak kiadását, ezt úgynevezett korlátozó nyilatkozatban, ajánlott levél útján kell megtennie az illetékes kormányhivatal járási hivatalánál vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala). Ez utóbbinál a fogyasztó elektronikusan is megteheti nyilatkozatát. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, úgy erről a nyilvántartási szerv haladéktalanul értesíti az érintett üzletszerző szervet, ha a tiltást megelőzően hat hónapon belül adatszolgáltatásra került sor a nyilvántartásból. Jogosan merül fel a fogyasztóban a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a tiltást megelőzően hat hónapon túl került sor az adatszolgáltatásra, ebben az esetben a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (továbbiakban:Kktv.)azon rendelkezése irányadó, mely szerint az igényelt adat csak az igényléstől, illetőleg a legutóbbi egyeztetéstől számított hat hónapon belül használható fel. Azaz hat hónapnál régebbi adatokat az üzletszerző szerv nem használhat fel. Ezzel együtt jó tudni, hogy a fogyasztó bármikor tájékoztatást kérhet a járási hivataltól, illetve a központi szervtől, hogy korábban milyen adatszolgáltatásoknak volt alanya.

2. Ha a fogyasztó elmulasztotta megtenni tiltó nyilatkozatát és adatai már kiadásra kerültek, úgy ekkor is több lehetősége van a nem kívánt „remek ajánlatok” megelőzésére a Kktv. alapján. Ugyanis, ha a vállalkozás a megszerzett adatok birtokában felveszi a kapcsolatot a fogyasztóval, ezt csak szigorú feltételek esetén teheti (tehetné) meg. Először is írásban kell tájékoztatnia arról, hogy honnan kapta meg adatait, másrészt információt szükséges adnia a fogyasztó adatainak felhasználása céljáról, módjáról, időtartamáról, valamint az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevéről. Ezeknél is fontosabb az az írásbeli tájékoztatás, hogy az adatszolgáltatás önkéntes és a fogyasztónak bármikor jogában áll adatai kezelésének a megszüntetését kérni. Ha ezt kéri később vagy adatai kezeléséhez eleve nem is járult hozzá, úgy az adatkezelő a név- és lakcímadatok kezelését haladéktalanul köteles megszüntetni. Tovább pedig csak akkor adhatja az adatokat, ha a fogyasztó ehhez írásban járult hozzá.

Mindezekhez persze szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, ki is kezelte a ránk vonatkozó információkat, emiatt a közvetlen üzletszerző szerv köteles azonosító adatait (név/cégnév, lakcím/telephely) azoknak a tudomására hozni, akiknek az adatait reklámküldemények postai úton történő közlése céljából felhasználta.

3. Ezen kívül a fogyasztót további jogok és jogorvoslat is megilletik, ha kérése ellenére adatai nem kerülnek törlésre.

A személyes adatok védelme érdekében ugyanis további rendelkezések kerültek meghatározásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.).

Így többek közt kérheti adatainak törlését, helyesbítését, kérelmét az adatkezelő köteles 15 napon belül megvizsgálni, ezt követően pedig erről írásban tájékoztatni. Ha a kérelem elutasításra került, úgy a fogyasztó bírósághoz fordulhat, amely soron kívül jár el, ekkor az adatkezelőnek kell azt bebizonyítani, hogy az adatkezelési tevékenysége megfelelt a jogszabályoknak. Megalapozott igény esetén a bíróság kötelezheti az adatkezelőt többek közt az adat helyesbítésére, törlésére, és a fogyasztó tiltakozási jogának figyelembe vételére, ez utóbbi esetben az adatok haladéktalanul törlésre kell, hogy kerüljenek.

Emellett a fogyasztó a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) kezdeményezhet vizsgálatot, ha személyes adatai kezelésével összefüggésben jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn. Amennyiben az igény megalapozott, a Hatóság először felszólítja az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, ha ez nem jár eredménnyel, akkor adatvédelmi hatósági eljárás keretében elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok törlését vagy megsemmisítését, és százezer forinttól akár tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat a jogsértőre.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület azt kéri a fogyasztóktól, hogy tudatos fogyasztóként éljék mindennapjaikat, a vállalkozásoktól pedig, hogy mindig a jogszabályoknak megfelelően járjanak el reklámanyagok küldésénél is.

  • kapcsolódó anyagok
REKLÁM
FOGYASZTÓVÉDELEM