Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Döglött csiga a sörben - A termékfelelősség szabályozásáról

2013.03.19. Jogi Fórum / Sereg András

Húsz éve jelent meg a magyar jogrendszerben a termékfelelősség intézménye. Az 1994-ben hatályba lépett törvény után a hibás termék gyártójának felelősségét jövő tavasztól már az új Polgári Törvénykönyv szabályozza.

Minden jogszabálynak van története. A magyar termékfelelősségi törvény megszületésének körülményei azonban egészen különlegesek. Első változatot a kilencvenes évek elején dolgozták ki az Igazságügyi Minisztériumban – Kecskés László akkori helyettes államtitkár irányításával. Aztán jelentkezett két országgyűlési képviselő, hogy ők is készítettek egy (fogyasztóvédelmi) törvénytervezetet. Az egyik honatya MDF-es volt, a másik SZDSZ-es. Sajtótájékoztatót tartottak, demonstrálva, hogy a közös jogalkotási cél érdekében összefoghat egymással kormánypárti és ellenzéki politikus. Az MDF-es képviselőt Katona Kálmánnak, a szabad demokratát Lotz Károlynak hívták. Néhány év múlva Lotz került a kormánypárti oldalra, éspedig a közlekedési tárca élére. 1998-ban fordult a kocka: Lotz ellenzékbe szorult, míg Katona ismét koalíciós politikus lett. Utóbbi – fideszes színekben – egy miniszteri bársonyszéket is elfoglalhatott, méghozzá Lotz egykori helyét. Visszakanyarodva a magyar jogszabály történetéhez: a termékfelelősségi törvény tervezetét – Katona és Lotz javaslatának felhasználásával – aztán mégis az igazságügyi tárca hozta tető alá.

Menyhárd Attila egyetemi tanár szerint a termékfelelősségi szabályozás alapvetően egyrészt azzal hozott újdonságot a kártérítési jogba, hogy lehetővé tette a gyártónak a szerződéses láncolattól független perlését, másrészt pedig azzal, hogy viszonylag szűk körben, taxatív módon, a gyártó vétkességétől függetlenül meghatározott esetekben biztosította a gyártó mentesülését a termék hibájából eredő károkért való felelősség alól.

A gyártó felelőssége egy csaknem száz évvel ezelőtt született amerikai esküdtszéki ítéletben (MacPherson v. Buick Motor Company) jelent meg először. Egy MacPherson nevű úriember Buick gépkocsijával balesetet szenvedett. MacPherson kártérítésért beperelte a Buick Motor Companyt, és a bíróság 1916-ban az autógyárat marasztalta el, mert az általa kibocsátott autó kerékfelfüggesztése rossz volt, amit okozati összefüggésbe hoztak a balesettel. Benjamin N. Cardozo bíró az ítéletben kimondta: „a veszélyes termékek köre nem szűkül a mérgekre, léteznek egyéb veszélyek; ha hibás a konstrukció, csak a gyártó lehet ezért felelős”.

Ami az európai gyakorlatot illeti, ezzel kapcsolatban Kecskés László pécsi jogászprofesszor egy 1932-es ügyet (Donoghue v. Stevenson) mesélt el. Az történt ugyanis, hogy két hölgy beült fagylaltozni a skóciai Paisley város kávézójába, ahol helyi specialitásként gyömbérsörrel locsolták meg az édességet. Előbb May Donoghue ivott a gyömbérsörből, majd a barátnője a maradék italt kiöntötte a kehelybe. Ekkor vették észre, hogy az üvegből döglött csiga pottyant a fagylaltba. A látványtól May Donoghue előbb sokkos állapotba került, majd kiderült, hogy gyomorfertőzést is kapott. A pórul járt hölgy először a barátnőjét perelte be, mondván, ő hívta meg fagylaltozni. De nem járt sikerrel. Ezután a kávéház tulajdonosa, a kiskereskedelmi, majd a nagykereskedelmi vállalat ellen indított eljárást, míg el nem jutott a gyártóhoz. A hölgy végül a sörgyártól kapott kártérítést. Az ügy precedenst teremtett.

A nyolcvanas évek közepén egy német bíróság megállapította a gyártó felelősségét a termék reklámjában közölt hamis információkért is. Egy terepjáró gépkocsi gyártója televíziós reklámban mutatta be a négykerék-meghajtású autó képességeit, amint az göröngyös terepen halad, olyan kísérő szöveggel, amelynek lényege az volt, hogy az autó teljes biztonsággal használható tetszőleges terepviszonyok közepette. Ennek hatására-e vagy sem, de egy vevő a reklámban szereplő gépkocsival annyira óvatlanul hajtott, hogy a jármű a terepen felborult és a baleset következtében két utasa életét vesztette, kettő pedig súlyos sérülést szenvedett. A bíróság elfogadta a károsult reklámra történő hivatkozását, döntését azzal indokolva, hogy annak alapján valóban úgy tűnt, hogy a gépkocsi utasai csekély óvatosság mellett is teljes biztonságban érezhetik magukat.

A magyar törvényi szabályozás megszületése előtt is akadtak bírósági ítéletek, amelyekben (így egyebek közt a „robbanós” Color Star színes tévék esetében) a vétkesség vizsgálata nélkül is megállapították a gyártó felelősségét a termékhiba következtében beállott károkért. A Legfelsőbb Bíróság egy döntésében (BH 1993. 678.) a Polgári törvénykönyvnek a szerződésen kívüli felelősségi szabályait alkalmazták egy tipikus termékfelelősségi ügyben. Az eset tényállása szerint két gyermek ment egy boltba vásárolni, és amikor egyikük egy flakon hipót emelt le a porcról, a flakonra gyakorolt nyomás hatására – a flakon feltehető hibája miatt – a palackot záró dugó kiesett, és a maró anyag megvakította az egyik gyermeket. Az üzlet két különböző gyártótól vásárolt ilyen terméket, azonos jellegű csomagolásban. A balesetet követő zűrzavarban a sérülést okozó flakon eltűnt, ezért lehetetlen volt megállapítani, hogy azt a bizonyos terméket melyik szállító gyártotta. A bíróság a Ptk. 345. §-ának a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősségi szabályait alkalmazva megállapította az üzlet felelősségét, ezzel egyúttal az üzletre mint forgalmazóra hárítva a gyártó megállapíthatóságának és a felelősség áthárításának kockázatát.

Hazánkban 1994. január 1-je óta a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény határozza meg, hogy a gyártót a hibás terméke által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje. Az összesen 15 paragrafusból álló jogszabály megalkotása jelentős lépés volt az uniós csatlakozás elősegítése, a nemzetközi gazdasági integrálódás feltételeinek biztosítása érdekében. A magyar termékfelelősségi törvény szinte teljes körűen átvette az Európai Unió termékfelelősségre vonatkozó irányelveit. Az Európai Gazdasági Közösség 1985. július 25-én adta ki az úgynevezett termékfelelősségi irányelveket (85/375.sz. EGK direktíva), amely kimondta, hogy a tagországoknak három éven belül be kell bevezetniük az irányelveket. A direktívában megfogalmazott termékfelelősség elveiben azonos az amerikai objektív termékfelelősségen alapuló joggyakorlat rendszerével, azaz a termék előállítóját teszi a termékfelelősség kötelezettjévé és a forgalmazókat (közvetítőket) az egyetemleges felelősség alól csak a gyártó, vagy az importőr megnevezése után mentesíti. A hatályos törvény 6. §-a szerint „a kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani”. Vagyis ha valakit kár ér, neki kell bizonyítani, hogy a termék hibás volt, és emiatt érte a kár. A gyártó pedig csak akkor bújhat ki a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hibás árut nem hozta forgalomba: a raktárából lopták el, nem eladásra gyártotta, vagy a hiba oka később keletkezett.

Az eddig önálló törvényben szabályozott termékfelelősség (a családjog és a társasági jog anyagi jogi szabályaival együtt) az új Ptk. részévé válik. A 2013. évi V. törvény Hatodik könyvének LXXII. fejezete szól a termékfelelősségről (6:550–559. §), melynek rendelkezései 2014. március 15-én lépnek hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK
ÚJ PTK