Kártérítés környezeti hatásvizsgálat elmulasztásáért? - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2013.03.19. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Valamely projekt környezeti hatásvizsgálatának az uniós jogot sértő elmulasztása önmagában nem váltja ki az állam tisztán vagyoni károkért való felelősségét. Ez a felelősség azonban megállapítható különösen akkor, ha a nemzeti bíróság arra a következtetésre jut, hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn a mulasztás és a bekövetkezett olyan kár között, mint a lakóingatlannak a repülőtér kiterjesztése miatti értékcsökkenése - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C 420/11. sz. ügyben hozott ítélet - Jutta Leth kontra Ausztria, Land Niederösterreich

Ausztriának az Európai Unióhoz való 1995. évi csatlakozása óta a bécsi repülőteret több alkalommal fejlesztették és bővítették anélkül, hogy e projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát előzetesen elvégezték volna. A munkálatok alatt J. Leth már a tulajdonában álló abban a házban élt, amely ennek a repülőtérnek a biztonsági övezetében fekszik. Az osztrák állam és a Land Niederösterreich (Alsó Ausztria) ellen az osztrák bíróságok előtt pert indított. Kártérítés címén a házának többek között a repülőgépek zaja által okozott értékcsökkenése miatt 120 000 euró megfizetését kérte. Ezenkívül azt kérte, hogy állapítsák meg az állam és a Land jövőbeli károkért való felelősségét. E kérelmeket különösen a 85/337 irányelv1 megsértésére alapítja, amely az e téren várhatóan jelentős hatást gyakorló egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatának kötelezettségét írja elő.

A jogvitában végső döntési hatáskörrel rendelkező Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) azt szeretné tudni, hogy az illetékes nemzeti hatóságokat terhelő, a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettség védelmet hivatott e biztosítani az érintett magánszemélynek a környezetvédelmi hatásvizsgálat alá nem vont projekt által okozott pusztán vagyoni károkkal szemben.

A Bíróság mai napi ítélete szerint, mivel az irányelv megköveteli valamely projekt – mint például egy repülőtér fejlesztése vagy kiterjesztése – környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, ha e projekt hatást fejt ki az ingatlan használhatóságára, e vizsgálatnak azonosítania kell, le kell írnia és értékelnie kell a zajnak az emberre kifejtett közvetlen és közvetett hatásait. Mindamellett, mivel a hatásvizsgálat nem foglalja magában a projektnek az anyagi javak értékére gyakorolt hatásait, így nem terjed ki az érintett ingatlan értékére.

Ezt szem előtt tartva, a vagyoni károk, amennyiben azok a projekt környezetre kifejtett hatásainak közvetlen gazdasági következményei, az irányelv által követett védelmi célok körébe tartoznak.

Ily módon abban az esetben, ha valamely projektből eredő zaj az embert jelentős hatásnak teszi ki – mivel az e zajnak kitett lakóháza ezáltal kevésbé alkalmas a használatra, és az ember természeti környezetét, életminőségét és adott esetben az egészségét befolyásolja – akkor e ház vagyoni értékének csökkenése valóban a környezetre kifejtett hatás közvetlen gazdasági következményének minősülhet, amit esetről esetre meg kell vizsgálni.

Mindazonáltal annak vizsgálatán túl, hogy a megsértett uniós jogszabálynak az e a célja, hogy a magánszemélyeknek jogokat biztosítson, mint a jelen esetben is, illetve hogy e szabály megsértése kellően súlyos e, az adott jogsértés és a bekövetkezett károk közötti közvetlen okozati összefüggés a kártérítéshez való jog elengedhetetlen feltétele, amelynek fennálltát a Bíróság iránymutatásai értelmében a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.

A Bíróság ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy bár az irányelv előírja egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, azonban nem állapít meg a környezeti hatások más tényezőkkel való egyensúlyba hozatalára vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket. Sőt, nem is tiltja meg az esetlegesen kedvezőtlen környezeti hatásokat kifejtő projektek megvalósítását.

Következésképpen valamely projekt környezetre kifejtett hatásai vizsgálatának az irányelvet sértő mellőzése önmagában nem keletkeztet jogot a magánszemély számára az ingatlanának az adott projekt környezeti hatásai által okozott értékcsökkenése révén elszenvedett pusztán vagyoni kár megtérítésére. Ez a megállapítás az uniós jogból következik, és nem érinti az állami felelősség terén kevésbé szigorú nemzeti jogszabályokat.

A nemzeti bíróság feladata azonban annak vizsgálata, hogy a kártérítéshez való jog szempontjából alkalmazandó uniós jogi követelmények, különösen az állítólagos jogsértés és a bekövetkezett károk közötti közvetlen okozati összefüggés fennállta teljesülnek e.
 


1Az 1997. március 3 i 97/11/EK tanácsi irányelvvel (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.) és a 2003. május 26 i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 466. o.) módosított, az egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27 i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.).
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÁRTÉRÍTÉS