Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Több földi kiszolgáló lesz a nagy reptereken - Nagyobb verseny, munkavállalói védelem - Uniós repülőtéri jogszabálycsomag

2013.03.20. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Elfogadta az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága a légiközlekedési földi kiszolgáló cégek működését szabályozó rendeletet, amely összességében nagyobb versenyt és munkavállalói védelmet biztosítana a szektorban. A képviselők továbbra is élesen megosztottak a piac további nyitásának kérdésében. A legfőbb szabályok nem vonatkoznak majd a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

19 igen, 17 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága az uniós repülőtéri jogszabálycsomag utolsó elemének szánt földi kiszolgálói rendeletet, amely egységes eljárásokat és szabályokat, valamint további piacnyitást tervez a szektorban. A kedd délelőtti voksolás után az EP a plenáris ülésen is szavazhat a jogszabályi tervezetről, amire – ahogyan a szakbizottsági támogatottságból is lehet következtetni – szűk támogatói bázissal érkezhet a rendelet.

Mindez nem előzmény nélküli, tavaly decemberben ugyanis a plenáris ülésen a repülőtéri csomag másik két elemét elfogadta az Európai Parlament, a földi kiszolgálói rendeletet viszont visszautalta a közlekedési szakbizottságnak átdolgozásra. Mint a keddi voksolásból is kitűnik, teljeskörű, de még csak megnyugtató többsége az új dokumentumnak sincs.

A rendelet leghangsúlyosabb elemeként az Európai Unió azt szeretné, ha a nagyobb repülőtereken fokozottabb verseny alakulna ki a földi kiszolgálói cégek között, ez lejjebb nyomhatná a szolgáltatások árát, és növelhetné azok színvonalát. Brüsszel szerint ez azért lenne szükséges, mert a járatkésések 70 százalékát nem a légiforgalom, hanem a földi intézkedések okozzák, így például az üzemanyag-töltés, és az utasok be- és kiszállítása.

A közlekedési szakbizottságban kedden megszavazott szövegben a képviselők többsége végül a Bizottság javaslatát támogatta, eszerint a minimális 2-ről 3-ra kellene emelni a földi kiszolgálást végző cégek számát a nagyobb repülőtereken. Kérdés, hogy mi számít ilyennek. Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legalább évi 15 milliós utas-, vagy legalább 200 ezer tonna áruforgalmat bonyolító repülőterek számítanának ilyennek, a Bizottság viszont az eredeti javaslatában 5 millió utasnál, illetve 100 ezer tonnánál húzta volna meg a vonalat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2012-ben 8,5 millió utast fogadott és indított útnak, emellett mintegy 82 ezer tonna áruforgalmat bonyolított le, eszerint az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint igen, az EP által támogatott változat szerint viszont nem vonatkozna Ferihegyre a további piacnyitás.

A jelentés néppárti készítője az ülés utáni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ő nagyon szerette volna 4-re emelni a nagy repülőtereken minimálisan kötelező földi kiszolgálók számát, de a megegyezés érdekében kompromisszumot kellett kötnie a frakciókkal.

Elsősorban a szocialistákkal, a második legnagyobb EP-frakció ugyanis nem támogatja a nagyobb verseny mesterséges kialakítását, attól félvén, hogy a kiszolgálói piac további liberalizációja komoly kockázatot jelentene a repülőtéri dolgozókra. Said el-Khadraoui még decemberben azt mondta, hogy a földi kiszolgálók számával kapcsolatos döntést hagyni kellene a tagállamokra.

Ha nem is pontosan ezt, de elsősorban a szocialista kéréseknek, és a tagállami szuverenitást féltő képviselőknek kedvezően az EP többsége által támogatott rendelet leszögezné, hogy a földi kiszolgálók munkavállalóinak alkalmazásakor figyelembe kell venni az adott tagország szociális jogszabályait, és a szektorban érvényben lévő kollektív szerződéseket. Ezzel a kitétellel elsősorban a szociális dömpingtől óvná meg a szektort az EU, azaz attól, hogy a cégek csak nagyon kevés pénzért tudjanak alkalmazni dolgozókat, ebből az okból fakadóan elsősorban kelet-európaiakat.

A lengyel Artur Zasada szerint viszont nem is a további piacnyitás a legfontosabb eleme a rendeletnek, hanem az imént említett szociális jogok mellett a most még széttöredezett tagállami eljárások és minimumszabályok egységesítése. Az elfogadott javaslat meghatároz olyan részletszabályokat, amelyeket mind a 27 uniós tagállam területén be kell tartaniuk a repülőtereken működő földi kiszolgálóknak, ezzel megszűnhetnek a most még helyenként egymástól rendkívül eltérő szolgáltatási színvonalbéli különbségek.

Nagyban egyszerűsítheti emellett a kiszolgáló cégek dolgát, hogy egységes uniós engedélyezési eljárások lépnének életbe, eszerint egy több tagországban működő cégnek elég lesz csak egyszer elismertetnie magát földi kiszolgálóként, ezt követően szabadon szolgáltathat minden EU-tagországban. Idekapcsolódik, hogy világosabb és érthetőbb lesz a kiszolgálók pályáztatása is.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI PARLAMENT
LÉGIKÖZLEKEDÉS