Hogyan teljesítenek a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei?

2013.03.25. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Szerdán mutatja be az Európai Bizottság az igazságügyi eredménytáblával kapcsolatos kezdeményezés koncepcióját, amelynek segítségével 2014-ben már átfogó kép alakulhat ki arról, hogy hogyan teljesítenek a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei.

Igazságügyi eredménytábla megalkotását fogja kezdeményezni az alapvető jogokért és az igazságügyekért felelős uniós biztos szerdán. Az Európai Bizottság munkaprogramja, és a sajtószolgálat tájékoztatása szerint a testület március 27-én fogadhatja el a koncepciót, amely alapján az európai gazdaságirányítási ciklus keretein belül a jövőben már az igazságszolgáltatás működésével, annak teljesítményével és függetlenségével összefüggésben is egyfajta politikai felelősséggel tartoznának a tagállamok az Európai Unió felé.

A kezdeményezés részletei még nem ismertek, de annak gondolatát már az Európai Bizottság elnöke is felvetette 2012 szeptemberében, az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében (State of the Union). José Manuel Barroso érvelése szerint a közelmúltban egyes európai államokban veszélybe sodródott a jogi és demokratikus felépítés, ezért “jobban kidolgozott eszközrendszerre van szükségünk – nem elég, ha mindössze a politikai meggyőzés „puha hatalmi eszköze” és a Szerződés 7. cikkében szereplő „nukleáris opció” között választhatunk”.

Az igazságügyekért felelős uniós biztos még aznap kifejtette, hogy Barroso szavai mögött az igazságügyi eredménytábla gondolatát kell érteni. Viviane Reding a strasbourgi sajtótájékoztatóján elmondta, „szükségünk van egy új mechanizmusra, mert a kötelezettségszegési eljárás túl technikai és túl lassú eszköz egy olyan esetben, amikor a jogállamiság nagy veszélyben van egy tagországban."

Reding akkor annyit mondott, hogy évente egyszer az Európai Bizottság mind a 27 tagállam igazságszolgáltatási rendszerét megvizsgálná, és objektív, egymással összehasonlítható képet adna arról, hogy hogyan teljesítenek a tagországok évről-évre. A vizsgálat alapján az értékelés kiterjedne az adott tagállami rendszer erősségeire, gyengeségeire, hatékonyságára, valamint megbízhatóságára. Az uniós biztos akkor még a jogállamiság biztosításának igényét emlegette ennek okaként, ezért a vizsgálatok leghangsúlyosabb elemének az igazságszolgáltatás függetlenségét nevezte.

Az eredménytábla az európai szemeszter része lenne, azaz a Bizottság minden évben közzétenné a tagállamok teljesítményével kapcsolatos megállapításait, ez alapján vállalásokat kérne tőlük a nemzeti reformprogramokban, majd a Bizottság javaslatára a Tanács országspecifikus ajánlásokat fogadna el.

Bizottsági források újságírók szűkkörű csoportjának azt mondták, erre tulajdonképpen már most is van lehetőség, azaz a testület már most is tehetne például olyan megállapítást, hogy egy tagországban nem kellően független az igazságszolgáltatás, ennek azonban intézményesítettebb formája lenne a szerdán bemutatandó javaslat, és eszerint a 2014-es európai szemeszterben már automatikusan mind a 27 (akkorra már valószínűleg 28) tagállamban vizsgálná Brüsszel az igazságügyi rendszereket.

Az igazságügyi miniszterek március eleji ülése után viszont Viviane Reding már gazdasági megfontolásokkal indokolta az igazságügyi eredménytábla szükségességét. Az EU-biztos szerint a lassú és pártos igazságszolgáltatás befektetőket ijeszthet el a tagországokban, amit most nem engedhet meg magának az Európai Unió.

Közvetlenül sem Barroso, sem Reding nem mondta ki, hogy a magyarországi, vagy esetleg a romániai belpolitikai események inspirálták volna az ötletet, de mindkét politikus többször utalt is rá közvetetten. A bizottsági elnök a beszédében egyes európai tagállamokra hivatkozott, Viviane Reding pedig akárhányszor szóba kerül az ügy, nem átallja megemlíteni azt, hogy Magyarország több olyan intézkedést is hozott az elmúlt években, amelyek miatt a Bizottság az aggályait fejezi ki.

Az igazságügyi miniszterek 8-i találkozója után említette az uniós biztos Magyarországot azon levél kapcsán, amelyben négy külügyminiszter jogállamiság-mechanizmus megalkotását kérte a Bizottságtól. A német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter levélben fordult Viviane Redinghez, amelyben kifejtik, szükség van egy olyan európai jogi eszközre, amely segítségével meg lehet védeni az európai uniós alapértékeket a közösségen belül.

A tárcavezetők szerint az Európai Bizottságnak, mint az uniós alapszerződések őrének, komolyabb szerepet kell kapnia a jogállami keretek megőrzésében, éppen ezért egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, ami lehetővé tenné, hogy már nagyon korai szakaszában ki lehessen szűrni egy-egy tagállam aggályos intézkedéseit. Ha ez mégis megtörténik, akkor a megfelelő támogatás esetén fel lehessen szólítani a tagországot az aggályos helyzet megszüntetésére.

A javaslat szerint ezt követően számos opciót meg lehetne vitatni: „egy előre kialakított rend szerinti politikai vita után az ügyet a Tanács elé lehetne utalni már az ügy korai szakaszában, vagy kötelező érvényű megállapodást lehetne köttetni a Bizottság és a tagállam között. Legvégső esetben az uniós források felfüggesztése is szóba kerülhetne.” – olvasható a négy külügyminiszter levelében.

A BruxInfo kérdésére Viviane Reding elmondta, a javaslat az alapszerződés módosítását igényelné, de „érdekes lenne látni, hogy milyen további eszközök létrehozása vetődne fel az alapszerződések reformja során”. A Bizottság tehát a jelen szerződési keretek között jogállamiság-mechanizmus létrehozását nem javasolhatja.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG