Alkotmánybírósági mustra – Napirenden a frakcióalakítás szabályai

2013.03.27. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság legutóbbi teljes ülésén 8:7 arányban utasította el a volt legfelsőbb bírósági elnökhelyettes alkotmányjogi panaszát. A testület április 2-án tűzi napirendjére a Házszabály frakcióalakítási szabályait támadó, két független képviselő által benyújtott indítványt.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata és végzése

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2309/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 19-én elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt. Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – alkotmányjogi panaszában kezdeményezte annak a rendelkezésnek a visszaható hatályú megsemmisítését, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. A határozat indokolása szerint a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása, a Kúria és elnökének feladat- és hatásköreit érintő jelentős változások az elnök jogi helyzetét nagymértékben módosították a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének kinevezése idején fennállott helyzethez képest. Mindezek együtt jártak az elnökhelyettesi funkció, feladat- és hatáskör változásaival. Ezért fokozott jelentősége van annak a bizalmi viszonynak, amelyet az elnökhelyettes kinevezésére vonatkozó korábbi alkotmányi és a jelenlegi törvényi szabályok kifejezésre juttatnak. Az Alkotmánybíróság szerint a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez ezek a változások kellő indokul szolgálnak. A határozathoz Holló András, különvéleményt csatol, amelyhez Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók is csatlakoztak. A különvélemény szerint az indítvány alapján vizsgálni kellett volna, és meg kellett volna állapítani a vitatott szabály alkotmányellenességét. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Kapcsolódó cikk: Szokatlan tisztségvesztés - Ab-döntés 8:7 arányban

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2514/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 19-én visszautasította a Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a konkrét esetben esetlegesen bekövetkezett alapjogsérelem mibenlétét nem tárta fel, a vitatott bírói jogértelmezésen alapuló döntés és az általa hivatkozott alapjog között logikai összefüggést nem teremtett. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata és végzése
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB határozat jogszabály alkotmányellenességének megállapításáról és bírói ítélet megsemmisítéséről (IV/1549/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án megállapította, hogy a Budaörs Város Önkormányzata által az építményadóról alkotott 11/1991. (VII. 26.) ÖKT. sz. rendelet 6. § (6) bekezdésének 2003. január 1-je és 2011. január 1-je között hatályos rendelkezése alkotmányellenes volt, ezért a Pest Megyei Bíróság 2. K. 27.525/2010/18. számú ítéletét megsemmisítette. A panasszal támadott bírói ítélet helyben hagyta a panaszos számára jogerős közigazgatási határozatban megállapított adófizetési kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény jogegyenlőségre vonatkozó követelményét, mivel az adóalanyok teherbíró képességével, a vagyon értékével össze nem függő szempont, a bejelentett lakcím szerint alkotmányos indok nélkül diszkriminál az építményadó alanyai között. (Előadó alkotmánybíró: Holló András)

AB határozat jogszabály alkotmányellenességének megállapításáról és bírói ítélet megsemmisítéséről (IV/1550/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án megállapította, hogy a Budaörs Város Önkormányzata által az építményadóról alkotott 11/1991. (VII. 26.) ÖKT. sz. rendelet 6. § (6) bekezdésének 2003. január 1-je és 2011. január 1-je között hatályos rendelkezése alkotmányellenes volt, ezért a Pest Megyei Bíróság 2. K. 27.527/2010/18. számú és a 2.K. 26.494/2011/11.számú közigazgatási perben hozott ítéletét megsemmisítette. A panasszal támadott bírói ítélet helyben hagyta a panaszos számára jogerős közigazgatási határozatban megállapított adófizetési kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény jogegyenlőségre vonatkozó követelményét, mivel az adóalanyok teherbíró képességével, a vagyon értékével össze nem függő szempont, a bejelentett lakcím szerint alkotmányos indok nélkül diszkriminál az építményadó alanyai között. (Előadó alkotmánybíró: Holló András)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3691/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem merítette ki a jogorvoslati lehetőséget, amely feltétele az alkotmányjogi panasz benyújtásának. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3436/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a Kúria Gfv.IX. 30.307/2011/7. sz. ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert a panasz nem tartalmaz olyan alapvető alkotmányossági problémát, amely a panasz befogadását indokolná. (Előadó alkotmánybíró: Holló András)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa
(Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária)

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2956/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án elutasította a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. február 18. napjával megsemmisített 61. § (1) bekezdésének a Fővárosi Törvényszék előtt 59.Mf.633.602/2011. számú ügyben való alkalmazásának kizárására irányuló indítványt. A határozat indokolása emlékezetett: az Alkotmánybíróság a 8/2011. (II. 18.) AB határozatával ex nunc hatállyal semmisítette meg a Ktjt. 61. § (1) bekezdését, amely a munkáltató számára lehetővé tette a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. Ez a határozat konkrét ügyben nem rendelt el semmilyen alkalmazási tilalmat; bírói kezdeményezésről vagy alkotmányjogi panaszról nem kellett dönteni. Ezért a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok akkor nyerhetnek el hasonló elbírálást a bíróság előtt, ha az Alkotmánybíróság a jelen esetben sem mondja ki a rendelkezés alkalmazhatatlanságát a bírói kezdeményezéssel érintett ügyben. A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3506/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a Kúria Mfv.III.10.527/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vetett fel, alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő. Az indítványozó valódi célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által eldöntött kérdéseket vizsgálja felül és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

AB végzés jogszabály alaptörvényességére és megsemmisítésére irányuló indítvány visszautasításáról (II/1502/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó adatvédelmi biztos 2011. december 19-én fordult az Alkotmánybírósághoz, amely az indítvány kiegészítésére – az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra, az adatvédelmi biztos jogintézménye és indítványozói jogosultsága megszűnésére figyelemmel – az alapvető jogok biztosát hívta fel, aki azonban nem nyilatkozott, hogy az eljárás folytatását kezdeményezi-e, és az indítványt nem egészítette ki. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3620/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.592/2011/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem jelölte meg, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2302/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Kfv. VI. 38.221/2010/13. számú ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 10. K. 32.442/2009/32. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt, mert a törvények értelmezése nem az Alkotmánybíróság, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3313/2012.)
Az Alkotmánybíróság március 18-án visszautasította a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 10. § (2) bekezdés d) pontjának 2010. március 5-éig hatályos, valamint a 10. § (3) bekezdés d) pontjának és 16. § (3) bekezdés f) pontjának 2010. március 6-tól 2011. december 17-ig hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, a Kúria II.39.149/2011/12. számú ítélete, a Fővárosi Bíróság 8.K.35.707/12010/10. számú ítélete, a Nemzetgazdasági Miniszter 55292-1/2010. határozata és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület I-010494/3/2010. határozata megsemmisítésére, és a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló panaszt, mert a támadott rendelkezések nem vetnek fel olyan alapvető alkotmányjogi kérdést, amely annak érdemi elbírálását indokolná.(Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

Az Alkotmánybíróság április 2-i teljes ülésének napirendje

A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány vizsgálata (III/331/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az indítványozó szerint a melléklet alapján olyan hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévő hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3136/2012.)
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés – amely kizárja a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, illetve az ilyen ügyekre a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát köti ki – sérti a nemzetközi és a magyar jog összhangját.

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3005/2012.)
Varju László és Vitányi Iván országgyűlési képviselők, akik korábban az MSZP képviselőcsoport tagjai voltak, frakciótagságuk 2011. október 22-én megszűnt. 2012. április 23-án képviselőcsoportot alakíthattak volna, a Házszabály 2012. április 20-án hatályba lépett módosításai értelmében azonban nem alakíthattak frakciót. Az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes az a rendelkezés, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot.

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-ának alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3440/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 szeptemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint a jogállamiság követelményébe ütközik, hogy az állam közhatalmi és tulajdonosi jogosítványai összemosódnak, amennyiben a szerződéses kötelezettséget megszüntető jogalkotó és a szerződéses kötelezettségétől a törvényhozás eredményeként szabaduló dologi kötelezett személye azonos.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG