Biztonságos kozmetikum - Újjászületett a kozmetikai termékek uniós szabályozása

2013.04. 5. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

A kozmetikai ipar a profit érdekében számos trükköt bevet. Ezek egy része komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. - A régi, ún. „kozmetikai irányelv” (76/768/EGK irányelv) megalkotása óta számos módosítást megélt, így mostanra a hézagok betömködése helyett célszerűbbnek látszott egy új uniós norma elkészítése.

Kozmetikai ipar igyekszik maradéktalanul kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket és maximalizálni a profitot, ennek érdekében számtalan trükköt bevetnek. Ezek egy része ártatlan füllentés, mint a szempillaspirál-reklámok hatalmas műszempillát viselő modelljei, mások azonban komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Tömegével használunk kozmetikumokat, melyek többségét közvetlenül a bőrünkre visszük fel, azonban arról, hogy mi van bennük valójában, csekély információval bírunk. Kevesen tudják például, hogy a szempillaspirálok többségébe baktériumölő adalékanyag van, ezért is kell vigyázni vele, maga a festék szembe ne kerüljön, vagy azt, hogy pár évvel ezelőtt az Egyesült Államokban egy kísérlet során kiderült, a kutatók minden vizsgált rúzsban találtak ólmot.

Ezen előzmények is arra sarkallták az Európai Uniót, hogy a korábbi, kissé elavult irányelvi szabályozást egy valamennyi tagállamra teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó rendelet (a 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek köszönhetően ) váltsa fel.

A változás további indoka volt, hogy megjelent az igény - lépést tartva a haladó tudománnyal és kozmetikai iparral - modern, friss és szigorúbb, a jelen kor kihívásaira szinte maximálisan reflektáló szabályokra. Míg az irányelvi szabályozás kidolgozásánál egyik legfőbb szempont a kozmetikai termékek belső piacon való szabad mozgásának biztosítása volt, ez mára megvalósult.

Ennek ellenére az új rendelet is biztosítani kívánja a belső piacon való szabd mozgásukat, célja azonban elsődlegesen az emberi egészség fokozott védelme, a kozmetikumok biztonságos felhasználásának megteremtése. Ezen kívül az állatok védelmét is szem előtt tartja, hiszen általános tilalmat mond az állatkísérletekre, mely csak nagyon szűk körben megkerülhető. Tilalom alá kerültek bizonyos összetevők is, melyeket a rendelet terjedelmes mellékleteiben nyertek felsorolást.

Mivel a jogszabály csak és kizárólag a kozmetikumokkal foglalkozik, egy új definíció került megalkotásra. A rendelet értelmezésében „kozmetikai termék: minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében.”

A fenti célok elérése érdekében új piacfelügyeleti kategória kerül bevezetésre: „A felelősségi körök tisztázása érdekében minden kozmetikai terméket egy, a Közösség területén belül letelepedett felelős személyhez kell rendelni.” Csak olyan kozmetikai termék kerülhet az Unión belül kereskedelmi forgalomba, mely felelős személyhez köthető. A felelős személy, akinek legfőbb funkciója a rendeletben foglaltak betartása, lehet akár a forgalmazó is. A rendelet korábbi, termékfelelősségi szabályok logikája mentén a nagykereskedőtől a végfelhasználónak árusító kiskereskedőig minden jogi és természetes személyt forgalmazónak tekint, és a szabályozást is ehhez igazítja. A harmadik országból EU területére behozott termékek relációjában felelős személy az importőr.

Külön figyelmet kapnak a modern technológiának köszönhetően napjainkban a kozmetikumokban is egyre elterjedtebb nanoanyagok. A nanotechnológia veszélyeit az jelenti, hogy ugyan az összetevők emberi szervezetre gyakorolt hatásairól vannak információink, de mi történik, ha ezeket az anyagokat a milliméter töredékére kicsinyítjük? Ebben az esetben sokkal kockázatosabb az összetevők felhasználása, hiszen a parányi méret lehetővé teszi ezen anyagok sejtekbe, így a vérbe történő bejutását is, amely nemvárt következményekkel járhat.

A felelős személynek elektronikus úton, a forgalomba hozatalt megelőzően 6 hónappal be kell jelentenie a 2013. január 11. után forgalomba hozott nanoanyagokat tartalmazó kozmetikai termékeket a Bizottságnak. A Bizottság feladata legkésőbb 2014. január 11-ig nyilvánosan hozzáférhető módon, katalogizálni a kozmetikai termékekben felhasznált nanoanyagokat.

A különböző fogyasztóvédelmi szabályok helyenként az amerikai túlszabályozottságot és megmosolyogtató feliratokat idézik. Az eperízű szájfények és a csokoládéillatú habfürdők végét jelenti-e vajon az a rendelkezés, mely kiköti, hogy a kozmetikai termékek illata, színe, megjelenése, formája, kiszerelése nem lehet összetéveszthető az élelmiszerekkel. Ennél konkrétabb és jelentősebb szabály, mely előírja a címkén letörölhetetlen módon, jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni az alábbi információkat:

  • a termékért felelős személy neve vagy bejegyzett cégneve és címe;
  • importált termékek esetén a származási ország;
  • a csomagolás idején fennálló tartalom súlyban vagy töltési térfogatban;
  • az az időpont, ameddig a megfelelő feltételek mellett tárolt termék felhasználható;
  • a felhasználásra vonatkozó óvintézkedések, beleértve a szakipari felhasználásra kerülő kozmetikai termékeket is;
  • a gyártási tételszám vagy a termék azonosító száma;
  • az összetevők, azaz minden olyan anyag vagy keverék felsorolása, amelyet szándékosan használnak fel a gyártás során a termék előállításához.

A tájékoztatás ugyan még mindig a minimális szinthez kötött. A fogyasztót továbbra sem értesítik például arról, hogy a szemfestékeket és egyéb pipereeszközöket, amik a bőrrel érintkeznek célszerű negyedévente lecserélni, vagy arról, hogy a csomagoláson feltüntetett vegyi anyagok közül melyiknek, milyen szervezetre gyakorolt hatásai lehetnek. Azonban mégis nagy lépést jelent, hiszen a fenti információk a termék nyomon követhetőségét segítik elő, információval látják el a fogyasztót az allergiás reakciót kiváltó anyagokról és megkönnyítik a fogyasztó választását, mely terméket vásárolja meg.

Az új szabályozás jelentőségét az adja, hogy a rendelkezések harmonizálásával valamennyi tagállamra kötelező, egységes, ugyanakkor egyszerűsített terminológiával, az adminisztratív terhek csökkentésével járó szabályrendszert vezet be, melynek egységes időben történő átültetését és végrehajtását is biztosítja. A tagállamoknak az új rendelkezéseket 2013. július 11-től kell, hogy belső joguk immanens részeként alkalmazzák, ugyanakkor néhány rendelkezés már 2013. januárjában, illetve a rendelet megalkotását követően, már 2010-től kötelező.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
FOGYASZTÓVÉDELEM