Az ügyvédi kamarai tagság feltételéről és a jogi szakvizsga-rendszerről - Ellentmondások a szabályozásban - Ombudsmani vizsgálat

2013.04. 8. Jogi Fórum / AJBH

Az alapvető jogok biztosa szerint a jogbiztonság és bizalomvédelem követelménye szempontjából aggályos jogi helyzetet eredményez az ügyvédi kamarai tagsághoz megkövetelt, és fokozatosság nélkül bevezetett gyakorlat feltétele, amely az egységes jogi szakvizsga rendszerrel sem fér össze. Az ombudsman felkérte a szaktárcát, hogy mielőbb vizsgálja felül a hatályos szabályozás rendszerszintű ellentmondásait.

Ügyvédi tevékenységet kizárólag az végezhet, aki valamelyik ügyvédi kamara tagja és az ügyvédi esküt letette. 2011. január 1-e óta a kamarai tagság egyik feltétele, hogy – a jogi szakvizsga mellett – a jelentkező egy éves ügyvédjelölti, vagy alkalmazott ügyvédi gyakorlatot tudjon igazolni. Többen panaszolták az ombudsmannak, hogy szerintük ez az extra feltétel önkényes és akadályozza, hogy önálló ügyvédi praxist alapítsanak a más területekről érkező, szakvizsgával és gyakorlattal rendelkező jogászok. A beadványokban kifejtették, hogy felvételi feltételként önmagában az egységes szakvizsga elegendő kell legyen, hiszen annak teljesítése eleve három éves szakmai gyakorlatot jelent, a vizsgán pedig a joggyakorlatban való jártasságot értékelik.

Szabó Máté ombudsman vizsgálata során a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét és a közigazgatási és igazságügyi minisztert is megkérdezte az ügyben. A válaszok egyértelműen úgy szóltak, hogy a feltétel nem tekinthető alkotmányosan aggályosnak, az ügyfelek jogainak védelme érdekében indokolt a hivatásrendi tapasztalat külön megkövetelése. A kérdés időközben az Alkotmánybíróság elé került, a testület pedig 2012 decemberében azzal utasította el az alkotmányjogi panaszt, hogy a rendelkezés nem sérti a foglalkozás szabad megválasztását, illetve az egyenlő bánásmód követelményét.

Jelentésében a biztos is abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság szerint a szabályozásnak van legitim célja: az ügyvédi hivatás szakmai minőségének fenntartása, illetve közvetetten az ügyfelek védelmének érdeke, a korlátozás pedig szükséges és arányos. A diszkrimináció tilalma kapcsán az Alkotmánybíróság fenntartotta azt az álláspontját, hogy az ügyvédek és más jogi hivatást végzők (bírák, ügyészek) nem képeznek olyan homogén csoportot, amelyen belül megállapítható lenne a megkülönböztetés. Ezt az elvi indokolást a biztos sem vitatta. Szabó Máté ombudsman szerint nem kétséges, hogy az ügyvédek esetében a gyakorlati ismeretek magas szintje alapvető elvárás, hiszen a jogi képviseleten az ügyfelek vagyona, egzisztenciája vagy éppen szabadsága múlhat. A kérdés tehát nem az, hogy az államnak ezen a területen vannak-e – az általános minőségbiztosításon túlmutató – szabályozási feladatai, hanem hogy a cél milyen eszközökkel érhető el a lehető legkisebb jogsérelem árán.

Az alapjogi biztos szerint feszültség érzékelhető a hároméves jogi gyakorlatot megkövetelő egységes jogi szakvizsga jelenlegi rendszere, illetve az egyéves külön ügyvédi gyakorlat előírása között. E problémára leegyszerűsítő pusztán azt a válasz adni, hogy egyébként a feltétel maga önmagában alkotmányos. A 2010 előtt szakvizsgázott gyakorló jogászok alappal bízhattak abban, hogy a jogi szakvizsga elegendő az ügyvédi pályára lépéshez. Az ombudsman megjegyezte, hogy a probléma csak megerősíti azt, hogy a teljes jogi szakvizsga rendszer átgondolt, fokozatos reformja nem tűr további halasztást.

A teljes jelentés elolvasható →

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS
ÜGYVÉDSÉG
OMBUDSMAN
SZABÓ MÁTÉ