Az Alkotmánybíróság a kormány indítványa alapján megkezdi az igazságügyi törvények utólagos normakontrollját. A testület első negyedévi statisztikája szerint jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvélemény született, 2013 első három hónapjában 156 ügyhöz 57.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései
● AB végzés bírói kezdeményezések alapján indult eljárás megszüntetéséről és bírói kezdeményezések visszautasításáról (III/331/2012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án megszüntette az eljárást a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete XXVI. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában. Az indítványozó bírók azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a támadott jogszabályi rendelkezést 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 58. pontja. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3136/2012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, mivel az ügyben jogi személy (illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység) indítványozók nyújtották be az alkotmányjogi panaszt, az ő vonatkozásukban az emberi méltóság sérelme nem következhetett be. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata és végzése
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/33692012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a Győri Városi Bíróság P.20.469/2011/8. számú ítélete, valamint a Győri Törvényszék 1.Pf.20.697/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány tartalmilag egy eljárási jogszabálysértés megállapítására irányult, ezen felül viszont nem jelölt meg olyan alaptörvény-ellenességre utaló tényt, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta volna és erre utaló körülményt a rendelkezésre álló iratok alapján az Alkotmánybíróság sem észlelt eljárása során. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/60/2013.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv. VII. 30.090/2012/6. számú végzése, és Gfv. VII. 30.090/2012/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)
Az Alkotmánybíróság április 15-i teljes ülésének napirendje
● A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.
● A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata (II/3484/2012.)
A kormány – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján – 2012. október 15-én az Alkotmánybírósághoz fordult, azt indítványozva, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az indítványt a Velencei Bizottság vizsgálata, illetve véleménye alapján nyújtotta be. Az Európa Tanács véleményező testülete szerint a jogegységi eljárásra, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke által hozott határozatok indokolására, az OBH vezetőinek megválasztására, az OBH elnökének az Országos Bírói Tanács (OBT) felett gyakorolt ellenőrzésére, egyes pályázati eljárásokra, a Kúria elnökének megválasztására, a bírósági szervezeti törvény által sarkalatosnak minősített rendelkezések körére, a bírák kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, a bírák áthelyezésére, valamint a bírák illetményének visszatartására vonatkozó egyes rendelkezések sérthetik az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, továbbá a bírói függetlenség elvét.
Az Alkotmánybíróság első negyedévi statisztikája
A legfrissebb statisztika szerint az év első negyedében 274 ügyet zárt le az Alkotmánybíróság, ebből 20-at a teljes ülés, 136-ot valamelyik öttagú tanács, 85-öt előkészítő eljárása során a főtitkár, 33-at egyesbíró fejezett be, 61 ügy pedig egyesítés révén fejeződött be. Az előző évhez képest jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák, 2013 első három hónapjában 156 ügyhöz 57-et (!). A legtöbb különvéleményt Bragyova András és Lenkovics Barnabás (7-7), Lévay Miklós és Stumpf István (6-6), Bihari Mihály, Holló András és Kiss László (5-5) jegyezte. A sor végén Kovács Péter és Pokol Béla áll egy-egy különvéleménnyel. (Salamon László február 25-én lépett hivatalba.) Március 31-én összesen 151 kiszignált, folyamatban lévő ügyet tartottak számon, köztük 97 alkotmányjogi panaszt.