Alkotmánybírósági mustra – Napirenden a kormány indítványa – Nőtt a különvélemények száma

2013.04.11. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság a kormány indítványa alapján megkezdi az igazságügyi törvények utólagos normakontrollját. A testület első negyedévi statisztikája szerint jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvélemény született, 2013 első három hónapjában 156 ügyhöz 57.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései

AB végzés bírói kezdeményezések alapján indult eljárás megszüntetéséről és bírói kezdeményezések visszautasításáról (III/331/2012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án megszüntette az eljárást a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete XXVI. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában. Az indítványozó bírók azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a támadott jogszabályi rendelkezést 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 58. pontja. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3136/2012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, mivel az ügyben jogi személy (illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység) indítványozók nyújtották be az alkotmányjogi panaszt, az ő vonatkozásukban az emberi méltóság sérelme nem következhetett be. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata és végzése
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/33692012.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a Győri Városi Bíróság P.20.469/2011/8. számú ítélete, valamint a Győri Törvényszék 1.Pf.20.697/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány tartalmilag egy eljárási jogszabálysértés megállapítására irányult, ezen felül viszont nem jelölt meg olyan alaptörvény-ellenességre utaló tényt, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta volna és erre utaló körülményt a rendelkezésre álló iratok alapján az Alkotmánybíróság sem észlelt eljárása során. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/60/2013.)
Az Alkotmánybíróság április 2-án visszautasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv. VII. 30.090/2012/6. számú végzése, és Gfv. VII. 30.090/2012/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

Az Alkotmánybíróság április 15-i teljes ülésének napirendje

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata (II/3484/2012.)
A kormány – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján – 2012. október 15-én az Alkotmánybírósághoz fordult, azt indítványozva, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az indítványt a Velencei Bizottság vizsgálata, illetve véleménye alapján nyújtotta be. Az Európa Tanács véleményező testülete szerint a jogegységi eljárásra, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke által hozott határozatok indokolására, az OBH vezetőinek megválasztására, az OBH elnökének az Országos Bírói Tanács (OBT) felett gyakorolt ellenőrzésére, egyes pályázati eljárásokra, a Kúria elnökének megválasztására, a bírósági szervezeti törvény által sarkalatosnak minősített rendelkezések körére, a bírák kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, a bírák áthelyezésére, valamint a bírák illetményének visszatartására vonatkozó egyes rendelkezések sérthetik az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, továbbá a bírói függetlenség elvét.

Az Alkotmánybíróság első negyedévi statisztikája

A legfrissebb statisztika szerint az év első negyedében 274 ügyet zárt le az Alkotmánybíróság, ebből 20-at a teljes ülés, 136-ot valamelyik öttagú tanács, 85-öt előkészítő eljárása során a főtitkár, 33-at egyesbíró fejezett be, 61 ügy pedig egyesítés révén fejeződött be. Az előző évhez képest jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák, 2013 első három hónapjában 156 ügyhöz 57-et (!). A legtöbb különvéleményt Bragyova András és Lenkovics Barnabás (7-7), Lévay Miklós és Stumpf István (6-6), Bihari Mihály, Holló András és Kiss László (5-5) jegyezte. A sor végén Kovács Péter és Pokol Béla áll egy-egy különvéleménnyel. (Salamon László február 25-én lépett hivatalba.) Március 31-én összesen 151 kiszignált, folyamatban lévő ügyet tartottak számon, köztük 97 alkotmányjogi panaszt.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG